A Diablo és a Torchlight készítőitől most egy űrszimulátort kapunk...
Pro:
+ Nagyon hangulatos űrcsaták
+ Badass hangulat
+ Király zenék
+ Végtelen mellékküldetések
+ Nehéz hadihajók
Kontra:
- Ismétlődő mellékküldetések
- Űrfizika hiánya
A Double
Damage fejlesztői csapat nem biztos, hogy ismerős mindenkinek. Ami azt
jelenti, a Rebel Galaxy az első
játékuk, de ez nem azt jelenti, hogy amatőrökkel van dolgunk, habár az
alapítóktól kicsit távol el ez a téma. Travis
Baldree és Erich Schaefer. Ők
voltak azok, akiknek ha hiszitek ha nem, többek között a Diablo-t és a Torchlight-ot
is köszönhetjük, hiszen annak idején a Blizzard
North és később a Runic Games tagjai
voltak. Most meg alapítottak egy saját céget és első játékuk teljességgel eltér
attól, amiben ők jók voltak és a világ számára maradandó alkotásokat
készítettek. A Rebel Galaxy ugyanis
elég távol áll az izometrikus akció- RPG-től. Helyette kapjuk ezt az űrhajós
témát, ami kissé lerágott csontnak tűnhet, ugye nehéz újítani ebben a témában,
ám a srácok mégis megtalálták azt az utat, amelyen alkotásukat egészen
egyedinek lehet mondani. Hogy miért? Olvassatok tovább!
A Rebel
Galaxy nem hozzá az űrjátékok sötét és magányos hangulatát. A rendszerek
színesek, a hajók élénkek és minden szektorban találkozhatunk valami
rendellenességgel, jeladóval, ellenséggel, kereskedővel, milícia járőrrel,
csempésszel, kalózzal, törmelékkel, bolygóval, nebulával, aszteroida övvel és
még sorolhatnám. Maga a hangulat nagyon különbözik minden eddigi ismert
játéktól. Az érzések felkeltésére sokkal több volt a badass komponens, mint a
tipikus űrjátékok hozzávalója. Ez abban nyilvánul meg, hogy kis vadászgépek
helyett itt hatalmas rombolókat irányítunk, amiket természetesen egy rahedli
fegyverrel ruházhatunk fel, de talán ami a legnagyobb hatást gyakorolja a
játékosra, az a zene egyedisége. Nem kaptunk tipikus űrzenét, ahol lassú és
folyamatosan ismétlődő periódusokban érdekes, szinte már gépi hangokat hallunk.
A fenét, itt metál dübörög a hangfalakból, abból is a tipikus amerikai vezetős
fajta. Tudjátok, mikor beültük a tipikus amerikai mustangba, kicsapjátok a
tipikus amerikai könyökötöket az ablakon, beletapostok a tipikus amerikai
gázpedálba és a tipikus amerikai főutakon a tipikus amerikai sivatagban csak
száguldoztok egyenesen és max hangerővel szól a tipikus amerikai vezetős metál
zene. Fantasztikus élmény, még így a gép előtt ülve is. Ahogy az űrhajó hajtóművei
beindulnak, ahogy a rakétákat kilőjük az ellenfelünkre, közben pedig igényes gitár
riffek szaggatják az arcunkat. Páratlan párosítás, de maximálisan megállja a
helyét a játékban.
A sztori alapkoncepciója annyira nem
számottevő, de az órák pörgése során szerethető és izgalmassá válik. A
nagynénink, Juno üzenetét megkapva
egy elhagyatott kis simlis rendszerbe utazunk, ahol egy Spectre nevű dologhoz jutunk. Ezt egyrészt baromi sok pénzért lehet
eladni, más legendák szerint pedig egy szuperfegyver. Hamar kiderül, hogy egy
mesterséges intelligencia rejlik benne, aki próbálja rekonstruálni emlékeit. Az
előbb felsoroltak miatt mások számára is érdekes ez a dolog, próbálják majd
elvenni tőlünk, mi pedig felelősséget érzünk, hogy segítsünk újdonsült
partnerünknek kideríteni a múltját. Na meg persze kíváncsiak is vagyunk. A
játék próbál azért RPG-s elemeket alkalmazni, hiszen a fejlesztőknek ez egy
elég közeli stílusa. Ez abban nyilvánul meg, hogy a párbeszédek igen
szerepjátékosak: látjuk egy külön jelenetben azt akivel beszélünk és olykor
válasz lehetőségeink is vannak. Még ritkábban pedig választási opciók is
felmerülnek, de annyira nem számottevő. Nagyon ötletesnek tartom, hogy nem csak
emberekkel találkozunk, hanem más fajokkal is, akik hála istennek nem angolul
beszélnek, hanem valami kitalált nyelven, ami legalább hitelessé teszi őket.
