Enshrouded - early access preview vol. 2

Bevallom őszintén, amikor tavaly nyáron bejelentették az Enshrouded-et, az elsők között raktam be kívánságlistába a Steamen, és szépen kivártam az early access megjelenést. A német fejlesztőktől származó coop crafting-survival videojáték meglepően remek lett. Megérte kivárni.

Azt nagyon sajnálom, hogy szinte a Palworld-del egyidőben jelent meg a kipróbálható verziója. Ha nem lenne a Pokémonos survival játék, ebből bizony sokkal nagyobb sláger lehetett volna. De sebaj, így is több százezren játsszák az Enshroudedet. Első látásra talán sokaknak felmerülhet a Valheim és a Conan Exiles közti hasonlóság, de ez nem is baj, sőt, ilyennek kell lennie legalább egy "alap" és "jó" survival játéknak.

Karakter kreálás után Flameborn-kétn térünk magunkhoz, akinek az a feladata, hogy visszaszerezze hazáját, egy hatalmas kontinenst, az Embervale-t, melyet elnyelt egy halálos köd. 

A Miasma nevű halálos köd elnyelte az egész vidéket, és embereket és állatokat agyatlan szörnyekké változtatott. Sorsunk szorosan egy mágikus lánghoz köt minket, amely képes egy ideig visszatartani a ködöt. Ez a védelem lehetővé teszi számunkra, hogy biztonságos helyeken bázisokat húzzunk fel Embervale-ben, ahonnan a halálzónákba indulhatunk, hogy kivágjuk a miazma gyökért, melynek forrása elvileg egy mérgezett vörösen izzó fából eredhet.

Az Enshrouded azonban nagyon óvatosan kezeli a sztori részt, illetve a kiépülő lore-t, ami valószínűleg több száz órát feladatot fog igényelni, hogy megtisztíthassuk a környéket. Az irányítás gyorsan érthető, hiszen az akció-kalandjátékok mintáján alapszik, a menük át tekinthetők és jól szervezettek. Minden egyes új mechanikát lassan tanítanak meg és szinte már a kezünket fogják a meglehetősen jól megtervezett Journey feladatokkal. Sok más túlélőjátékkal ellentétben valódi küldetések is vannak, amelyek az első szinteken főleg tutorialként szolgálnak.

Az Embervale-t azonban ne úgy képzeljük el, mint egy sűrűn lakott helyet, ahol rengeteg NPC járja a mindennapjait. Elvégre nemrég itt volt világvége, és, hogy mi történt ezekkel az emberekkel, a hátrahagyott dokumentumokból fogjuk megtudni, amelyekért XP-t is kapunk. Ha megérintjük, elég neki annyi is.

Azonban nem vagyunk teljesen egyedül: egyrészt akár 15 valódi játékost is magunkkal vihetünk a kalandjainkra, másrészt fokozatosan gyűjthetjük össze a fontos szövetségeseket, akiket a bázisunkon megidézhetünk, miután legyártottuk a Summoner Staff nevezetű eszközt. 

Kezdetben a kovács segít nekünk új fegyvereket készíteni, de akad még pár NPC, aki segíti az utunkat. Az alkimista a varázslókat támogatja, a földműves pedig a növények termesztéséért felel majd. A szövetségesek azonban kicsit többről is szólnak, hiszen a játékvilággal és a küldetésekkel kapcsolatos információkkal halmoznak el.

A fejlesztők nem titkolt célja, hogy a túlélési mechanikát még barátságossá tegyék. Az Embervale-ban rengeteg élelmet és nyersanyagot gyűjthetünk be, de nem csak a túléléshez van rájuk szükség..

A Flamebornod-ben a karakterünk nem érez éhséget, sem pedig szomjúságot, az épületünket általában egy lángoltár köré tudjuk csak lerakni, ami automatikusan távol tartja az éjszaka támadó szörnyeket. Az élelem tehát csak értékes buffokra lesz jó, és nem kell aggódni az otthonunk biztonsága miatt sem.

