Randal's Monday - Előzetes

Kipróbáltuk az új point-and-click mókát...
A point-and-click kalandjátékoknak a 90-es években nem divatja volt, hanem kultúrája. Ki merem jelenteni, hogy egyes játékok súrolják a művészet fogalmát, és még ma is maradéktalan szórakozást képesek nyújtani. Hogy miért? Mert tartalmasak, szellemesek, lebilincselőek, viccesek, és sok esetben még szépek is. Volt egy időszak, amikor ezek a játékok abszolút eltűntek a piacról, és hajlamos voltam én is úgy vélekedni a dologról, hogy "A kalandjátékok ki fognak halni". Szerencsére pár fejlesztő idejében kapcsolt, és kihoztak pár érdekes címet, a témában jelenleg abszolút nagymenő pedig a Daedalic Entertainment kiadó, akik nem nézik semmibe a kalandjátékokkal házaló fejlesztőket, hanem felkarolják őket, és megmutatják nekünk, milyen jó is volt a kalandjátékok korszaka. Egy rakás olyan címet köszönhetünk nekik, ami ismertté vált, és még egy rakást, amit csak az ismer, aki utánajár a témának. Nagy hiba, hogy nem szentelünk több figyelmet ezeknek a játékoknak, de én amondó vagyok, hogy soha nem késő ezen változtatni. Így hát szeretném bemutatni a spanyol Nexus Games készülő kalandjátékát, a Randal's Monday-t.

Azok a hétfők...

A történet kevésbé érdekfeszítően, de legalább kellemesen indul. Randal egy laza fickó, nincs igénye arra, hogy bármit is elérjen az életben, lepukkant lakásban tengődik egy állatias lakótárssal, nem fizeti a lakbért, a munkahelyén utálja mindenki, a barátai nem igazán bíznak benne, aminek egyik oka hogy elég bunkó és kleptomániás. De legjobb barátja, Matt egy este elhívja sörözni, hogy megünnepeljék az eljegyzésüket Sallyval, valamint megtervezzék az esküvőre szánt balhéjukat. Matt hamar megmutatja Randalnak a gyűrűt, ám ez nem csak egy pár karátos bizsu, hanem valami nagyon komoly, nagyon értékes ékszer. Miután Matt a lelkét is kihányta, a gyűrű Randalhoz kerül, majd új nap virrad, és a játék felpörög. Matt bajba kerül a lakbér miatt, a munkahelyén is gáz van, az eltűnt gyűrű miatt pedig Matt öngyilkos lesz. Tipikus hétfő...


A játék további részében valami megmagyarázhatatlan ok miatt Randal másnap ugyanarra a hétfőre ébred, ami olyan rosszul sikerült. Ugyanazok az események következnek egymás után, ám sok pontban különböznek a körülmények. Például amit Randal az egyik hétfőn már megbuherált, vagy megszerzett, az megmarad a következő hétfőn is, utat nyitva új lehetőségeknek. Persze van, amin nem lehet változtatni, maximum enyhíteni annak súlyosságán, de Randal hét hétfőn át próbálja megmenteni a saját és barátja életét, valamint kideríteni, hogy mi a fene ez a gyűrű, ami okozta ezt az egészet.

A játék rengeteg dologban elsőrangú, míg másokban elég silány. Védelmére szóljon, hogy a játék még nem jelent meg, tehát az esetleges hibákat és furcsaságokat még simán kijavíthatják, és a játék tartalmát is bővíthetik lehetőség szerint. De menjünk szép sorban. Ami remekül működik a Randal's Mondayben az a hangulat és a sztori. Az amúgy elég lapos kezdés után a hétfők ismétlése, és azok befolyásolása nagyon klassz, és felkelti az érdeklődést a játékosban, hogy mi fog történni a következő nap? Ha ezt csinálom, az mit fog befolyásolni? Ha ezt csinálom, az jó irányba visz valamit? Vagy épp egy másik dolgot meg még jobban tönkretesz? Ezek a kérdések nagyon jó inspiráló erők ahhoz, hogy az ember tovább játsszon. Ehhez pedig jó alapot ad az egyre csavarosabb sztori, melyben minden megkavart hétfővel egyre furcsább dolgok történnek, és egyre érdekesebb alakok tűnnek fel.


A karakterekre sincs igazából panasz, az elsőre meglehetősen sablonos szereplőket megszólaltató szinkronszínészek abszolút kitesznek magukért. Bár sok párbeszéd nem vezet sehova, és csak beszélnek, de nem mondanak semmit, ettől függetlenül a szinkron tökéletes, és élvezhető. Az információt mellőző, kínosan érdektelen beszélgetéseket is hajlandó voltam végighallgatni ennek köszönhetően. Nem is szabad igazából áttekerni semmit, mert a beszélgetésekben nagyon sok tippet elcsíphetünk bizonyos feladványok megoldásához.

Ha már feladványok... a Randal's Monday minden, csak nem nehéz. Nem kell megválogatni a szavainkat, minden beszélgetés ugyanoda vezet. A felvehető tárgyakból kevés van, felhasználásuk elég egyértelmű, csak ritkán kell kísérletezni. Az adódó puzzleök és feladványok nem bonyolultak, nem kell rajtuk elidőzni. Ettől dinamikus az előrehaladásunk, viszont kevés a kihívás, és a játékélmény.

Grafikailag a játék dícsérendő, hiszen teljesen rajzolt a háttér, a karakterek, a menü, egyszóval minden. Bár az animáció nem a legrészletesebb, de ez nem változtat azon a tényen, hogy remek munkát végeztek a Nexusos srácok. Egyszerre tisztelegnek a kalandjáték és a rajzolt látványvilág előtt, ami abszolút értékelendő. A szinkronokat már említettem, hangokból elég kevés van, többségük elég közepes minőségű, a zenék viszont kellemesek, és fülbemászóak.


Előítélet

A Randal's Monday egy újabb tisztelgés a kalandjátékok előtt, és ráadásul nem is egy rossz darab. Bár elég könnyed, néha lapos, sok vicc nem jön át, a hányás és vér látványa sokaknak nem jön be, viszont a cselekmény és a hangulat nagyon adja. A fejlesztők mindegyike akkora kocka, mint mi vagyunk, tehát temérdek képregényes, filmes és játék utalást fogunk felfedezni a kalandunk során. A megjelenésig még van idő, és én örülnék pár szivatósabb feladványnak, meg a hangeffekteken is dolgozhatnának még egy csöppet. A játék többi része viszont klassz, és értékelendő.

-Róka-

Preview
 A
A kalandjáték műfaja előtti tisztelgés megdobogtatja a vérbeli játékosok szívét, így a Randal's Monday már most megérdemli a figyelmet. A stílusa nem mindenkinek jöhet be, és még van mit dolgozni rajta, de eddig pozitív a benyomásunk a játékról.

Összes oldalmegjelenítés