Nem először fordul elő, hogy a temérdek AAA címek között kijön egy olyan indie cím, ami gyakorlatilag képes lepipálni a dollár milliárdos cégek szintén dollár milliókból készülő förmedvényeit. Míg a mega-corpok teljesen eltiporják a termékeik élvezhetőségét a gyors pénzszerzés érdekében, addig egy kisebb cég megteheti, hogy semmi másra nem koncentrál, csak arra, hogy a termékük maradéktalanul kiszolgálja a vásárlóját. Csilli-villi grafika meg a sales-esek agymenése helyett megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy szeressék is amit csinálnak, és ez a programjaikon is érződik. Ezúttal egy nagyobb cég, a Nexon egy kóreai divíziója, a Mintrocket villantott nagyot, hiszen a kiadó alatt nem volt gondjuk erőforrásokra, de jól látszik, hogy szabad kezet kaptak a kreativitás terén. És te jó ég... ez mennyire jó döntés volt. A fejlesztő csapat első játéka, a Dave the Diver a semmiből csobbant a játékvilág medencéjébe, és olyan szórakoztató az egész, hogy azonnal az év egyik legnagyobb meglepetése díjat adnánk neki.
Dave nyaral
A történet szerint Dave egy professzionális mélybúvár, és éppen a nyaralását tölti, mikor a haverja, Cobra megkeresi, hogy épp egy sushi bár felfuttatásán ügyködik a közelben. A jó sushihoz friss hal, és mindenféle tengeri herkentyű kell, horgász hiányában pedig minket, azaz Dave-et kéri fel, hogy hozzon fel pár fincsi fogást. A probléma viszont sokkal nagyobb, az étterem romokban, a szakács legendásan jó de kissé maradi, és nincsen személyzet. Így hát Dave nem csak halakat hoz a konyhára, de segít a felszolgálásban, segít a renoválásban, majd hirtelen mindenki az ő segítségét kéri az ügyes-bajos ügyeikben. Egy média tanonc a mélység kincseiről akar írni, egy fura csávó a tenger halairól gyűjt kártyákat, egy weeb ezermester elsüllyedt rakományokból akar fegyver terveket tőlünk, megint egy új karakter a titokzatos sellő emberek nyomait kutatja. Dave semmire nem tud nemet mondani, így hirtelen ezer és egy dolgunk lesz, ám ezek mindegyike meglepően érdekes és addiktív.
A játékmenetet két nagy részre tudnánk bontani: A merülés, és a sushi étterem menedzselése. A merülés esetében minden nap kezdetén Cobra hajójáról ugrunk fejest a gyönyörű öbölbe, és mindent magunkhoz vehetünk, amit találunk. A földről kagylókat, elhagyott tárgyakat, kincseket, alapanyagokat markolhatunk fel, a körülöttünk úszkáló halakat pedig vagy egy szigonypuskával, vagy egyéb más fegyverrel tuszkolhatjuk a táskánkba. A kis halak gyorsan a zsebünkben kötnek ki, ám minél többet fedezünk fel a tengerből, annál nagyobb, érdekesebb és sokszor egyre veszélyesebb mélyvízi lényekkel találkozunk. Ám nem úszkálhatunk csak úgy kedvünkre, limitált a rendelkezésre álló oxigén, és a mélyben növekvő nyomás is kikezdheti a felszerelésünket. Ha túl sok sebzést szenvedünk, vagy elfogy az oxigén, esetleg más módon ér minket a vég, akkor Cobra hajóján térünk magunkhoz, és a kalandunkból csak egyetlen egy tárgyat tarthatunk meg, minden más elveszik.
A merüléseink üteme és hossza tőlünk függ, ugyanis a mélyben találhatunk segítséget oxigén palackok, lőszer és gyógyító hatású dolgok képében. Így ha huzamosabb ideig akarunk felfedezni és gyűjtögetni, akkor csak egy hatékony taktikát kell kidolgoznunk magunknak, és miénk a játéktér. Sajnos ha a táskánk megtelik, akkor lelassulunk, így muszáj megválogatni a zsákmányt, vagy sűrűn fel kell jönni a felszínre, amit megtehetünk azzal hogy felúszunk, vagy igénybe veszünk egy mentőkabint. A lehetőségeinket a felszerelésünk fejlesztésével tudjuk szélesíteni, ehhez pedig sok sok pénzre lesz szükség. Itt jön képbe a sushi bár. A merülés időbe telik, mikor eljön az éjszaka, mehetünk az étterembe segíteni illetve rendezkedni.
Az étteremben a felszínre hozott alapanyagokból készült finomságokból állítunk össze egy napi menüt, ezzel várjuk az este vendégeit. Ahogy beözönlenek az éhes utazók, úgy jönnek be a rendelések, és mi lélekszakadva próbáljuk kiszolgálni az összes vendéget, mielőtt unalmukban faképnél hagynák az éttermet. Élményükről egy mobilos applikációban is visszajelzést tesznek, folyamatosan növelve vagy épp lehúzva az étterem értékelését, így mindenképp célunk, hogy mindenkit ki tudjunk szolgálni. Ez egyedül közel lehetetlen, így szükségünk lesz alkalmazottakra. Hirdetések feladásával beállíthatunk új arcokat a konyhára vagy a felszolgálók közé, így nekünk van időnk a fontosabb (V.I.P.) vendégekkel foglalkozni, letakarítani az asztalt, vagy csak bizonyos féle rendeléseket teljesíteni. Elég pörgős és feszített menetű minijáték ez, de mindenképp kifizetődő.
