Malevolence: The Sword of Ahkranox - Előzetes

Megnéztük a készülőben lévő régi stílusú RPG játékot...

Manapság nem telik el úgy nap, hogy ne jönne ki egy újabb kaland, akció vagy RPG játék, de sajnos ezek közül nem éli meg a másnapot sem, mivel vagy grafikailag visszamaradott (de attól még lehet jó játék, ha a rendszere és maga a tartalma kiváló), vagy pont az ellentétje igaz a játékra, vagyis csili-vili effektek közepette egy degenerált, értelmetlen kezelési rendszerrel nézünk szembe, aminek annyi értelme sincs, mint a játék történetének. A mai tesztalanyunk is hasonló problémában szenved, mivel több számos problémája van, ami miatt a mostani állapotában egyszerűen játszhatatlan, és bizony elég nagy csalódást okozott számomra (pedig elég nagy fanja vagyok a műfajnak, nagyon tetszett pl. Fallout sorozat, főleg az első és a második része; Dragon Age első, második rész; Mass Effect sorozat, Baldur's Gate játékok, Diablo sorozat, főleg a második része, Might and Magic X: Legacy, Ultima sorozat, és még sok más), de ez majd a tesztből kiderül. A játék, ami most gorcső alá kerül, a Malevolence: The Sword of Ahkranox nevet kapta.

Már a játék kipróbálása előtt olyan dolgokat láttam a gép igénynél Steamen, hogy nem akartam hinni a szememnek. Először is: a processzor igényénél a minimumként két magosat ajánlott. Jó, persze, manapság ez már tényleg a legalja, amin még úgymond tűrhető egy single player játék (ehhez képest jó pár játék, ami nemrég jelent meg simán fut még két magos gépeken is zökkenőmentesen), a multis játékokhoz viszont már ténylegesen nagyon kevés. Csak egy érdekesség, ami a mostani játékoknál előjött: most kezd divat lenni az, hogy a játékok zöme csak DirectX 11-el ellátott videókártyákon indulnak el. Meg is értem, hogy miért csak ezen az API-n csinálják meg a játékot, és nem is fogok leállni vitatkozni senkivel sem, hogy miért jobb egy API, mint ha 9, 10, 10.1, és 11-et támogatna (de aki kíváncsi rá: kevesebb időbe fog telni a fejlesztőknek megcsinálni a játék grafikai részét, mint azt plusszba átírni még a többire). A másik dolog, ami szemet ütött, hogy a videókártyánál minimumként 1024 Mb-nyi memóriát ír a videókártyának. Ezen eldöbbentem, mert elsőre azt hittem, hogy valami nagyon brutális grafikus motorja lehet a játéknak, ami olyan textúrázást használ, hogy eldobom az agyam. De csak hogy ne minden a minimum teljesítményről szóljon, a maximumnak négy magos processzort, és 4096 Mb videókártya memóriát javasolnak. Ekkor jöttem rá, hogy itt valami nem kóser, mert ha a képeket néztem, nem úgy tűnt, mint ami vetekedne a CryEngine iszonyat látványos grafikájával, és azért is a CryTek üdvöskéje lett felhozva, mint példa, mert ahhoz kellett akkora gép (mármint a harmadik részéhez, mert az első kettőhöz kisebb gép is elég volt), hogy normálisan, és látványosan fusson. Így jött az a kérdés, hogy ehhez miért kell ekkora gép? Majd a képek alapján meglátjátok, hogy mi is a különbség a minimum és a maximum beállítosokon.

