Surviving the Aftermath - Teszt

 Mindig örömmel tölt el, ha a Paradox Interactive keretein belül van lehetőségem játszani egy játékkal. A mostani alkotást az Iceflake Studios fejlesztő csapat hozta létre, és folytatták a kiadó ”surviving” szériáját. Pár éve jelent meg a Surviving Mars, amit az elején kicsit vonakodva fogadott a közösség, de jó pár patchnek köszönhetően egy rettentő kellemes kolónia építős játék lett. Én magam sem voltam teljesen oda érte, de 1-2 hónap ráncfelvarrás után immáron az egyik kedvenc ilyen típusú játékom lett. Ezért is fogadtam izgatottsággal a Surviving the Afteramath-ot. A nevéből kiindulva már kitalálhattátok, hogy maradtak a témánál, csak a választott kolóniának most nem a vörös bolygón kell túlélnie és népesednie, hanem itthon, bár az egészet megfűszerezi, hogy a világ egy poszt-apokaliptikus érában van.

Egy jó ideje elérhető már a játék, bár eddig csak early access verzióban volt fent, viszont immáron a teljesen elkészült kiadással van lehetőségünk játszani. Ahogy fentebb említettem, ez egy ugyanolyan sim-menedzsment alkotás, mint a Surviving Mars. Egy világot megrengető esemény után vagyunk, a bolygón a túlnyomó sugárzásnak köszönhetően megváltozott az anyatermészet. Vadabb, kiszámíthatatlanabb és ellenségesebb lett. Egy maréknyi emberrel és két specialistával indulva kell egy megadott földterületet virágzó közösséggé alakítani.

A játékban a túlélők teszik ki az egységeinket: vannak akik építenek, mások javítanak, vadásznak vagy éppen takarmányoznak. Ők a közösség alappillérjei. A specialisták már egy fejlettebb szinten képviselnek. A lakóterület felépítésében nem sokat segítenek, de később ők lesznek azok, akik bejárják a világtérképet. Találhatnak új, elengedhetetlen forrásokat, megküzdenek a fenyegetésekkel és tovább térképezik fel az alaptáboron kívül található világot. Később előőrsöket is kialakíthatnak a vadodban. Magával a túléléssel nem vagyunk egyedül. Rajtunk kívül más ember csoportok is próbálnak túlélni a világban. Ez több dolgot von maga után. Először is versenyt alakít ki a környékben található erőforrások után, amiből az ellenségeskedés következik. Jó diplomáciát ápolva viszont akár kereskedhetünk is, vagy együttműködve végezhetünk kutatásokat, fejlesztéseket.

A játék sandbox, tehát túlélésünk végeláthatatlan, viszont hogy ne csak ilyen nyers céljaink legyenek, van egy amolyan küldetésünk is, amit el kell érnünk. Ezek a feladatok véletlenszerűen jelennek meg. A régi világ egy elfeledett struktúráját kell fellelni és megérteni annak korabeli hasznosságát, majd ezt felhasználva reprodukálni a saját verziónkat, ami biztosítja a túlélésünket. De akadnak kisebb megoldandó problémák is: időnként rövid dilemmák adódnak, amik nehéz döntés elé állítanak bennünket. A túlélők megkeresnek minket vegyes gondokkal, amiknek megoldása után valakiknek nélkülözniük kell. A tábor moráljának pozitív fenntartása fontos, de sokszor lehet célszerűbb megfosztani a gyerekeket egy kis szórakozástól, ha a távlati célokat vesszük figyelembe. Ezekből a problémákból nincsen túl sok, viszont egy idő után ismétlődnek. A konstans boldogság nagyon fontos, hiszen az elégedettlen lakók ellenségessé vállnak.

Érdekes például, hogy ez az általános boldogság vonatkozik az új jövevényekre is. Szóval bóklásznak étlen-szomjan a vadonba a kivert kutya emberek, mi befogadjuk őket, és ahelyett, hogy örülnének, mint majom a farkának, a tábor rögtön asszimilálja őket és átveszik a morált, tehát amint letelepednek, ellenségessé vállnak. Elég komikus, de ha ilyen történik és ellenséggé vállnak, akkor rögtön le kell őket lövetni.

A túlélés viszontagságai viszont még mindig nem merültek ki! Mivé lenne egy túlélő játék katasztrófák nélkül? Így ezzel a problémával is számolnunk kell. A játék nehézsége százalékosan foglalja magában a katasztrófák gyakoriságát. A jó hír tehát, hogy ezt mi szabhatjuk meg egy pontig. Ezek egyébként természeti problémákat jelentenek. A poszt-apokaliptikus időjárás minden, csak nem barátságos, így például egy téli vihar borzalmasan hideg, megnövekszik a tüzelő anyag igénye és felhasználása, míg a nukleáris csapadék sugárbetegséget okoz. Számításba kell venni, hogy ha bekövetkeznek, hiába oldjuk meg erőforrásokkal az egészet, lesznek áldozatok.

A játék lényege nem a legmagasabb populáció elérése, hanem ahogy a címben is szerepel, a túlélés, erre kell koncentrálni. Önmagában ez egy jó kis túlélő sim-menedzsment játék. Minden meg van benne, ami a stílushoz kell és ami élvezhetővé teszi. Viszont semmi újdonságot nem hordoz magában, láttunk már ilyet. Ha nem volt még közünk ilyen alkotáshoz, akkor kétségkívül be fog jönni.

Review score
7.5	A Surviving the Aftermath egy kellemes túlélő sim-menedzsment játék, ahol egy poszt-apokaliptikus világ viszontagságai között kell túlélnünk. Ez mind szórakoztató és érdekes, viszont semmi újdonságot nem hordoz magában.