The Dwarves - Teszt

Megnéztük milyen a legújabb kickstarteres RPG...

Törpék. A legtöbb fantasy RPG-ben még a legjobb esetben is nevesített mellékszereplők lehetnek. Pedig ezek az apró termetű ám robosztus fantasy mérce szerint föld alatti általában nagy szakállú harcias, de a kovácsolás és a bányásás iránt nagy szakértelemmel rendelkező nép kellően karizmatikus ahhoz hogy végre főszerephez jusson a játékiparon belül is.

Valószínűleg így gondolkodhatott annó az a Markus Heitz is, aki 2003-ban angol és német nyelven kiadta a The Dwarves, azaz a Törpék című fantasy regényt. A King Arts Games a THQ Nordic támogatásával látott fantáziát a témában, amit a kickstarter kampány során a játékosok is megerősítettek így elkészítették a The Dwarves játék verzióját is, melyet volt szerencsét jól végigjátszani. Lássuk is tehát, hogy milyen is lett a The Dwarves című játék.

Történetét tekintve a játék nagy vonalakban követi a könyv történéseit, mely alapján egy emberek által nevelt törpét Tungdil Goldhandet fogjuk terelgetni nagy kalandján. A játék Girdlegard világban játszódik majd, azon belül is az Ionander Girdlegard egyik világában. A játék kezdetén nevelőapánk a 6 főmágus egyike Lot-Ionen egy látszólag egyszerű feladattal bíz meg minket. Azonban ahogy kitesszük a lábunkat az eddig otthonunkból a világ fenekestül felfordul körülöttünk. Új barátokba botlunk néhány törpe személyében és megannyi ellenséget szerzünk rövid idő alatt.

Tungdil Goldhand bizony jól bánik a fémmel is

A történet fonala egyébként nagyon élvezetesen van szőve. Egy RPG-től joggal várunk el hatalmas és epikus történetet, melyben a főszereplő gyakorlatilag félistenként gyalogol át minden akadályon és tucatjával teszi el az ellenfeleit láb alól. A The Dwarvesban ezt sokkal árnyaltabban sikerült megvalósítani. A játékban végig érződik, hogy ez a feladat bizony egy jó csapatot igényel, amire Tungdilünknek szüksége is van, mivel elhagyván otthonát gyakorlatilag harci tapasztalata egyenlő a nulllával. Ebben fog segíteni számára a játékban hozzánk csapódó 15 db segítő karakter, akikből egyszerre 3 tarthat majd velünk kalandozásankra.

A The Dwarves játékmenetét tekintve egy klasszikus RPG játéknak tekinthető abból a szempontból, hogy egy fő küldetést fogunk majd végigcsinálni, ami mellett lesz lehetőségünk némileg elkalandozni és néhány mellékküldetést is végigcsinálni. Mindezt egy elég érdekes térképen fogjuk tudni abszolválni, melyen meghatározott útvonalakon tudunk majd közlekedni gyakorlatilag sakkbábúként végiglépdelve az adott területen. A térképen egyébként a főbb mellékküldetések jelölve vannak, így nem nagyon lehet őket kihagyni, illetve csak úgy ha szándékosan nem megyünk arra.

A narráció egyébként végig része a játéknak beleértve a fő és mellékküldetéseket is. Tungdil és a többi karakter a saját hangján is szól egymáshoz, amihez a készítők csatoltak még egy narrátort is. Az események nagy részét, amik nem a csatatereken vagy bejárható területeken zajlanak ez a narrátor fogja nekünk elmesélni. Például véletlen helyszíneken (vagy a történetben adott időhöz érve) Tungdil NPC-kkel, ellenfelekkel fut össze vagy különböző helyzetekben találja magát, melyeket a játék többnyire nem 3d-ben mutat majd be nekünk, hanem a térképen ahol belebotlottunk ezekbe ott helyben szöveges és hang formájában elmeséli nekünk egyébként meglehetősen profi módon.

Itt kapjuk meg az első megbízásunkat

Ezen a ponton szükséges megemlítenem, hogy ezen narráció, illetve az ezekből sokszor kialakuló párbeszédek vagy reakciók kapcsán lesz bizony döntési jogunk. Pl. a távolban hangokat hallunk: Az út közepén haladunk tovább és úgy közelítjük meg a helyszínt, megpróbálunk odasettenkedni, vagy nagy hangot csapva odacsörtetünk árkon bokron keresztül. A játékban gyakorlatilag minden ilyen döntésünknek következménye van. Ha rosszul döntünk ez lehet negatív  (pl. egy megszerzendő küldetéstárgyat pénzért kell megvennük ) vagy pozitívak ( egy zárt kapuval ellátott városba beengednek ellátmányért). Ezek a részek képviselik a játék legjobb részét szerény véleményem szerint.

