A főszerkesztőm egy meglehetősen érdekes kérdéssel indította be unalmas kis napomat, felém fordult és nagy tekintettel, ám bizakodva ezt kérdezte: Megkérdezte tőlem: "Hello, figyelj már, nem érdekelne egy Heroes of Might And Magic típusú videojáték tesztelésre!" Főnök, naná, viszem azonnal, hiszen hatalmas rajongója vagyok a Heroes-nak.
Úgy gondoltam ez egy nagyszerű alkalom, hogy újra élhessem azokat a gyönyörű szép éveket, amely során a Heroes játékokkal tölthettem el. Gondoltam rosszul úgy sem járok, hiszen ránézésre egy az egyben egy heroes game-t juttatta eszembe akarva-akaratlanul is. Így hát neki vágtam a meglehetősen nagy kampánynak ígérkező egy-játékosmódnak.
Elől járóban lenne egy vallomásom, ugye Heroes rajongónak neveztem magamat, de a tiszta lelki ismeretem azt sugallja, hogy mondjam el a részleteket ez ügyben. Sajnos én a Heroes 1, 2, és harmadik részt kihagytam és nem tudtam pótolni sehogy sem. Az első heroes élményemet a Heroes 4-gyel kezdtem el, és a Heroes 5 lett a legnagyobb kedvencem. A 6. rész egy korrekt iparosmunkának tűnt, viszont a H7 nálam kiborította a bilit. Nos, kedves olvasó, joggal nevezhetem magamat Heroes rajongónak, ha a Heroes trilógiát kihagytam?! De esküszöm nektek, hogy a Heroes 4 és 5 rész máig a legkedvesebb videojátékos élményem, és szerintem a körökre osztott stratégiában is magasan az egyik legjobb részek lettek a szememben.
Bevallom őszintén, nem nagyon követtem a Clash fejlesztőinek munkásságát, pedig több, mint 20 éve a videojátékos ágban mozgok, ámbár valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a közelmúltban túlságosan is sok tripla-A videojátékokat tesztelhettem vagy próbálhattam ki előzetes cikkek megírása alkalmával. Utána néztem a Clash 2 dolgoknak, és a további részleteket emelném ki a stratégiai játékból.
A Clash II cselekménye egy sötét világban játszódik, ahol évek óta harcok dúlnak a The One jelét viselő betolakodók és a varázslatos földeken generációk óta élő őslakosok - az Old Ones - között. A növekvő konfliktus ismét a két frakció közötti csaták középpontjába visz minket. A történet évtizedekkel az első rész eseményei után játszódik, ahol a Pure Ones továbbra is az uralkodó erő, ahogy egyre több régiót hódítanak meg a kontinensen.
Miket lehet benne csinálni?
Vezethetjük a csapatunkat klasszikus, körökre osztott harcokban az ellenséges seregek és a régi kontinenst lakó szörnyek ellen. Kihasználhatjuk a csapatunk egyidejű mozgását és egyedi képességeiket. Elfoglalhatunk stratégiai pozíciókat, mielőtt belecsapnánk a harcba. Irányíthatjuk a sereget és fenntarthatjuk a kör előnyeit, hogy meghiúsítsuk az ellenség terveit. Kihasználhatjuk a terepviszonyokat és a parancsnokaink különleges képességeit. Elfoglalhatjuk az ellenséges erődöket és meg védhetjük a várunkat az ostromok alatt.
Felépíthetjük főhadiszállásunkat és kezelhetjük a királyságunk gazdaságát. Felhúzhatunk épületeket, hogy toborozhassunk erős egységeket. Fejleszthetjük a technológiát, toborozhatunk sereget és hozzájuk feloldhatunk egyedi hős képességeket, amelyek új képességeket adnak nekik a csatatéren.
Felfedezhetjük az ősi romokat, szerezhetünk hatalmas ereklyéket és szembeszállhatunk a varázslényekkel, akik őrzik őket. Vezessük a karakterek történetét a történetvezérelt kampányban és teljesítsük a mellékküldetéseket. Megismerhetjük a konfliktus eredetét, történetét és a földeket, amelyekért a harcban álló frakciók versengenek. Kincseket találhatunk és stratégiai tárgyakat szerezhetünk. A barlangok és fészkek lehetővé teszik, hogy egyedi egységeket fedezzünk fel. A szentélyek megerősítik a hősünket és a seregünket. A bányák pedig plusz arannyal látják el a kincstárunkat.
A Clash 2 stílusos vizuális megjelenítéssel varázsol el minket egy fantasztikus világban, amelyet véres konfliktus tépett szét. A felfedezetlen kontinens tele van veszélyekkel és egy titokzatos történetet mutat be. A hangulatot fokozza a komor zene, amely a magával ragadó élményt a következő szintre emeli.
A kampány módban két különböző hadjáratot játszhatunk le. Az egyik Elena történetét követi, aki a régi frakció tagjaként harcol, hogy vezesse, ami megmaradt a népéből a betolakodók ellen. Vajon az Öreg Istenekbe vetett hite elég lesz-e, hogy megmentse a népét? A másik kampány Harwig de Trevil történetét követi, aki a másik frakció tagja. Ő azért jött, hogy megszerezze a földet a the one nevében. Mindkét kampány szépen narrált a fejezetek elején. Frakciónként 6 fejezet van, összesen 12 fejezetet nézhetünk meg. Néhány fejezetet viszonylag gyorsan be lehet fejezni, ha nem fedezzük fel teljesen a térképet, és csak a célokra koncentrálunk. Más fejezetek több munkát igényelnek, például teljesen fel kell fejleszteni egy bázist, mielőtt a fejezet véget érne. A narratíva, tekintve, hogy indie játékról is van szó, meglepően kellemes. Bár azt meg kell jegyezzem, hogy a játék fő menüje borzasztóan néz ki, na de nem ettől lesz egy játék jó vagy rossz, nem igaz?!
