Antagonist - Teszt

Teszteltük az indie visual novel-RPG-t...

Aki olvasott néhányat a régi tesztjeim közül, az tudja, hogy egyre óvatosabban közelítek az indie-k felé, hiszen az éra 2010. környékén történő felvirágzása óta eléggé felhígult, és manapság egyre nehezebb valóban értékes, sőt értékelhető darabokat találni a hatalmas kínálatban. Ahogy máskor is írtam: nem minden arany, ami indie.

De mi a helyzet az Antagonist esetében? Az elvitathatatlan tény, hogy a játék indie, de hogy arany lenne, azt már nem merem kijelenteni. Picit rossz érzés ilyesmit mondani egy programra, amelyen amúgy látszik, hogy lelkesedéssel készült, de csupán az igyekezetet értékelni nem lenne túlságosan szép dolog.


A játék főszereplője D'vil, aki egy színész, aki videójátékok átvezető videóiba vállalja a gonosz szerepét. A játék elején egy ilyen forgatásba csöppenünk bele, ahol egy harcjelenet forgatása közben hősünk kirepül a díszletből egy erdőbe (?!), ahol szembesül azzal, hogy a teljesen sablonos, fény bajnoka karaktert alakító Ralph komolyan meg akarja ölni. Már ez az első néhány perc is kissé zavaros, hiszen a visual novel műfajból kifolyólag a vizuális megjelenítés korlátolt, és a szöveges leírással lehetne feloldani, ám itt kezdődik a probléma. Ugyanis például a díszletből kirepülős jelenet leírása meglehetősen szegényes, és az ember csak kapkodja a fejét, hogy ez most micsoda, és hogy kerültünk egy díszletből hirtelen egy erdőbe, ahonnan egy rendes faluba sétálnak majd hőseink.


Az írással kapcsolatos problémáim még nem értek véget. Az Antagonist egyfajta paródia lenne, amelyben lépten-nyomon találkozik valami utalással. A probléma ezzel csak az, hogy igazából ezek nem igazán viccesek, vagy jópofák. Őszintén szólva ki nevet a szakállas, és meglehetősen fáradt "arrow in the knee" poénon, vagy az ismert játékos karakterek viccesen (vagyis annak szánt) átnevezett változatain (séfsapkás Masterchef, hehe, érted?). Látszik, hogy a készítők szerettek volna valami szórakoztatót alkotni, azonban ez sajnos nem sikerült, és inkább emlékeztet az egész valami fan fictionre.


Ha már itt tartunk, a játék grafikájáról is beszélnék pár szót. Nem szép dolog kis projekteket a külsőségek miatt bántani, de a játék grafikája is a deviant art-on található rajztáblás anime/manga rajzokra emlékeztet. Ez a dolog még inkább erősíti azt az érzést, hogy az ember egy fiatal gamer fanfictionjét olvassa, amelyet az egyik rajzolni tanuló osztálytársa illusztrált. Igazából nem lenne gond a dologgal, csak valahogy az írás minősége miatt nem tudok elvonatkoztatni ettől. Az már annál nagyobb probléma, hogy a képek felbontása borzasztóan alacsony, és már 1080p-s felbontásnál is kifejezetten csúnyán néz ki, valamint a 4:3-as felbontás ténye előtt is csak értetlenül állok.

Nem esett még szó a játékban található RPG-részről. A játékban a történet bizonyos pontjain harcolunk kell. Ezek a részek lényegében leegyszerűsített JRPG csaták, amelyek sajnos nélkülözik a mélységet, a taktikát, valamint a kihívást.


Érdekes, hogy a játék menüjében találhatóak olyan pontok, hogy items, weapons, armor, key items, ami annak a fényében vicces, hogy a játékban, néhány poitonön kívül, semmilyen tárgyunk nem lesz, szóval tök feleslegesen vannak ott ezeket a menüpontok. A kérdés már csak az, hogy ezek viccből (háhá, ja, nem) vannak ott, vagy csak a fejlesztés korai fázisában ambiciózusabb terveik voltak a készítőknek, akik csak szimplán benne felejtették ezt a játékban.

Review score
 6.7Nehéz helyzetben vagyok az Antagonist kapcsán. Nem vagyok boldog, ugyanis egyáltalán nem szórakoztatott a játék, azonban látszik a dolgon, hogy lelkesedésből készült, és egészen biztos vagyok benne, hogy egy szűk körnek tetszeni fog, de mindenkinek semmiképpen sem tudom ajánlani.

Összes oldalmegjelenítés