War of the Roses bétateszt



Kardforgatásra vágyó játékostársaimnak eljött a perc amire úgy vártak!
Nemsokára megjelenik a középkori kardozós TPS/RPG keverék, amely a multiplayer csatáival próbálja meg eldönteni, hogy vajon a York, vagy inkább a Lancaster-ház követői az ügyesebbek. Az alábbi bemutató a játék jelenleg is zajló bétatesztje során szerzett tapasztalatokra épül.


A WotR-ben a többjátékos mód kapott óriási hangsúlyt, és ez érződik is az egész megvalósításon; a kampány hiánya miatt csak egy offline gyakorlási mód lesz a játékban. (a Rózsák háborúja, amúgy is inkább az intrikákról szólt, nem?) De ebben aztán kiélhetjük magunkat.


Játékmenet
A játék támogatja a 64 fős multiplayer összecsapásokat, amiben a kezdők 4 féle harcossal csillogtathatják meg a képességeiket. Van egy pajzsos kardforgatónk, aki egykezes kardját gyorsan forgatja, az ütések elöl pedig, pajzsa mögé menekül. Ezután elérhetjük a számszeríjászt, a számszeríj feltöltése nem egyszerű, legalábbis nem túl gyors, de cserébe olyan pontos, mint ez a hasonlat. Ám a közelharcban már pajzs nélkül kell boldogulnia, emiatt ott ritkán látjuk. A következő szinten igazi angol karaktert kapunk, a hosszú íjjal felszerelt íjászokat, akik tűzgyorsasága páratlan, de a vesszőnek már látványosabb az esése is. A negyedik előre elkészített karakter pedig a gyalogos lovag. A csatatér páncélos urához méltóan nehéz páncélt és brutális fegyverzetet visel, az ütéseket pedig úgy állja, mint egy darab szikla. A fentebbi karakterek szolgálnak a betanulásunkra, láthatjuk az egyes fegyverek működését, és kitapasztalhatjuk, hogy melyik nemes úr fekszik a legjobban számunkra. ezután már elkészíthetjük a saját karakter összeállításunkat.


A saját karakternél jönnek elő látványosan RPG szerű elemek, ha csúnyát akarnék mondani, akkor a COD szerű perkek. Ám ezek jóval földhözragadtabb és jóval sokszínűbb képességek. A perkek pár csoportra vannak osztva, minden csoportból (offenzív, defenzív, támogató stb) választhatunk egy képességet, aminek választhatunk még két kisebb álképességet. Pajzsot szeretnék, akkor kell a pajzshordozó perk, ha kéne az íj, akkor kell az íjász perk. A többi perk viszont tényleg lehetővé teszi, hogy a saját karakterünk tényleg úgy viselkedjen, ahogy mi szeretnénk. Én szeretem, ha a gyengén páncélozott emberem, legalább gyorsan mozog (szégyen a futás vagy mi?), és a perkek révén tovább hangolhatom a fürgeségre, a változatosabb harcra. Az alperkeket a játékban szerzett pénzen tudjuk feloldani. Az egyik végső perknek hála pedig akár lovon is elindulhatunk a harcba.


Ám a perkek nem jelentik az egyedi karaktereink egyetlen kibontakozási lehetőségét. A karaktereinket a legapróbb részletekről kezdve tudjuk felépíteni (a karakter teste, arca adott). Kiválaszthatjuk a fegyverünk, vannak kardok, szekercék, kétkezes kardok, csatabárdok, alabárdok és még sorolhatnám. A fegyverek játékos szinthez vannak kötve, hogy ne szaladgáljon minden újonc egy csatabárddal. Aztán a fegyvert több elemből állíthatjuk össze, megnevezhetjük, milyen harcmodorban forgatjuk a kardot, milyen acélból készüljön, milyen legyen a keresztmetszete, javítsuk e az egyensúlyát és még sorolhatnám. Magasabb szintre nem lesz 2 azonos kard senkinél, annyi variációt el tudok képzelni, és igazán tudja tükrözni a saját személyiségünket, hiszen a perkeknél a gyors kardforgatásra helyeztem a hangsúlyt, akkor legyen a, gyors-sok sebzéssel vagy b, gyors-könnyen forgatható karddal. A pajzsunkat is hasonlóképp állíthatjuk össze, de a páncélzatunk kialakítása, vagy a sisakunk kiválasztása is kellően részletes. Egyedi karakterünknél, a magasabb szintek oldják majd fel az igazán brutális fegyvereket, és fegyverek egész jól ki lettek egyensúlyozva, egészen reális a sebzésük. Ezért nem fog minket nagy hátrány érni kezdő karakterrel sem. Persze van sírás, hogy a csatabárd nagyot sebez stb. De ez olyan fegyver, megcsapnak vele, megfekszel. A gyors kardos pedig bár kevesebbet sebez, de amíg a másik egyet üt, addig ő kettőt suhint.


