Lady Dimitrescu hatása: A játék, ami megváltoztatta egy színésznő életét


Nosztalgia hullám söpör végig rajtam, ahogy visszagondolok arra a napra, amikor először láttam azt a bizonyos trailert. Tudjátok, azt, amelyikben egy gigantikus vámpír hölgy, Lady Dimitrescu, szinte azonnal belopta magát a gamerek szívébe. Mintha valami ősi, sötét varázslat szállt volna meg minket, és hirtelen mindenki csak róla beszélt. A netet elárasztották a rajongói alkotások, és bevallom, még én is többször meg kellett győznöm magam, hogy a munkahelyi böngészőmön biztonságos a képkeresés.

De ami igazán megfogott, az Maggie Robertson, a Lady Dimitrescu-t életre keltő színésznő története. Még a legkeményebb, legcinikusabb gamer szívét is meglágyítja, amikor azt hallja, hogy egy szerep ennyire mélyen megváltoztatja valakinek az életét. Maggie, aki a Pixel Pack interjúban nyíltan beszélt erről, elmondta, hogy a szerep nemcsak a rajongókat, hanem őt magát is teljesen átformálta.

A Pixel Pack, ez a neves videojáték-színészekből álló csoport, amelynek célja a szakmájuk iránti figyelem felkeltése, és a szolidaritás erősítése, egy olyan időszakban, amikor a SAG-AFTRA sztrájk komoly kihívások elé állítja őket. Jennifer Hale, a Mass Effect femshep-je, és sok más kolléga is arról beszélt, hogy elmosódott az a határ, ami korábban a színpadi és videojáték-színészet között húzódott. Maggie pedig, aki Shakespeare-i háttérrel rendelkezik, elárulta, hogy Lady Dimitrescu megformálásában is ezt a tudást kamatoztatta.

„Shakespeare-i háttérrel rendelkezem, és rengeteg Shakespeare-i elemet vittem bele a szerepbe. Valami nagyon Shakespeare-i volt abban, ahogyan a nyelvet használja” – mondta Maggie. „Nem csak a karmok, nem csak az, hogy a végén szörnyeteggé változik okoz kárt. A szavai. A szavai erejét használja arra, hogy fájdalmat okozzon.”

Nem tudom, Shakespeare művei mennyire képesek egy toronymagas szörnyhölgy jelenlétét közvetíteni, de az biztos, hogy Maggie klasszikus színészi technikái meghozták gyümölcsüket. Annak ellenére, hogy nem volt felkészülve a karakter hatására.

„Akkoriban fogalmam sem volt arról, hogy egy videojáték-szerep mit kínálhat a karrieremben, az életemben. Az egyetlen szándékom az volt, hogy a lehető legjobb munkát végezzem, és őszintén szólva, ne tegyem magam nevetségessé” – mondta Maggie. „És aztán látni, ahogyan a közönség befogadta, nagyon szürreális volt. Tényleg minden lehetséges módon megváltoztatta az életemet.”

Lady Dimitrescu után Maggie folytatta a mozgásrögzítést és a szinkronizálást olyan játékokban, mint a God of War: Ragnarök és a Baldur’s Gate 3. A 2021-es interjúnkban Maggie részletesebben is beszélt arról, hogy a színházi háttere hogyan segített a Resident Evil Village-ben. A mozgásrögzítési munkáját – ami az első ilyen jellegű munkája volt – a fekete doboz színházhoz hasonlította, és elmondta, hogy klasszikus színészi háttere „egyedülállóan alkalmassá tette” a szerep megformálására.

„Ez csak játék. Visszanyúl a gyerekkorba, amikor a fantáziádat használtad, hogy mesés világokat teremts” – mondta Maggie. „Ez a lényege annak, hogy miért akartam színész lenni.”

Ahogy hallgatom Maggie szavait, eszembe jut egy régi mondás, amit talán Shakespeare is megírt volna, ha lett volna ideje játszani egy kicsit: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés… de ha lenni, akkor legyél gigantikus vámpír hölgy!”

Újabb Régebbi