Ugye még ma is halljátok a fejetekben a Star
Wars KoTOR fajainak ismétlődő mondatait? A Rebel Galaxy lényei hangjai is bele fog ivódni a fületekbe, csak
figyeljétek.
Az egyik legmeghatározóbb eleme a játéknak
a harc, ami kicsit, hogy is mondjam, jó meg minden, de egy nagyon picit azért
csalódás. A tipikus hadihajós harcrendszert akarták átemelni, hiszen a nagy
rombolókkal elég nehéz a manőverezés megoldása az űrben. Ebből az okból
kifolyólag, csak vízszintesen tudunk mozogni és gyakorlatilag minden objektum
is velünk egyvonalban van. Nem tudunk tehát ide oda röpködni a pályán, csak
előre, hátra és persze oldalra mozogni. Az ellenfél kisebb hajói persze tudnak
alattunk is felettünk is repülgetni, de alapjába véve a szabad mozgás hiányzik.
Persze kárpótol minket az előbb említett hadihajós cucc, hiszen a megannyi
fegyver mellett, ami lövegtorony, lézerturret, flak cannon és a rakétakilövő, ott
a plazma ágyú, amivel nem tudunk előre vagy hátra lőni. Igazi hajós módon, csak
oldalra néznek ezek a fegyverzetek, így a nagy harcok során folyamatosan olyan
pozícióba kell helyezkednünk, hogy a nagyobb ellenséges gépeket oldalvást lőjük
péppé. Közben figyelnünk kell a pajzsokra és a HULL-ra is, hiszen mi sem
vagyunk korlátlan védelemből összerakva.
Habár a hajónk fejlesztésére alkalmas
fegyvereket és különféle rendszereket nem tudjuk jó akció-RPG módon
összefarmolni, a megvásárlására alkalmas pénzt viszont kénytelenek leszünk. A
fősztorit követve egy idő után elakadunk a ránk háruló nehézségek miatt, ezért
kénytelenek leszünk a végtelen forrással bíró mellékküldetésekhez folyamodni.
De tényleg, sosem fognak elfogyni, megszámlálhatatlan van belőlük, ezért csak
addig csinálgassátok, amíg pénzre van szükségetek. Ezek általában harcokat
takarnak, de a Rebel Galaxy-ban mindenki
megtalálja a maga stílusát. Persze sok a lődd szét, gyűjtsd be a fejpénzt
küldetés, de van csempészés is vagy éppen bányászás. Az áruk szállításánál
figyelni kell arra, hogy az illegális cuccok, mint a radioaktív anyagok és a
drogokkal való üzletelés nem törvényes, ezért ha a milícia elkap, elkobozhatja
a rakományt, ráadásul a reputációnk is romlik, ami azért fontos, mert ha eléri
a kritikus szintet automatikusan megtámadnak minket. Sokszor fogunk
kereskedőkkel találkozni, akik bajban vannak, de mi segíthetünk nekik,
üzletelhetünk az aktuális rakományokkal, infót kérhetünk, hogy hol érdemes
olcsón árut venni, hiszen az árfolyam űrállomásonként különbözik, de akár fel
is szólíthatjuk, hogy adja át a szállítmányát, vagy az űrrel tesszük egyenlővé.
A bányászás során pedig a különféle aszteroidák vagy hasonló objektumok
szkennelése után a gyengepontokat szétlőve, érceket és értékes fémeket
találhatunk, amiket később eladhatunk.
Sok űrhajó található a játékban, és a
számuk csak bővül, ha új rendszerbe lépünk be. Persze az áruk is nő, de a
küldetések során egyre nagyobb pénzösszegeket fogunk kapni, bár a nehézség is
változni fog. Jó tehát, ha folyamatosan fejlesztjük a hajó harci és védelmi
kapacitását, és előbb utóbb cseréljük a járgányt is. A kis fregattok mellett a
nehézcirkáló is helyet kapott. Igazából mindegyik hajóosztályból van nagyon jó,
tehát nem kell a legnagyobb űrhajót megvennünk azért, mert az a legdrágább,
hiszen a nagyok nem tudnak jól manőverezni és lassúak, a kicsiknek viszont
kevés a rakterük mérete és persze védelmük sem nagyon magas. Mire odaértek,
hogy annyi pénzetek lesz, mellyel megtudjátok venni a nagyobb gépeket is,
kitapasztaljátok, hogy melyik játékstílus áll hozzátok a legközelebb. Ezenkívül
a kocsmában tudtuk felbérelni még zsoldosokat, akik igazán sokat tudnak majd
segíteni a harcok során.
