Kipróbáltuk a kult klasszikus film játékadaptációját...
A 70'-es, 80'-as évek volt az egyik legmeghatározóbb pillanata az emberiségnek, mivel ekkor történt a technológiai bumm, amivel előrébb lendült szinte minden, ami az emberek kényelmi funkcióit megkönnyíthette. A legemlékezetesebb eszközök a személyi számítógépek, a Walkman, a Nintendo (NES), a hordozható kazettás magnók, az első fogyasztói mobil telefon, vagy a Commodore 64. A filmes ipar is kapott ebből a technológiai lendületből, mivel számtalan olyan filmet tudunk ide sorolni, ami akkoriban nagy durranásnak volt tekinthető. Ezek például a Blade Runner, Alien, Tron, Dűne, Star Wars, Johnny Mnemonic, Flash Gordon, és még sok másik sci-fi regényen alapuló adaptáció tette le védjegyét, köszönhető a technológia rohamos fejlődésének. A mai teszt alany is egy fikcionális filmen alapszik, aminek főhőse egy kiborg, akit egy rajtaütésen brutálisan kivégeznek és a klinikai halál beállta után előzetes megegyezés nélkül agyát egy robot testbe ültetik bele.
A játékadaptáció a második és a harmadik rész között játszódik. Detroit utcáin nem túl sokat változott a helyzet: Nuke függő drogosoktól, graffiti falfestőktől, hajléktalanoktól és tolvajoktól hemzseg. Az OCP körletének legütőképesebb párosa, Robotzsaru és kollégája Anne Lewis karöltve róják az utcákat hívásról-hívásra. A játéknak nincs túlságosan háttér története, igazából a második rész szolgálná ezt a célt, de nem veszít vele semmit sem az ember, ha esetleg nem emlékeznénk rá. Belecsöppenve a kellős közepébe Robotzsaru és lelkes társa egy túszmentő akcióba találja magát, ahol kiderül, hogy az egyik drogos banda ejtette túszul az egyik hír csatorna dolgozóit. Természetesen feladatunk az, hogy minden civilt megmentsünk és a vezetőjüket elfogjuk. Ahogy az mindig szokása az ilyen történeteknek, hogy a bandavezér pont elmenekül, így őt a későbbiekben fogjuk megszorongatni a golyóinál fogva. Kiderül, hogy egy nagyobb hal is van a medencében, aki még ambiciózusabb, mint ahogy azt eleinte a játékos sejteni fogja. Sok olyan karakter fog visszaköszönni, akiket az első és a második részben láthattunk, szóval a nosztalgia faktor elég magasra lett rakva, ami már külön megéri azoknak is, akik szerették a Robotzsaru filmeket.
A játék rengeteg olyan aspektussal rendelkezik, ami egy kiváló akció játékhoz kell. Minimális szinten RPG funkciót is kapott a játék, ami annyi takar, hogy van egy pár skill, ami erősen befolyásolhatja a játék menetét, mint pl. a pár másodpercig belassíthatod az időt; megerősítheted a páncélodat; erősebbet tudsz ütni, illetve ha üres a fegyvered, akkor ha valakit megütsz, újratárazza őket; felöklelheted az embereket, ha nekik futsz; a vizuális szkennereddel képes vagy megtalálni titkos vagy releváns információkat, ami lehet bónusz küldetés is vagy széf kombináció; és még sorolhatnám. Meglepődtem, amikor ezt megláttam, mivel úgy voltam vele, érdekel annyira a játék, hogy nem spoilerezem le előre a játékot, és nem is csalódtam, hogy mik kerültek bele. Szerencsére a fejlesztők fantáziája szárnyalt, mikor a játékot csinálták, ugyanis ezeket a dolgokat a filmekbe nehezen lehetett volna megvalósítani, meg eleve nem is az volt a céljuk, hogy ízig-vérig szuperhőst faragjanak Murphyből. Olyan omázst is kapott a játék, amire biztosan sokan emlékeztek az első részből, mint pl. a film elején a legelső vészhívásai közt volt egy tolvaj, aki utolsó mentsvárként egy nőt ejtett túszul, de Robotzsaru csak szimplán a nemi szervét lőtte ementálivá, hogy megoldja a szituációt. Ez a kis easter egg is bekerült a játékba, szóval nem csak a headshot a kritikális találat a játékba, hanem a nemi szerven való lövés is.