A játékmenetet három különböző részre osztható fel. Minden fordulóban felfedezzük a térképet, kiépítjük a bázist, és harcba bocsátkozunk, ez tulajdonképpen egy Heroes rajongónak könnyen megy. A kampányban található térképek nagy része viszonylag eléggé méretesnek, nagynak érződik. Sok minden van szétszórva a térképen, amiket érdemes felfedezni vagy lootolni, begyűjteni a nyersanyagokat, mezőgazdasági anyagokat. Ezek közé tartozik még a kincs, a jelzőtáblák, a tábortüzek, a bányák, a sátrak, az ereklyék és még sok minden más. A tábortüzek mindig jó lökést adnak, hogy egy kicsit tovább tudjunk menni egy fordulóban. A sátraknál mindig lehetett választani két ingyenes egység közül, amit hozzáadhatók a sereghez. Az ereklyék is szép passzív tulajdonságot, illetve átmeneti előnyt adtak a harcokban.
A Clash 2-ben a bázisépítés nem igazán követte a szokásos RTS formulát. Csak 2 típusú erőforrás van. Arany és népesség jóléte. Az aranyat mindenhova felhasználják, többek között egységek bérlésére, fejlesztések kutatására és új épületek építésére. A népességet csak akkor használják, amikor a bázist a második vagy a harmadik szintre fejlesztik fel. Azt is használják, hogy a legalacsonyabb szintű egységet béreljék mindkét frakció számára, ami jól jöhet egy szorult helyzetben. Az épületeknek nincsenek előfeltételei, csak annyi, hogy egy adott szinten kell lenniük azoknak, amelyeknek magasabb szintű egységei vannak. Az egységekről szólva, elég hasonlónak éreztem őket a két frakció között, néhány különleges képességet leszámítva. Emiatt én kicsit csalódott voltam, mikor hasonlóságokat tapasztaltam a két frakció között.
Amikor egy épület elkészül, akkor értelemszerűen felold egy egységet és annak fejlesztési és kutatási lehetőségeit is. Ezek a fejlesztések, mint például a megnövekedett támadás vagy védelem, természetesen bónuszokat adnak az egységeknek a harcban. Ha harcot kezdeményeztünk tábornokunkkal a térképen, felugrik egy szokásos előzetes harci jelentés, amelyből többek között levonhatjuk és leszűrhetjük a gyors csata kimenetelét. Az ellenőrzési forma lehetőséget ad arra, hogy áttekintsd az ellenséges erőket. Amikor elégedett vagy az elhelyezkedéseddel, akkor elkezdheted a harcot. A Heroes-zal ellentétben ebben a műfajban az egységek nem halmozhatók fel. Ez azt jelenti, hogy saját egészségcsíkjuk és tapasztalatpontjuk van. Nem tudsz 100 egységet egy helyre halmozni, és egy csapással célpontokat kiütni. Az egységek maximális szintje tehát három.
Az in-game belső harcnak még több fejlesztésre van idő, az teljesen rendben van, ahogyan kint a térképen lovaglunk és felfedezünk. A harcokban nincs benne valódi időjárási vagy terepváltozási elem sem, és ezek igazán feldobhatnák a játék eredeti belső csatáikat, és a háború is sokkal kompetensebb lenne. A harc hosszú távon már nem annyira élvezetes, mivel bennünk van az az érzés, hogy túl erősek is vagyunk, és ezt mindenképpen auto-attackoljuk. Ezt sajnos könnyedén elősegíti még: a harctér sokszor nagyon lelketlen és unalmas lett. Olyan érzése van az embernek, mintha a fejlesztőket hirtelen felsürgették volna, hogy gyorsabban haladjanak a munkájukkal.
A frakcióknak is jól jönne egy kis változatosság, hogy el tudják különíteni magukat. Talán néhány egyedi képesség, új vezérek (skin) bevezetése, több nyersanyagtípus.
Összességében úgy gondolom, leszámítva a nagyon rossz és barátságtalan menüről és sok harcrendszer beli hiányosságokról, valamint jobb időjárási, illetve terepváltozások hiányában, egy korrekt iparosmunkának tartom a Clash 2-t, mivel rendelkezik egy jó narrativa központú kampánnyal, és a zenék valami fenomenálisan jóra sikeredtek. A hiányosságoktól eltekintve még így is bátran ajánlani lehet a Heroes rajongóknak, vagy akik valami hasonlóra vágynának, és már hiányzik ez a stílus a játékos könyvtárgyűjteményükből.
| Review score | |
| 7.4 | A Clash 2 eddig iparosmunkának tűnik, de figyelembe kell venni pár in-game harcrendszer hiányosságokat, így csak ennek figyelembevételével ajánljuk a Heroes vagy a stílus műfaj rajongóinak ezt a videojátékot. |