Miután az első bázist létrehoztuk és beszereztük a legalapvetőbb segítőkkel,  a segítségükkel fel kell szerelni magunkat buffokkal és tárgyakkal. Mivel a mászás, az ugrás és a sprintelés sok állóképességet igényel, ezért előre kell gondolkodnunk csomagolás terén: szereznünk kell élelmet és vizet, hogy növelhessük a regenerációt. A maximális állóképesség növelésének leghatékonyabb módja, ha meleg és biztonságos helyen vagyunk, például a kályha előtt helyezzük el magunkat kényelembe. Ezután lazán megjavíthatjuk a felszereléseinket, ha röviden rákattintunk a munkapadra.

Az Embervale-i utazásaidnak mindig egy küldetés vagy egy helyszín a célpontja lesz, ezért nem árt mindig a térképet nézni. A játék világa fix és nem véletlenszerűen generált, ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy később vagy időközben telezsúfolják jobbnál jobb helyszínekkel. A gigantikus térképet kezdetben ködhurok fedi, így a helyszíneket felfedezéssel, vagy az NPC-k vagy jegyzetek nyomai alapján találhatjuk meg. Mint egy klasszikus open-world játékban, itt is hatalmas tornyok vannak körülöttünk, amelyek alapján betájolhatjuk magunkat, illetve felfedezhetjük a térképet és a gyors utazhatunk.

A kezdőterületen egy hangulatos, zöld rétekkel és omladozó településsel teli dombos vidéken haladunk át. A tájat beborító ködfátyol, a sűrű növényzet és a festői világítás sikeres hangulatot teremt, a világ zord kialakítása pedig ismételten felfedezésre ösztönöz minket. És így jönnek képbe az utazós eszközök bevezetése. Kevésbé innovatív, de szórakoztató a gyorsabb mozgásunkat és haladásunkat elősegítő eszközök: már korán készíthetünk magunknak egy csáklyát, amivel előre meghatározott pontokról húzhatjuk fel magunkat. A másik ilyen utazási eszközünk a szárnyasruha, amivel magas pontokról ugorhatunk le és siklatunk a levegőben egészen akadályokon át. Mivel a játék világa teljes egészében voxelekből, azaz háromdimenziós pixelekből áll, ezért rendkívül részletesen deformálható. Bármikor előkaphatjuk a csákányt, és szinte bárhol be- vagy átáshatjuk magunkat. Ennek a funkciónak köszönhetően meglehetősen szép és csodálatos Gyűrűk ura-szerű hobbit-falvakat is létre tudunk hozni.

A csákány használata nemcsak a bányászathoz vagy az elrejtett lootok kiásásához hasznos, hanem új és kreatív utak megnyitásához is. 

A nyitott játékvilágban gyakran van szükség a kreativitásra, ami azt jelenti, hogy alig van üresjárat, amikor a térképen lévő kérdőjelek között kutatunk, hiszen annyi van belőlük, bármelyiket megcsinálhatjuk, ránk van bízva a döntés. Kincsesládák, tapasztalati pontok, craft és loot cuccok vannak mindenhol elrejtve, a megjelölt helyszíneken gyakran oldhatunk meg kisebb rejtvényeket vagy ügyességi részeket is, de természetesen időnként boss-ellenfelekbe is belefutunk. A dungeonok sajnos nagyon rövidek, viszont pofátlanul sok hely van a mapon.

Számolnunk kell a mindenhol hömpölygő gyilkos köddel is: Ha egy miasmás zónába lépünk, állandó idő általi nyomás alatt leszünk, ami rendkívül bosszantó lehet, főleg amiatt is, hogy nem szeretem az ilyen időre menő küldetéseket. 

A harc is leginkább a gyilkos ködben zajlik, mert a világ többi részével ellentétben a Miasmában a szörnyek napszaktól függetlenül vannak. Az Enshrouded harcrendszere funkcionális, de nem sokkal több. Mindössze egy normál támadás áll a rendelkezésre, és a megfelelő időben lehet csak kitérni, blokkolni vagy parry-zni.

