Knights of Honor II: Sovereign - Teszt
Ahogy a neve is sugallja, a Knights of Honor II: Sovereign
az eredeti, 2004-es valós idejű stratégiai játék folytatása, amely egy
középkori környezetben játszódik, ahol a királyságok hírnévben és a dicsőségben
virágoznak. A Knights and Honor II: Sovereign célja egyszerű: elérni a
dominanciát a többi királyság felett. E cél elérésének számos módja van, ezek
egyike a például a világ császára cím megszerzése az összes nagyhatalom
kegyeinek megszerzésével.
Az olyan szektorok, mint például a gazdagság, a társadalom,
a kultúra, a politika, a hódítás és más dolgok, nagyban hozzájárulnak a
királyság rangjának emeléséhez. Ez kihívásokkal teli út, amelyet követni kell,
mivel versengünk a többi királysággal, amelyek szintén gyorsan fejlődnek az
összes fent említett dologban. Van másik, pihentetőbb módja annak, hogy elérjük
a céljainkat, a királyság összes előnyének fejlesztése, például a gazdag
tartományok, amelyek mindenféle pompás árut biztosítanak. És bár ez a módszer
meglehetősen időigényes lehet, a folyamat meglehetősen élvezetes, mivel
könnyedén szövetkezhetünk és bővíthetjük a területeinket.
És ott van a harmadik megoldás: a klasszikus háborúskodás.
Az egész világ vár a meghódításra és ha ezt az utat választjuk, akkor mindenkin
kénytelenek leszünk átgázolni. De ebbe is van aki meglátja a szórakozni valót,
én nem ítélkezem. Ez messze a legnehezebb mód, mert elegendő katonai erőt kell
felhalmozni egy királyság megszállásához, miközben gondoskodni kell arról, hogy
a szövetséges királyságaink ne álljanak az utunkba. Ide már behatóan kell
ismerni az RTS műfajt, ezért javaslom, a
népirtás útját sokadik játszásra próbáljuk meg
A Knights of Honor II: Sovereign azzal kezdődik, hogy a
játékos választ egy királyságot Európa, Észak-Afrika és Ázsia egyes részeiből.
A játék széles körű mélységet kínál a funkcióiban, és az első alkalommal való nekiülés
kezdetben nehéz lehet, de valójában egyszerűbb, mint amilyennek látszik. A
királyi udvar irányítása során a játékos legfeljebb 8 lovagot bérelhetn fel,
amelyek mindegyike meghatározott osztályokkal különféle akciókat, lehetőségeket
és irányadó bónuszokat biztosíthat a kampány során. Az egyik legfontosabb
szempont mindegyik lovag számára, hogy kormányozhassanak egy tartományt, és
hozzá tudjanak járulni a királyság gazdaságához.
A játékos maximalizálhatják a tartomány előnyeit épületek
építésével és fejlesztésekkel. Az egyes tartományok összhatása a kiinduló
település, valamint annak jellemzői, kormányzói hatásai, épületei,
fejlesztései, a hagyományokból és előnyökből származó, az egész királyságra
kiterjedő előnyök keveréke. A fejlesztések minden olyan tartomány számára
biztosítják előnyüket, ahol a kapcsolódó épület megépült. Ennek célja, hogy
korlátozza a szükséges mikromenedzsment mennyiségét, és hatékonyabbá tegye a fejlesztésekbe
való befektetést az egész királyságban. Ez jelentősen leegyszerűsíti a kormányzást,
így nem vagyok rákényszerítve a figyelmünk ezer felé megosztására, ami elég
megterhelő az ilyen típusú játékokban, pláne a területeink bővítése után. A
diplomácia, a házasságok, az álláspontok, a paktumok, a szövetségek, a
megállapodások és a más királyságokkal való kapcsolatok elengedhetetlenek,
mivel ez döntő tényező a győzelem és a vereség között. A diplomaták fontosak
bizonyos típusú szövetségek létrehozása során.
A játék egyik domináns bevételi forrása a kereskedés, amit
létre kell hozni és fejleszteni kell, a királyság növekedése érdekében. Tehát a
kereskedőkre különösen nagy szükség van ennek a folyamatnak a végrehajtásához. Mindeközben
a tartományok, királyságok és karakterek vallása olyan tényező, amely különféle
játékmeneti lehetőségeket és stratégiákat nyit meg, amelyek befolyásolják a
királyságok közötti kapcsolatokat, és potenciálisan feszültséget is okozhatnak
bennük. A középkor nem éppen a más vallásának elfogadásáról szólt.
Az egyik módja annak, hogy fokozzuk a királyságunk védelmét vagy bővítsük a területeit, az lenne, ha hadsereget bérlünk és csatákat vívunk. A zsoldosok viszont gyakran azok számára is jól jönnek, akik megengedhetik maguknak a szolgáltatásaikat. A játék előrehaladtával a kémkedés egyre hasznosabb tényező, mivel a legtöbb akciót nehéz és költséges megvalósítani. Sok mindent meg kell jegyeznünk, különösen az oktatói mód során. De a játék meglepően játszható még akkor is, ha vakon megyünk anélkül, hogy elolvasnánk az útmutatókat. Ha elakadnánk a játékban, elérhetjük a Királyi Könyvtárat, amely tippeket kínál a királyság egyes problémáinak megoldásához. Ennek ellenére a Királyi Könyvtárban való navigálás kissé zavaró lehet, és határozottan még dolgozni kell rajta, különösen a felhasználói felületen.
A Knights of Honor II: Sovereign meglepően addiktív játék,
annak ellenére, hogy kevés tapasztalatom van ezzel a műfajjal. Nagy az
újrajátszhatósága, hiszen számos módon el lehet érni a királyságunk égig
emelését. Persze ezt a stílusú stratégiai játékot szeretni kell hozzá. Én azt
vallom a grand strategy-kről, hogy megszeretne igen nehezen lehet, ezzel úgy
születik az ember, hogy vagy oda van érte, vagy nem. De összességében,
szerintem ez az egyszerűbb játékok táborát erősíti, így aki ismerkedik a
stílussal, annak tökéletes választás lesz.
Review score | |
8.5 | A Knights of Honor II: Sovereign egy kifejezetten könnyed grand strategy, ami bír a stílus minden aprólékos elemével. A szövevényes rendszer számos helyen egyszerűsítve lett, de ez csak előnyére válik, így a kezdő királyok is élvezni fogják az uralkodást |