Grafikailag lehengerlő a játék. Mind amellett, hogy Unreal Engine 5 van alatta, illetve a nemrégiben debütált Lumen reflection is bekerült a játékba, érezhető igencsak a játékon, hogy nagy odafigyelést kapott, amikor a pályákat készítették. Bárhol jártam eddig, nem nagyon találkoztam copy-pasta terültettel, és ez azért sokat elmond egy játékról, ha már ennyit törődtek vele. Hangulatilag is kimagaslóan teljesít a játék, mondjuk egy pár óra után már unalmassá tud válni a non-stop lövöldözés, de hát na, mégis csak a Robotzsaruról van szó, akinek az volt a célja, hogy bárki is szegi meg a törvényt, azt pépesre kell lőnie, így mi mást várhat az ember egy ilyen játéktól, mint konstans lövöldözést.
A sok dicsőítés mellett sajnos némi problémákkal is küszköd a játék. Számtalanszor fagyott már ki a játék már, ugyan szerencsére pálya váltáskor volt ez többnyire, mondjuk volt olyan is, ahol menet közben fagyott ki, és általában a játék pálya váltáskor ment, illetve ha valamilyen küldetés pontot teljesítettünk. Elég gyakran találkoztam olyan rendellenességekkel is, mint pl. a falba beleragadt NPCk; fejjel-lefelé beleszorult hullák (ez monjduk inkább vicces, mint zavaró); néha eléggé átgondolatlan tovább haladási metódus, pl. képesek vagyunk áttörni a falat, mint a filmek első részében, és volt egy olyan pont a játékban, amikor át kellett volna törni a falat, de a játék csak akkor adja ki az opciót, hogy áttörheted azt, ha már majdnem a falnál állsz, így ha valaki ezt a featuret elég ritkán használta, nem fogja tudni miként is haladjon tovább. Problémás kicsit a célzás is, ugyanis a középpont nem ott van néha, ahová mutat a célkereszt, viszont az, hogy ezt mi befolyásolja, fogalmam sincs, mivel próbáltam már úgy is, hogy egy helyben álltam és lőttem az ellenséget, néha félre lőtt, néha nem, illetve mozgás közben is.
Ami viszont még nagy meglepetés volt számomra, hogy a játékot a pár éve kiadott Terminator: Resistance játék fejlesztői készítették, ami szintén egy egész jóra sikeredett adaptáció lett. Viszont ami már végleg beütötte a szöget a nosztalgia faktorba az a hasonlóság volt egy régi kedvenc játékomhoz, ugyanis a sztori egy az egyben megegyezik a Deus Ex: Human Revolution sztori menetéhez. Első pálya egy zárt térben túsz mentés, a vezetőjük elmenekül. A második pályarész egy nagy városban játszódik, ahol a poveritás és lázongás mindenütt jelen van. Különféle mellék küldetéseket csinálhatunk meg, amik plussz XP-t adnak. Nem mondom azt, hogy bűn vagy ciki lemásolni másokat, én inkább áldom a fejlesztőket, hogy jó helyről másoltak.
Összességében a játék számomra az összes szempontot kipipálta, amit csak várhattam egy játékadaptációtól, így bátran ki merem jelenteni, hogy a RoboCop: Rogue City megüti a lécet, amit manapság a játékos közönség megkövetel.
A játék tesztelését a Magnew Games biztosította!
| Review score | |
| 8.6 | A "bádogember" ismét megmutatta, hogy releváns tud maradni még sok év múltán is. Kellemes csalódást okozott, mivel manapság az adaptációk, legyen az film vagy játék, inkább rossz nyomot, mint jót hagytak maguk után. A filmek kedvelőinek mindenképp ajánlom! |