További standard skilleket, mint  az eséstámadást vagy egy finisher-t úgy oldunk fel, hogy korlátozott mennyiségű tapasztalati pontot fektetetünk be a képességfába. Ezek közül egyiket sem érezzük különösebben erősnek, így a harcokat azzal kell szórakoztatóbbá tennük, hogy időről időre különböző fegyvereket próbálunk ki. És elérkeztünk a videojáték egyik legerősebb pontjához, ezek pedig a fegyverek és a skill-fa rendszer. Az Enshrouded eléggé megkönnyíti az életünket, mivel a staffok, wandok, bombák és íjak még megfelelő képesség nélkül is nagyon ütősek, főleg a játék elején. Sokszor nem láttam értelmét a buildnek. Én pl. Battlemage Wand irányba mentem el, de sokszor közelharcra váltva olyan sebzéseket okozok, hogy kétszer is megnéztem a skillfát, hogy véletlenül sem tettem a piros-dmg-erő részre.

Az egyik legjobb dolog még a Enruban, hogy a fejlesztők által megjeleölt helyszínek alapján roppant jól felfedezhető az egész térkép és világ. Nagyon hangulatosak a helyszínek, többször a klasszikus Prince of Persia részben érezhettem magamat az egyik dungeon során. A harcoknál sokszor tapasztaltam azt, hogy alul képzettek vagyunk, de ez nem számít, mert valamilyen szinten kis szintűként és hatalmas sebzést tudunk kiadni, ám van egy hátulütője ennek, rettentően papírok vagyunk, ha nem dodgolunk, vagy kitérünk időben, akkor könnyen ott hagyhatjuk a fogunkat. Már néhány szint különbség köztünk és az ellenség között is gyerekjátékká vagy rendkívül keménnyé teheti a csatákat. A zsákmány is ezekhez a láthatatlan területekhez igazodik, itt a legjobbak. Több játékidő után könnyen lehet, hogy a szinthatárok később elpuhulnak, és a különbségek kevésbé lesznek észrevehetők.

A raklapnyi küldetések és az új funkciók. kézműves-craft receptek folyamatos gyűjtése miatt sosem fogytunk ki a tennivalókból. Az Enshroudedban rendszeresen előfordul, hogy egy erőforrás vagy küldetési cél felé vezető úton egy érdekes helyszínre csábulunk el, majd órákig elfelejtjük a tényleges célunkat. Ez a minőség jele lehet, és egy igazi hosszútávú sikert jelez, ezért nem csodálom, hogy már százezrek játszák steamen!

A karakter fejlesztése csak egy része a magával ragadó képletnek. A másik az otthoni bázisok, amelyeket bárhol elhelyezhetünk a játékvilágban, ahol a miazma még nem terjedt el és ha van oltárunk hozzá. A voxel-technológia lehetővé teszi, hogy szabadon összeállíthassunk sok épületelemet, és általában azt is felismeri, mikor kell kitölteni az átmeneti részeket. A különböző építőanyagok és kézműves állomások mellett számos dekorációs elemet is feloldhatunk, hogy otthonunkat élettel telivé és kényelmessé varázsoljuk.

Sok tervrajzot általában magától feloldunk, amennyiben érintkezünk az adott anyaggl, többek között, ha sokat bányászunk vagy fátvágunk, akkor ehhez a témához lazán kaphatunk recepteket. Nagyon sok anyag típus van, de a speciálisak csak a későbbi biomokban, területrészen állnak rendelkezésre. Az Enshrouded tehát sok tucatnyi órára lefoglalhat, még akkor is, ha csak építkezni szeretnénk benne..

Egy korai hozzáférésű címhez képest az Enshrouded nemcsak gigantikus mesterműnek néz ki, de meglepően csiszolt is. Itt-ott észrevettünk ugyan kisebb világítási hibákat és pop-ineket siklás közben, de komolyabb hibákat vagy összeomlásokat nem tapasztaltunk.

Nincs mese, az Ensru az egyik legjobb survivor RPG játék, és a toplistákon lazán benne van a TOP 5-ben is. A játék olyan nagy videojátékokhoz tudott már most felnőni, mint egy Valheim, Conan Exiles, vagy Ark. Journey és quest központúsága miatt könnyű belevágni a játékba, az RPG és a túlélőelemek pedig gondoskodnak arról, hogy a hosszú távú motiváció végtelen lehessen. Ha igazi túlélő vagy, akkor azonnal beszerzed az Enshroudedet, mert nagyon megéri.

Összes oldalmegjelenítés