A varázslatos üstök világa, ahol a szintézis művészete és a kalandok kéz a kézben járnak, immár 27 éve rabul ejti a játékosok szívét. Az Atelier sorozat, ez a japán szerepjátékok gyöngyszeme, 1997-ben indult útjára az Atelier Marie: The Alchemist of Salburg című játékkal, és azóta is töretlenül fejlődik, megújulva, mégis megőrizve a lényegét: a varázslatos világok felfedezését, a szívmelengető történeteket, és a felejthetetlen karaktereket. A sorozat nemzetközi áttörése a „Secret” sorozattal érkezett el, amelyből több mint 2 millió példány kelt el világszerte. Ryza és barátai nyári kalandjai, melyek az Atelier Ryza: Ever Darkness & the Secret Hideout-tal kezdődtek, generációkat ejtettek rabul. És most, az Atelier Yumia: The Alchemist of Memories & the Envisioned Land, a sorozat 26. darabja, új fejezetet nyit ebben a varázslatos világban.
A fejlesztők, akik 27 évnyi tapasztalattal a hátuk mögött vágtak bele az Atelier Yumia megalkotásába, nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a sorozat legambiciózusabb darabját hozzák létre. Olyan játékot, amely túllép a korábbi részek konvencióin, és új dimenziókat nyit meg a játékosok előtt. Az Atelier Yumia egy nyitott világú élményt kínál, ahol a szintézis, a harc és a felfedezés alapvető elemei teljesen újragondolva kerülnek elénk. Yumia kalandja során számos érdekes karakterrel találkozik, akik segítik, vagy épp akadályozzák őt a küldetésében. A karaktermodellek is megújultak, hogy még kifejezőbbek legyenek a párbeszédek és átvezetők során. A fények és árnyékok játéka pedig Benitama művészi karakterterveit kelti életre. Yumia karakterének érettebb, sötétebb színekkel operáló dizájnja a játék komorabb témáit hangsúlyozza, míg Lenja és Isla színesebb megjelenése a sorozat báját idézi.
Yumia története már önmagában is elég ahhoz, hogy lekössön. Egy olyan világban járunk, ahol az alkímiát tiltott művészetként, szinte átokként kezelik, miután az egykor virágzó Aladiss Birodalom rejtélyes katasztrófában elpusztult. Yumia Liessfeldt, a főhősnőnk, egy fiatal alkimista, aki három évvel ezelőtt elvesztette az édesanyját egy balesetben. Ekkor derült ki számára, hogy anyja titokban szintén az alkímia mestere volt, és ez a felfedezés kérdések lavináját indította el benne. Miért bukott el Aladiss? Miért vált az alkímia tabuvá? Tényleg gonosz dolog lenne? Yumia nem elégszik meg a felszínes válaszokkal; elhatározza, hogy a romok között kutatva felfedi az igazságot. Ez a személyes motiváció adja a sztori lelkét, és ahogy vele tartunk, egy olyan világ tárul fel előttünk, ahol a múlt emlékei és a mana energiája összefonódik.
Az Atelier Yumia a sorozat eddigi legnagyobb nyitott világát kínálja, ahol a játékosok szabadon barangolhatnak, rejtvényeket oldhatnak meg, kincseket fedezhetnek fel, és még a kóbor kutyákkal és macskákkal is interakcióba léphetnek. A szintézis és a harc rendszerei is megújultak, hogy mind a régi rajongók, mind az újonnan érkezők számára élvezetes élményt nyújtsanak. A történet egy olyan világban játszódik, ahol az alkímia „tabu”. Yumia, egy magányos alkimista, az igazságot keresi egy elhagyatott kontinensen. Az Aladiss Birodalom, amely egykor az alkímia segítségével virágzott, rejtélyes katasztrófa áldozata lett. Yumia, aki három éve elvesztette édesanyját, alkimista felmenőire bukkan, és elindul, hogy felfedje a múlt titkait.
A játékmenet esszenciája az alkímia körül forog. Első látásra a munkapad puszta asztalnak tűnhet, de valójában a kreativitás és az emlékek tárháza. Yumia, a játék hőse, képes összegyűjteni különböző összetevőket a világ minden szegletéből – mindent a kristálytiszta víztől az ősi, poros tekercsekig. A munkapadnál ülve ezek az egyszerű hozzávalók átalakulnak, és új életre kelnek, miközben Yumia ügyessége fejlődik. Az alkotás sosem válik monotonná, hiszen minden új recept felfedezése egyúttal új kalandot is jelent. Az XP szerzés és a szintfejlődés nem hagyományos módon történik. Bár a harcok és az ellenségekkel való összecsapások is fontos szerepet játszanak, a karakter fejlődése inkább az alkímia területén bontakozik ki. Yumia képességeinek fejlesztése az új receptek felfedezésével és az elkészített tárgyak minőségével van összekötve. Minden kísérlet, siker és néha kudarc is hozzájárul ahhoz, hogy mestere legyen az emlékek átalakításának. A játékban a receptek felfedezése legalább olyan izgalmas, mint egy ősi kincs utáni kutatás. Yumia emlékeinek és a világban talált nyomok összefűzése révén új lehetőségek tárulnak fel. Olyan, mintha minden felfedezés egy-egy darabja lenne a nagyobb képnek, amely csak arra vár, hogy összeálljon.