Irány a mélység!
Ezek a tevékenységek kellemes ütemben való váltakozása eleve sok szórakozást nyújt annak is, aki sandbox módjára csak építgetné a sushi paradicsomát, viszont ahogy telnek a napok, úgy botlunk bele újabb és újabb különleges feladatokba, eseményekbe, váratlan szituációkba. Például egy delfin kéri a segítségünket a vízben, vagy egy neves gasztro-újságíró látogat el az étterembe. Kalózokkal is találkozunk, természetvédők próbálnak akadályozni a dolgainkban, és a mélyvízi sellő emberek kutatása is temérdek érdekes és izgalmas sztori elemet tartogat. És még nem is beszéltünk a boss harcokról, amik néha váratlanul pottyannak elénk. Ezek a harcok nem kimondottan nehezek, de próbára teszik az ügyességünket, ugyanis minden bossnak van egy sajátos támadási stílusa, így meg kell figyelnünk az akcióik mintázatát, és mint egyfajta puzzlet, csak meg kell oldanunk, hogy végül bevigyük a gyors és végső csapást. Bár van egy-két izzasztó összecsapás, a játék nem sodródik messzire a laza és könnyed stílusától ezekben az esetekben sem.
Mindezek mellett, a rutin tevékenységeinkkel szoros összhangban, további gyűjtögetős és felfedezős tevékenységek nyílnak meg. Mint ahogy azt már kapizsgálhatjátok, a játék tömve van tartalommal, elképesztően sok dologgal foglalatoskodhatunk, és ami a legjobb, hogy egyik tevékenység sincs effektíve ránk erőltetve. Persze, a továbbhaladáshoz végül rá kell néznünk mindenki nyűgjére, de a játék nagyon laza pórázon tartja a játékost, megengedve a lazulást, a saját tempó kiépítését, közben pedig minden megoldott feladatot bőségesen jutalmaz, így gyakorlatilag a játék minden percében van valami, amit szívesen csinálunk. Erre kevés játék képes, ritka az amikor nincs az ismétlődő játékelemekben monotonitás, repetitív hatás, vagy a jutalmak hiányában elértéktelenedés. A Dave the Diver tökéletesen egyensúlyozza ki az általa felvonultatott összes elemet, így nem csak hogy képes folyamatosan fenntartani az érdeklődését és motivációját a játékosának, de folyamatosan képes meglepni az újdonságaival.
Egy ilyen játékhoz szinte kötelező a bájos pixelgrafika, szeretjük is az ilyesmit, a Dave the Diver viszont ezen a téren is meg tud lepni bennünket. A pixeles terep, a karakterek, a tárgyak, appok, az egész felület, bár nagyon egyszerű, de mégis tele van élettel, alaposan át van gondolva, és gondosan fel van építve. Jól látszik, hogy a pixel grafikára nem a fejlesztők technológiai korlátai miatt esett a választás, hanem jól mérlegelt és a közönség igényeit alaposan felmérő szándékosság tette a lehetőségeihez mérten ennyire látványossá. A fejlesztések és crafting animációi például fenomenálisak, nem csak látványban de humorban is túlszárnyalják a számításainkat.
Hasonló a véleményünk a játék hangjairól. A zene minden téren remek, kellemes és változatos muzsikák csengenek fel minden tevékenység alatt, és bár sosem váltakoznak, a dalokat olyan alapossággal választották meg, hogy egy 10 órás verzió is simán le tud menni a háttérben, fel sem tűnne. Aztán meghalljuk az első boss zenét, és leszakad a fejünk tőle. A karakterek retró eltorzított bites hangjai bájosak, változatosak, könnyen azonosíthatóak a karakterek egyszerű de egyedi és szerethető jellemei. Egy szó, mint száz, a játék ebben is csillagos ötösre vizsgázott.
Ajánló
A Dave the Diver szó szerint, és túlzás nélkül, minden területen elragadó, bájos, elképesztően addiktív és mesterien megtervezett kaland. Minden elemében ott van a fejlesztők termék iránti szeretete és odaadása, a rajongók igényeinek nagyon alapos felmérése, és a puszta szórakoztatás iránti elkötelezettség. Az egyszerű grafika megtévesztő, ugyanis stílusában a játék kifejezetten látványos és aranyos, játékmenetben sokrétű, meglepően és élvezetesen komplex. Az év meglepetés játékának is kikiáltanánk, és viszket a tenyerünk, hogy 10 pontot adjunk neki. Mert bár vannak szebb és hosszabb játékok, mint a Dave the Diver, de ilyen szórakoztató és bájos játékkal ebben az évben még nem találkoztunk. Megérdemel minden forintot, ne hagyjátok ki!
| Review score | |
| 9.8 | A Dave the Diver az év meglepetése. Váratlan és meglepő, hogy mennyire magával ragadó, addiktív, és képes szakadatlan szórakozást biztosítani. A Stardew Valleyhez hasonló mélységeket feszeget a program, miközben látványban, hangokban és történetben is ugyanolyan bájos és szerethető az egész. Imádjuk. |