Rosszfiúnak lenni mindig szórakoztató a játékokban, még ha a törvény is üldöz minket. Na de mikor végül bilincsbe vernek, és rácsok mögé dugnak, akkor sincs vége a történetnek, hiszen valahogy ki kell jutnunk. Aljas bűnözőként már most rengeteg ötletünk van, hogyan kellene kitörni a rabságunkból, van is pár játék, ami ezt feldolgozza. De mi van akkor, ha nem vagyunk börtöntöltelékek, nem is vagyunk se lelkileg, se testileg felkészülve a cellákban uralkodó farkas törvények viselésére? A Back to the Dawn ezt a szituációt dolgozza fel, elsőnek bájosnak tűnő pixel grafikával, ami nagyon gyorsan nagyon sötét, és komplex fordulatokat véve válik komolyabb történetté.
A remény rabjai
A történet szerint az állatok által lakott városban hamarosan megkezdődnek a választások, és a legesélyesebb jelölt már szinte a zsebében tudja az újraválasztásának pozitív eredményét. Ám a mocskos politikai üzelmek eredményeként a város belefullad a szennyvízbe, a háttérben csúnya ügyletek folynak az adófizetők pénzéből, és az utca embere vagy nem tud ezekről, vagy nem tehet semmit. Nem úgy, mint a főhősünk, egy riporter, aki dacolva a törvényt is a kezében tartó hatalommal, igyekszik utánajárni a polgármester sötét titkainak, lerántva a leplet a gonoszságáról, mielőtt elkezdődne a választás. Ezt persze nem akarja senki hagyni neki, ezért egy olcsó és aljas trükkel rácsok mögé száműzik a riportert. Ez a karakter mi vagyunk, és minket nem fog megállítani a börtön hideg sötétje, mert ki fogunk jutni... valahogy.
A Back to the Dawn már az első percben egyértelművé teszi, hogy ez egy RPG elemekkel teletűzdelt kaland, tehát a karakterünknek vannak statjai, képességei, és háttérsztorija. Az Early Access alatt két karaktert tudunk kipróbálni, valamint egy harmadikról is szól a játék, de őt meg kell találnunk a sztori alatt. Mi a megfáradt, de eltökélt rókát választottuk, talán az ő ravaszsága segít majd nekünk, még ha az egyéb képességei alacsony értékekkel is rendelkeznek. Az első jelenetekben a válaszadásainkból kiderül, hogy a történetet áthatja az ármány és korrupció, és mi magunk is bedőlhetünk neki, vagy felvéve a kesztyűt a rendszer áldozatává válunk. A börtönben aztán elkezdődik a játék kiismerése.
Bent a dutyiban ugyanis nincs lehetőségünk csak úgy szabadon menni és jönni, szigorú napi rutin működik odabent, amihez kötelező hozzáigazodnunk. Így hát az adott napszak egyes időintervallumaiban tartózkodhatunk csak egyes helyszíneken, itt férünk hozzá bizonyos tevékenységekhez, és csak ezeken a bizonyos meghatározott helyeken tudunk beszélni karakterekkel. Már pedig a kijutásunkhoz muszáj szövetségeket kötni, szívességeket tenni, illetve adósunkká tenni pár rabtársat, mert az óra ketyeg, hamarosan választások jönnek, és addigra nekünk így vagy úgy, de nyilvánosságra kell hoznunk a polgármester sötét ügyelmeit.
A rácsokon túl
A börtönben, mint a világon akárhol, a pénz uralkodik, és a korrupció hajtja a malom kerekét, ezért aztán fel kell áldoznunk a napunkból némi időt arra, hogy egy kis pénzt keressünk. Ehhez vállalhatunk melókat a börtönben, kis minijátékokkal zsebelhetünk be némi zsebpénzt, amiből aztán hozzáférhetünk bizonyos szolgáltatásokhoz, melyek mindegyike a karakterünk fejlődését és teljesítményének szinten tartását szolgálja.
Ugyanis a hősünknek szüksége van élelemre, és a mentális egéssége is csak romlik, ahogy a kétségbeesett harcunkat vívjuk a rácsok mögött, tehát erre is figyelmet kell fordítanunk. Ha pedig úgy döntünk, hogy célunkat erőszakkal érnénk el, akkor az edzeni is el kell mennünk, hogy megerősödjünk. Minden, amit megtehetünk a játékban, csak tőlünk függ, hogy kihasználjuk-e vagy sem, illetve hogy hogyan osztjuk be az időnket.
Pár játékbeli nap elteltével egyértelművé válik, hogy a Back to the Dawn váratlanul és meglepően komplex tud lenni, mivel minden stat és módosító hozzátesz a karakterünk hatékonyságához, de ezek menedzselése, csak úgy mint a limitált időnk beosztása, néha komoly tervezést igényel. A börtön társaink megismerésével felfedjük az ő történeteiket, titkokra bukkanhatunk, és tervet szőhetünk a kijutáshoz, és minden próbálkozással találhatunk valami új infót, amin elindulhatunk.
Mint említettük, a játék pixel grafikája első ránézésre bájosnak tűnhet, majd a következő pillanatban egyértleművé válik, hogy a kisállatos történet nyomasztóan sötétté tud válni, az atmoszféra klasszikus hollywoodi bűnügyi krimit idéz, és a keménykedő beszólásokkal tűzdelt fondorlatos párbeszédek is jóval komolyabb hangulatot kölcsönöznek a játéknak, mint amire számítanánk. Összességében kimondhatjuk, hogy a Back to the Dawn a stílusát tekintve látványos.
Ajánló
A Back to the Dawn a jelenlegi állapotában tökéletesen felvezeti, hogy miről szól ez a játék, mit szeretne elérni, és hogy mennyire komplexé tud válni, ha elég mélyre ásunk a lehetőségeinkben. Jelenleg még nem érhetünk el túl messzire, így ötletünk sincs, hogy végül hogyan tudnánk kijutni, vagy akár a rácsok mögül megdönteni a korrupciót, de kellően felcsigázott bennünket az élmény, hogy tenyerünket dörzsölve várjuk a megjelenést. Ha bejön nektek a hasonló történetekkel operáló kaland rpg, akkor melegen ajánlott ezt a játékot is a kívánság listára rakni.