Yumia világában az életenergia halál után visszatér a földbe, emlékeket hordozva. Ezek az emlékek manává alakulnak, amelyet Yumia, mint alkimista, képes látni és manipulálni. A mana központi szerepet játszik a játékmenetben, legyen szó szintézisről, harcról vagy felfedezésről. A szintézis rendszer is megújult, lehetővé téve a játékosok számára, hogy még összetettebb és hatékonyabb tárgyakat alkossanak. A felfedezés során Yumia az Energy Core segítségével képes manipulálni a mana energiát, és különféle akciókat végrehajtani. A Manabound Areas, a veszélyes területek megtisztítása, és a Circulators megtalálása is fontos feladatok. Az Atelier Yumia-ban a játékosok saját műhelyt építhetnek, bútorokat készíthetnek, és személyre szabhatják a bázisukat. A harcrendszer is dinamikusabbá vált, valós idejű döntéseket és taktikai elemeket kínálva.
A harcrendszer szíve a stratégia. Ahogyan a Final Fantasy legendás csatái is megkövetelték az előrelátást és a helyzetek gyors olvasását, Yumia kalandjai során is ez lesz a siker kulcsa. Itt azonban nem kell türelemmel várakoznunk a körünkre: az akció folyamatos áramlásban van, a dinamikus változtatás lehetősége pedig új dimenziókat nyit meg. Harc közben szabadon válthatunk a hőseink között, ami nemcsak több taktikai opciót kínál, hanem azt az érzést is kelti, mintha egy izgalmas táncot járnánk az ellenfeleinkkel. Ez a rugalmasság egyfajta szabadságot ad, ugyanakkor éberen tartja a játékost is, hogy mindig résen legyen. A harcok látványvilága is megér egy külön szót. Minden egyes csata egy vizuális orgia, ahol a színek és az effektek szinte kirobbannak a képernyőről. Az ellenségek mozdulatai és támadásai éppoly kidolgozottak, mint hőseink egyedi képességei. És igen, ha a reflexeid élesek, még a bejövő támadások elől is kitérhetsz, ami egy kis adrenalindús akciót csempész a hagyományos körökre osztott struktúrába. Mindezek mellett a harcrendszer egyik legkülönlegesebb eleme az, hogy nem csupán a küzdelem technikai része számít: a karakterek történetei, motivációi és érzelmei is átitatják a csatákat. Amikor Yumía felveszi a harcot az emlékeinkből született árnyakkal vagy a világ rejtélyes teremtményeivel, minden összecsapás mögött ott van az a mélyebb kapcsolat, ami még különlegesebbé teszi a játékot.
Atelier Yumia világának felfedezése olyan érzés, mintha egy rejtélyes mesébe lépnénk be, ahol minden egyes lépés egy új történetet tár fel előttünk. A már fentebb is említett játék világának szépsége és összetettsége lenyűgöző, és minden sarkon olyan titkok várnak, amelyek csak arra várnak, hogy feltárjuk őket. Ez nem csak egy térképpel megrajzolt világ, hanem egy élő, lélegző hely, amely a játékos minden mozzanatára reagál. A felfedezés szívét maga a térkép adja, amely nem csupán irányt mutat, hanem egyfajta vizuális műalkotásként is funkcionál. A térkép folyamatosan bővül azzal, ahogy Yumia bejárja a világot, és új helyszíneket tár fel. Ez a dinamizmus azt az érzést kelti, mintha mi magunk is egy térképkészítő mestereként dolgoznánk, minden vonal, minden jel a saját kalandunk lenyomata lenne. És ez csak a kezdet: a térkép nemcsak helyeket mutat meg, hanem olyan információkat is, amelyek segítségével könnyebben eligazodhatunk a világ sokszínűsége között. A dinamikus időjárás pedig még mélyebbé és valósághűbbé teszi a játékélményt. Egyik pillanatban még a nap sugarai fürdetik be az erdő lombjait, a másikban pedig a hirtelen érkező zivatar sötétíti el az eget, miközben a villámok vad táncot járnak a horizonton. Ezek a változások nemcsak vizuális élményt nyújtanak, hanem a játékmenetre is hatással vannak: egyes helyszínek csak bizonyos időjárási körülmények között érhetők el, míg máskor az időjárás magával hoz különleges erőforrásokat vagy új lehetőségeket a felfedezéshez.