Én nagyon szerettem annak idején a Freelancer című játékot. Szerintem az
egyik legizgalmasabb és legjobban sikerült űrhajós játék és mind a mai napig
megállja a helyét a piacon. Sose értettem, hogy miért nem készült második rész
belőle, viszont ez a Rebel Galaxy
azt az érzetet kelti, hogy ilyen lenne a Freelancer
2. Persze vannak különbségek, főleg a hangulatban, de ilyen igényeim
volnának a mások rész kapcsán. Visszatérve a Double Damage alkotására, nagyon jó kis cucc, de vannak hibái.
Apróbb bugok: néha a kistérkép bugizni kezd, kicsit szétcsúsznak a textúrák, ha
letesszük tálcára a játékot és találkoztam már olyannal, hogy a „kísérd el ide
és védd meg a kereskedőt” beállítottságú küldetések nem működnek megfelelően,
hiszen ha akadályt érzékel a játék, nem kerüli ki, hanem visszatér a
kezdőpontra és egy végtelen sorozat kezdődik ezzel a mozgási folyamattal.
Apróbb, javítható bugok, ami viszont tényleges hibának mondható, az az űrfizika
hiánya. Értem én, hogy hajózási rendszert alkalmaztak, ezért a mozgás
korlátozottság, de nincsen sodródás se. Ha leállítjuk a hajóműveket, a hajónk
megáll az űrben és kész, pedig a valóságban ez nem így működik. Lehet kicsit
szőrösszívű vagyok, de az a tehetetlen mozgás olykor-olykor hasznos lett volna.
Ennek ellenére ez egy nagyon jó, nagyon
ötletes és badass játék. Mindenféleképpen próbáljátok ki a ma megjelenő Rebel Galaxy-t, főleg ha bírjátok a
témát. Szinte csalódhatatlan a cucc, én csak ajánlani tudom. A Steam segít a
játék elérésében, hajrá hajrá hajrá!
Pro:
+ Nagyon hangulatos űrcsaták
+ Badass hangulat
+ Király zenék
+ Végtelen mellékküldetések
+ Nehéz hadihajók
Kontra:
- Ismétlődő mellékküldetések
- Űrfizika hiánya
Értékelés | |
9.0 | Játékmenet: Egyszerű űrjáték hadihajós harcrendszerrel. Szórakozató és izgalmas, de megvannak a maga korlátai. |
10 | Hangulat:
A zene és a világ groteszk hangulata egy olyan űrjátékot teremt meg, amilyennel nem ritkán találkozik az ember. Sőt, lehet ez az első ilyen. |
9.0 | Grafika: Nagyon szép a játék, és ami még fontosabb, rengeteg optimalizálási lehetőség van. Persze ahogy közeledünk a textúrák felé, meglátjuk az egyszerűséget, de összességében igényes munkával van dolgunk. |
9.0 | Hangok: A zene első osztályú és a zajokkal sincs semmi gond. Talán a különböző hajóknak lehetett volna más hangja. |
9.0 | Szavatosság: Nem tudjuk csupán a fősztorit végig játszani, hiszen a játék rákényszerít a mellékküldetésekre. Pénzt kell szereznünk a fejlesztésre és a kalandok során megannyi helyre eljutunk a rendszerekben. Talán ezek sokasága ismétlődő, de a kihívás mindig kihívás lesz és a hajók sokszínűsége több féle játékstílust engedélyez. |
Review score | |
9.2 | A Rebel Galaxy olyan emberek munkája, akik már bőven bizonyították tehetségüket a játékiparban az akció-RPG-k világában, most mégis egy űrszimulátort adtak ki. És milyen jól tették. A játék egyedi hangulata már a menüben megfogja az embert és örömmel tölt el, hogy tartalmilag egy nagy alkotást kaptunk, ahol mindenki megtalálja a kedvenc elfoglaltságát. |