Ezen párbeszédek és interakcióknak természetesen a 15 felvehető társunk is szerves részét fogja képezni és velük is tudunk majd rendszeresen kommunikálni, illetve sok mindent mesélnek ők is. A világról és a benne zajló eseményekről a legtöbb információt tehát a narrációból és ezekből az érdekes szituációkból tudjuk meg a legtöbbet. És nagyon is szükség lesz erre, mert a The Dwarves világa egyébként nagyon jól felépített és bizony sokszor fogjuk kapkodni a fejünket, hogy ki kivel van és mi miért történik. Szerencsére a játék nagyon jól átadja ezeket az információkat.

A küldetések teljesítéséért tapasztalati pontot kapunk, illetve ellátmányt és aranyat, mellyel el is érkeztünk a játék másik fő részéhez a csata fázishoz. Mint ahogy az sejthető a csata fázis csapat alapú. Összesen 3 társat vihetünk magunkkal és a negyedik kötelező jelleggel mindig Tungdil lesz. Az esetek 99,9%-ában masszív túlerővel kell szembenéznünk (tehát nem lesznek itt erős ellenfelek csak gyengéből sok) és a The Dwarves ebből a szempontból nem éppen a könnyebb játékok egyike. Bizony ha nem jól taktikázunk úgy levágnak majd az ellenfelek, hogy öröm lesz nézni.

Ez a játék térképe, amin előre tudunk haladni..Hagyok időt...

A csaták során nagy hangsúlyt kap tehát a helyezkedés, a speciális képességek használata, a fizika és a tereptárgyak, valamint az úgy nevezett friendly fire. Nagyon sok helyzet volt a játék végigjátszása során amikor olyan szerencsétlenül sikerült elsütni egy speciális támadást, hogy annak rendje és módja szerint telibe találtam az éppen aktuális harcostársamat. És bizony egy harcostárs elvesztése a túlerővel szemben általában egy dologhoz fog vezetni és az nem más mint a töltőképernyő. Szóval ha egy jó tanácsot kéne adnom a játék harcrendszerével kapcsolatban az az lenne, hogy mindig tartsuk egyben a csapatot és ne hagyjuk, hogy körbevegyenek. Mindig érdemes a csapatot olyan helyre irányítani ahol csak szemből érkezik az ellen.

Minden társunk egyébként nagyon könnyen el tud vérezni ha nem figyelünk rájuk oda, így nagyon nagy hasznát veszi majd mindenki a játékban az időmegállítás lehetőségét. Ekkor van mód rendezni a sorokat, kijelölni a célpontokat és megtervezni a stratégiát. Ennek egyébként részese kell hogy legyen a speciális támadások és a környezeti elemek alkalmazása. A játékban az alap támadások kvázi semmi sem fognak sebezni, viszont a speciális támadásokkal hamar lehet végezni az ellennel. Viszont ezek általában akciópontokhoz köthetők, amik vagy megölt ellenfelek révén vagy maguktól töltődnek majd.

A környezeti elemek is fontos részét képezik a The Dwarves harcrendszerének. Lehetőségünk lesz ugyanis a fizika révén ellenfeleinket bizonyos irányokba terelni. Például egy erős ütéssel 5-6 ellenfelet is a mélybe lehet taszítani vagy akár valamilyen tábortűzbe ami természetesen negatív hatással van az életerejükre. Egy-egy nagyobb mágikus támadás akár egész csapatokat szórhat szerte szét ,de vigyázzunk, mert a friendly fire révén ennek áldozatul eshet akár az ellenséges csapat közelében küzdő társunk is (ez meg is történt a végigjátszás során párszor egyébként).

Számos helyszínen tudunk majd tárgyakkal is interakcióba lépni

Apróbb jótanács még azoknak akik nem boldogulnak a játékkal, hogy van lehetőség egy-egy kisebb szünetben regenerálódni a csapatunkkal. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha épp nem állunk harcban akkor társaink és a mi életerőnk is fel tud töltődni. Ellenben a sérülések nem fognak nyom nélkül elmúlni. Ezeket a kampánytérképen fogjuk tudni kipihenni ha épp van nálunk ellátmány. Ezek kellenek ahhoz, hogy a sérülések azonnal begyógyuljanak. Ha erre nincs idő vagy lehetőség akkora a soron következő csatát bizony sérülten fogjuk kezdeni, amit azt jelenit, hogy jóval alacsonyabb életerővel kell harcba bocsátkozni.

Egyébként tíz szintet lehet összesen lépni a játékban, tehát a maximális szintünk maximum tizes lehet. Általában két szintenként lehet majd 1-1 plusz képességek kiválasztani, melyek támadó, támogató vagy védekező képességek lehetnek és karakterenként eltérőek lesznek majd. A segítő NPC-k egyébként kellően változatosak mind képességben mind személyiségben, tehát ezzel sincs túl nagy gond a Dwarvesban.