És akkor ott vannak a küldetések. Ezek nem egyszerű „menj ide, csináld ezt” feladatok; Atelier Yumia küldetései mélyebb narratívákkal rendelkeznek, amelyek mindig újabb réteget adnak a játék világának megértéséhez. Yumia számára minden küldetés egy újabb emlékdarab megtalálását jelenti – legyen az egy ősi tekercs, amely a világ múltját meséli el, vagy egy különleges összetevő, amely az alkímia mesteri szintjének eléréséhez szükséges. A játékosnak gyakran kell morális és érzelmi döntéseket hoznia, amelyek nemcsak a történetre, hanem Yumia fejlődésére is hatással vannak. Ezek a küldetések egy egységes narratíva részei, amely azt az érzést kelti, hogy minden tettünk egy nagyobb történet mozaikdarabja. Yumia kalandjai során nemcsak a világot fedezzük fel, hanem saját magunkat is – a döntéseink és cselekedeteink révén.
Ahogy Atelier Yumia világában barangolunk, az emlékek és a varázslat szövi át minden pillanatunkat. A történet, amely előtérbe helyezi a kalandokat és a karakterek belső küzdelmeit, olyasmi, ami egy igazi RPG-rajongót azonnal magával ragad. De mint minden varázslatos mese, ez is tele van árnyékokkal és kihívásokkal. És itt bizony a dialógusok azok, amelyek néha megtörik a hangulatot, a narratíva szárnyalását. Van valami szívszorító abban, amikor egy ilyen összetett világot egy-egy párbeszéd szerkezetének egyszerűsége visszahúz a földre. A dialógusok egyszerű megfogalmazása, mintha egy kisiskolás fogalmazásából kerültek volna ki, nemcsak kizökkenti az embert, de néha azt az érzést kelti, hogy a mélyebb érzelmi és filozófiai rétegeket nem sikerült teljesen megragadni. Persze ez nem jelenti azt, hogy a történet rossz lenne – sőt! A narratíva maga tele van potenciállal, érdekes fordulatokkal és olyan érzelmi töltettel, amely sokszor mégis átüt a párbeszédek egyszerűségén. Az igazság az, hogy a dialógusok – a monológokkal együtt – egy játék lényeges részei. Ez az a hely, ahol a karakterek valóban életre kelnek, ahol megismerhetjük őket, ahol az ő világuk találkozik a miénkkel. És bár Atelier Yumia esetében olykor valóban tündököl a szöveg, például amikor mélyebb filozófiai vagy érzelmi összetettséget sikerül megragadnia, ezek a pillanatok nem mindig elegendőek ahhoz, hogy elfeledtessék a többi, kevésbé kidolgozott részt.
Ugyanakkor van valami szerethető ebben az egyszerűségben is, nem igaz? Lehet, hogy a játék néhol nem felel meg a nyelvi remekművek iránti vágyunknak, de mégis emlékeztet minket arra, hogy a játékok nem mindig arról szólnak, hogy tökéletesek legyenek. Néha az egyszerűség is képes közvetíteni egy mélyebb igazságot. És talán épp ez az Atelier Yumia egyik rejtett üzenete: nem kell hibátlannak lennie ahhoz, hogy szerethetővé váljon. A narratíva minden esetben újra és újra lehetőséget ad, hogy elmerüljünk a világban, és bár a párbeszédek helyenként alulmaradnak az elvárásokkal szemben, azok a pillanatok, amikor a szöveg valóban „tündököl”, talán egy kicsit kárpótolnak érte. Végül, ahogy a játék is mondhatná: „Nem az számít, hogyan mondod ki a szavakat, hanem az, hogy mit jelentenek.” És lehet, hogy Atelier Yumia ezt tanítja nekünk: hogy néha elég az, hogy az emlékeink által újra és újra visszatérjünk hozzá, még ha nem is tökéletes.