A játékbeli harc ügyes megvalósítását szokni kell, ugyanis nem skyrim féle hadonászásról van szó, hanem 4 oldalról történő hárításról, és 4 oldalról történő támadásról. A bal gomb a támadás gombja, majd az egér kis mozdulatára adjuk meg az irányt a csapásnak, és amint elengedjük a gombot, támadunk. A védekezés is hasonlóan működik, ám ott a jobb gomb nyomva tartása mellett, egér mozdulatra történik a védekezés. Ha pajzsunk van, akkor csak jobb gomb, és szemből védettek vagyunk. A blokkolt támadásunkat, az acél csilingelő hangja, vagy a felvillanó pajzs ikon is jelzi. Egyes fegyverek meg kimondottan megkeserítik a pajzsok életét, mert azokat ki tudják szedni a kezünkből.


A számszeríj a betöltés után jobb klikkre céloz, bal gomb megnyomására lő, míg az íj jobb gomb lenyomásával felhúzza az íjat és céloz, bal gombnyomásra pedig lő.

Ha nem voltunk elég ügyesek és lecsaptak minket, akkor az ellenfél ki tud minket végezni, amit mi belső nézetből fogunk átélni, és nem fogunk utána nagyon vágyakozni a középkori háborúkért. De azért perverz boldogságot tud jelenteni, ha mi vagyunk, aki kivégez valakit. Ezért extra xp, és pénz jár a játék végén. A nem halálos csapások azért megsebeznek minket, ezeket a sebeket be tudjuk kötözni, így újra szinte 100%-osak leszünk.

A játék élvezetéhez szükséges, hogy ne kóboroljunk el a többiektől, ugyanis ez nem egy FPS, ahol az egy három ellen szituációkból tele van a youtube. Ez az a játék, ahol egyedül rákeféltél.
Nagyon tetszett még, hogy a futás funkció kikerült a játékból, a karakter az előre gomb nyomására folyamatosan gyorsul, mint ahogy a lassan megiramodó katonák a középkori filmekben, nagyon ügyes funkció. A futás helyett egy roham funkció került a játékban, amikor 3-4 gyors lépést tudunk tenni az életünk mentése, vagy az ellenség befogása végett.


Játékmódok
Team Deathmatch: két csapat közül az nyer, aki először eléri a 100 killt, vagy ha az idő leteltével több killje van. Mindenki ismeri, ezt a módot nagyon nem kell bemutatni
Conquest:  két csapat közül az nyer, aki tovább birtokolja a térkép bizonyos stratégiai pontjait, vagy az idő leteltével jobban állt. Szintén mindenki ismeri ezt a módot is nagyon nem kell bemutatni.
Egyelőre ennyi játékmód került a béta állapotú játékba, kíváncsian várjuk a teljes játékban lesznek-e újabbak. De a térképek kidolgozottságáról csak jót tudok mondani. Szinte minden térkép egy nyitott terep, de mégsem érzem a késztetést, hogy a szélén barangoljak, nagyon jól vonják be a játékosokat a harc közepébe. A térképek kidolgozottsága is remek. Látszik, hogy a fejlesztői naplókban látott terepszemléknek volt eredménye.


Grafika
A grafika nagyon szép, leginkább a karakterek kidolgozottsága, ami magasan ad a hangulathoz, a páncél egyes elemei velünk együtt mozognak, a fényes páncélon tükröződik a környezete. A térképi elemek is szépek, elsősorban dekorációként szolgálnak (ki hitte volna) ezért közel sem annyira részletesek, mint a páncélos embereink. A látványhoz viszont teljesen baráti gépigény kapcsolódik, saját configom épp 3 éves, mégsem kell túl sok kompromisszumot hoznom a grafika terén.


Összegzés
A War of the Roses kellemes csalódás volt a részemről, ugyanis, amint megszokjuk az irányítást, és kicsit belerázódunk a játékba, fantasztikus, jó csatákban tudunk részt venni. A játék minősége is kielégítőnek tűnik a béta alapján, és az érdeklődő játékosoknak nem is kell majd teljes árat fizetni érte. A játéknak konkurenciája sem nagyon van, talán a Mount&Blade. Ám ahhoz képest teljesen mást képvisel ez a játék. Nagy élvezet kardozni, végre nem csak a lövöldözés van, hanem férfias küzdelem!

Pros:
+Kardozás és középkori harc
+Remek hangulat
+Motivál a csapatjátékra
+Változatos fegyverek
+ Testreszabhatóság
+Látvány

Cons:
-Időtállóság egyelőre kérdőjel
- Több játékmódot akarok!
-128 fős csatát a népnek!

Most debütál a bétatesztekre használt új értékelésünk, ami A-B-C-D skálán fejezi ki, hogy mennyire is tűnik jónak egy játék a béta alapján. Az ’A+’ legjobb míg a ’D’ a legrosszabb.

Szóval a War of the Roses a bétateszt alapján:



by Kopiati
Újabb Régebbi