A sikeres küldetésekért tehát tapasztalati pontot kapunk majd, illetve aranyat, valamint különböző tárgyakat, mint például gyógyító italok, sebzést rövid ideig növelő vagy páncélt ideiglenesen növelő tárgyak. Érdekes döntés, hogy ebből csatánként karakterenként csak egy fajtát vihetünk majd magunkkal és nem csak találni lehet ezeket, hanem venni is. Még érdekesebb döntés, hogy a The Dwarvesben kvázi semmilyen egyéb zsákmányolható tárgy nincs. Tehát nem fogunk új páncélokat találni sem pedig új fegyvereket. Szerintem ez azért egy RPG-ben hatalmas nagy hiba.

A nagyobb csaták könnyen tudnak átcsapni totális káoszba

A harcrendszert összegezve maga az elv, hogy nagy túlerővel kell küzdenünk mindig és oda kell figyelnünk mikor mit aktiválunk és merre egy szuper ötlet. Külön tetszett az is, hogy már az első csatában is nagyon oda kell figyelni, mert könnyen töltőképernyőnél találhatjuk magunkat. Ellenben az egész megvalósítás beleértve a képességeket nem igazán meggyőző. Gyakorlatilag nagy jóindulattal tudom csak tisztes iparosmunkaként jellemezni a játék harcrendszerét. Nem nevezhető túlzottan élvezetes rendszernek. Tulajdonképpen a történet kiválósága után megtapasztalni ezt a harcrendszert nagy csalódás volt számomra.

A grafika és a hangulat témakörében tulajdonképpen sok gondról nem nagyon tudok beszámolni. A hangulaton nagyon sokat dob a remek és érdekes történet és az a tény, hogy Tungdil nagyon szerény kis főszereplő lett, ugyanakkor furcsa ezt mondani egy törpéről de emberi, illetve emberséges. A hangulat terén még ami kiemelendő az az animációk. Maga a grafika nagyjából megfelelőnek nevezhető. Nem túl aprólékos, hanem kicsit rajzfilmszerű, de mégis valahol letisztult és ennek a játéknak tökéletesen megfelelő. Emellett olyan gördülékenységgel mozognak a szereplők, ami megmondom nektek őszintén végtelenül meglepett és kellemes csalódás volt.

Hangzás terén a hangokat, zörejeket, csatazajt tekintve semmi kiemelkedőről nem tudok beszámolni. A zenék kiválasztása is hol jó, hol kevésbé jó, de azért rossznak nem tudnám bélyegezni. Ellenben nem tudom, hogy az én fülem űzött-e tréfát velem, de néha mintha másképp hangzanának a szereplők. Néha például Tungdilnál is mélyebb hangorgánumot véltem felfedezni, máskor meg mintha teljesen más jellegű hangot adna ki. Kicsit zavaró volt számomra ez a dolog, mert más játékban ilyen még sose tapasztaltam.

Ha a szakadék mellett elsütünk egy jó támadást sok ellenféltől lehet 

egyszerre megszabadulni

Szavatosságot tekintve sajnos azt kell mondja, ha egyszer végigvittük a The Dwarvest akkor nem nagyon van már benne mit csinálni. Persze újra neki lehet fogni nehezebb nehézségen is a játéknak, amiben van ugyan kihívás, de nem nagyon fog más élményt adni, talán annyiban ha a mellékküldetésket másképp próbáljuk kivitelezni. Azonban ez meg annyira apróság, hogy szerintem emiatt senki nem fog újra nekiülni Tungdilt kalandozni küldeni.

Összességében az egyik szemem sír a másik meg üveg. Nagyon szerettem volna ha jó lesz a The Dwarves és a maga nemében, némely elemében nagyon is jó. Például a történet számomra igazán kiváló lett, a tálalás, narráció szintén tökéletes és még a csapattársakat is megkedveli az ember. Sajnos azonban a harcrendszert inkább tudnám csalódásként ó jellemezni, mint bármi nemű innovációs törekvésnek. A loot rendszer teljes hiánya, a fejlődési rendszer szinte teljes hiánya teljességgel megbocsáthatatlan döntés a fejlesztők részéről. Teljes áron tehát senkinek nem tudom ajánlani a Dwarvest. Egy komolyabb leárazás után viszont érdemes vele tenni egy próbát, ha a fentebbi békákat sikerül lenyelnünk.

Pros

- Kiváló történet, részletes háttérinformációkkal, fordulatokkal
- Szerethető karakterek
- Narráció és döntési lehetőségek

Cons

- Unalmas harcrendszer
- Se fegyver, se páncélválasztási lehetőség
- Loot rendszer teljes hiánya
- Végletekig egyszerűsített fejlődési rendszer

Review score
6.8	A kiváló történet, a jó karakterek, az üdítő narráció és döntések, valamint a gördülékeny animációk se tudják kiemelni a nagy átlagból a The Dwarvest. Aki a fentebb ecsetelt hibák ellenére is szeretné kipróbálni annak is erősen leárazott formában tudom csak ajánlani. Vannak ennél jobb RPG-k is a piacon bőven.