Atelier Yumia világa nem csak a játékmenettel vagy a narratívával fog meg, hanem a látványvilággal is, amely egy különleges érzést ad minden egyes pillanatnak. Ahogy először belépünk ebbe az emlékekkel átitatott világba, az ember szinte érzi, hogy valami egészen különlegesbe botlott. Bár első ránézésre egyszerűnek tűnhet a grafikája, ez a játék azon példák egyike, ahol az egyszerűség harmóniában van a szépséggel, és ez a kettő együtt képes varázslatossá tenni a vizuális élményt. A játékot az Unreal Engine hajtja, ami talán nem meglepő annak tekintetében, milyen rugalmasságot és lehetőséget biztosít, ráadásul HDD-n gyorsan betöltődik a mentés is, nincs szükség SSD-re. Az Atelier Yumia grafikája nem törekszik arra, hogy túlzó részletekkel ejtsen ámulatba, inkább a gondosan megkomponált fényekkel, színekkel és textúrákkal operál. Az erdők lombjai között átszűrődő napfény, a szélben hajlongó fűszálak, vagy éppen az esti égbolt nyugalmat árasztó kékje – ezek azok az apró részletek, amelyek elfeledtetik a játékossal, hogy egy digitális világban jár. A karakterek kidolgozottsága szintén sokat tesz hozzá ehhez az élményhez. Yumia és társai nem csupán technikai megvalósításukban tűnnek ki, hanem a finom animációkban és az érzelmek átadásában is. Egy-egy apró gesztus, egy félmosoly, vagy egy pillantás – ezek mind azt az érzetet keltik, hogy valóban élő, lélegző karakterekkel van dolgunk.
A települések kidolgozottsága külön figyelmet érdemel. Az apró falvak és kisebb városok nem csupán díszletek, hanem történeteket mesélnek, ahogy bejárjuk őket, elszórva NPC-kkel. A macskaköves utcák, az apró piacok zsúfolt, mégis hangulatos forgataga vagy a házak ablakain át kiszűrődő kellemes fény – mind egy olyan világ részei, amely könnyedén magával ragad. A párbeszédek közti cinematic jelenetek nagyszerűen megrendezettek, és a játék ezen aspektusa valóban kiemelkedő. Nincs az az érzés, hogy csak egy állóképet nézünk, és türelmetlenül kattintunk a skippelésért. Minden jelenet átgondolt, minden pillanat azt szolgálja, hogy még jobban elmélyedjünk a világban és a karakterek történetében.
A hangok és a zene szintén említést érdemelnek. A teszt verziót japán nyelven próbáltam, és azt kell mondanom, hogy a szinkron fantasztikus. Az eredeti nyelv varázsa olyan érzelmi mélységet ad a karaktereknek, amely ritka az ilyen típusú játékokban. A zenék harmóniája pedig tökéletesen kiegészíti a látványt, egyszerre megnyugtat és emeli a drámai pillanatok feszültségét.
Ha szereted a szépen megkomponált, érzelmekkel teli történeteket, akkor ez a játék pontosan neked való. Yumia kalandja nem csupán egy szimpla mese: olyan, mintha az emlékeid között kutatnál, és minden lépéseddel valami mélyebbet érintenél meg. Ez a játék azoknak szól, akik szeretnek elmerülni a karakterek lelkivilágában, és akik nem bánják, ha egy-egy párbeszéd vagy narratív részlet kissé naivabb vagy egyszerűbb. Itt az utazás számít, nem feltétlenül a tökéletes szöveg. Ha rajongsz a fantasy világa iránt, ahol a természet szinte lélegzik, és minden sarkon új titkok várnak, akkor Atelier Yumia is levesz majd a lábadról. A játék felfedezése – a dinamikus időjárás, a gyönyörű tájak és az aprólékosan kidolgozott települések mind-mind olyan hangulatot teremtenek, mintha tényleg egy álomvilág része lennél. Ezért azoknak, akik szeretnek csak úgy barangolni, és élvezni a látványt és az atmoszférát, ez a játék igazi csemege lesz. Az alkímia rajongóinak is kötelező darab. Az alkímiai rendszer itt nem egyszerű mechanika, hanem egy kreatív kihívás, amely a játék központi elemét képezi. Ha szeretsz kísérletezni, új recepteket felfedezni, és alkotni valami egyedit, akkor biztos, hogy Atelier Yumia a szívedhez nő majd. Ez a játék képes arra, hogy minden egyes alkímiai munkát személyes győzelemnek éreztessen. És persze azoknak is ajánljuk, akik értékelik a jól kiegyensúlyozott, látványos harcrendszereket. A dinamikus, mégis stratégiai körökre osztott harcok azok számára is kielégítő élményt nyújtanak, akik szeretik a klasszikus RPG harcokat, de egy kis modern csavarra is vágynak.
Ahogy Yumia útjára indul, hogy felfedje az elfeledett múlt titkait, eszembe jut egy régi mondás: „A varázslat nem más, mint a tudás ereje, amit a szívünkkel ötvözünk.” És az Atelier Yumia pontosan ezt kínálja: a tudás, a szív és a varázslat tökéletes harmóniáját.
Képek forrása: Steam Store
| Review score | |
| 8.5 | Az Atelier Yumia: The Alchemist of Memories egy olyan váratlan utazás, ahol az emlékek és az alkímia találkozásából születik meg a játék varázsa – egyszerre meghitt és lenyűgöző. A harcrendszer pedig magával ragadó és dinamikus. |