A játék stílusra a régi Might and Magic széria korai részeihez lehetne hasonlítani, ahol egy több főből álló csapattal kellett bejárnunk a világot, és a fő lényeg, hogy elhagyatott kriptákat fosztogassunk, és az ott levő gonosztól megszabadítsuk a helyet. Természetesen nem csak erre épült a játék, ugyanis a legerősebb jellemzője a történetben rejlett, mint kb. minden RPG játéknál. A Malevolence története így szól: több mint 900 év telt el azóta, hogy a világvége bekövetkeztekor Jeo-Khofar az Ahkranox kardját Kha-Rahim mágikus világába száműzte, ezzel kitörölve a létezését is, hogy azok, akik pusztításra használnák a kard erejét, ne szerezhessék meg. Azóta a kard a végtelen, üres űrben lebeg, ahol az elhunyt emberek lelkeit magába szívva egy új univerzumot hozott létre. A gonosz erők elszántságának köszönhetően a kard itt sem volt biztonságban. A kard száműzése előtt az összes mannáját felhasználták, hogy a világot megszabadítsák a gonosz erők zsarnokságától, de mint azt már tudjuk, a gonosz sose alszik. A kiválasztottak, ahogy a halandók hívták őket, egyedül rótták az útjukat és egy céljuk volt: megszabadítsák az emberi világot az összes gonosztól. A gonosz erők célja az Ahkranox kard felkutatása volt, hogy erejét felhasználva végtelen gonosz seregeket szabadítson fel az emberi világra, és végezetül ez meg is történt. Volt egy titkos rend, akiket csak a Kard Papságának hívtak, a kiválasztottak mentoraiként és a kard védelmezőjeként voltak hírhedtek. Amikor egy kiválasztott felbukkant, befogadták őt, és megtanították a kard minden egyes titkára, hogy azt felhasználva megtalálja a kardot, és azt felhasználva újra felszabadítsa a világot a gonosz erők uralma alól. Volt egy olyan idő, amikor nem bukkant fel új kiválasztott az előző halála után, és a papság azt hitte, hogy a gonosz talán végre győztesen fog kikerülni a harcból. De pár évvel később egy titokzatos idegen bukkant fel egy kis falu piacán, ami a helyi őröknek nagyon is gyanús volt, ugyanis most még nagyobb szükségük volt a kiválasztottra, mint valaha, mivel több évig nem volt olyan, aki szembe mert volna szállni a gonosszal.

Kezdetkor a papság egyik emberével kell, hogy beszéljünk, aki elmondja, hogy nagy út vár ránk, és ideje kiválasztanunk a kasztunkat. A választási lehetőségek: harcos, lovag, tolvaj, varázsló, vándor árus, kalandor. Ezután neki indulhatunk a nagy kalandunknak, ami leginkább a roguelike féle játékstílust fogja magába foglalni, vagyis keresgélsz, fosztogatsz, szörnyeket ölsz. A játékot játszva pár perc múlva be kellett, hogy lássam, nem olyan játékkal volt dolgom, mint amilyennek azt elképzeltem. Hamar megunható, kevés beállítási lehetőséggel bír a játék, más hasonló játékokhoz képest csúnya (pl. a nemrégiben megjelent Might and Magic X: Legacy-hoz képest), még úgy is, hogy van egy opció, amivel alacsony minőségű grafikai szintet állíthatunk be a játéknak (már itt sajnos elkezdtem kaparni az arcom, hogy 2014et írunk, és csak annyi beállítási lehetőség van, hogy High Quality vagy Low Quality, semmi felbontás állítás, semmi view distance, shadow vagy texture quality, semmi...), ami magában foglal szinte minden beállítást, a felbontástól kezdve kb. mindent, és maximális beállításon is ronda. A különbséget megláthatjátok a képeken ezen bekezdés után. A többi képen látható másik HUD egy régebbi verzióból van.

Ez a minimális grafikai beállítás.

Ez a maximális grafikai beállítás.

Összességében nem voltam elégedett a játékkal a látottakhoz képest. Megértem, hogy nem minden fejlesztő csapat tud olyan minőségű játékot csinálni, amitől mindenkinek le fog esni az álla, de azért ha már pénzt kérnek el érte, akkor nézzen is ki valahogy, mivel 2014et írunk, és a legtöbb játék már lassan a CG renderelt filmekhez fognak hasonlítani látványilag. A játék jelenleg Steamen Early Acccessként rajtolt el, és 15 euro-t kérnek el érte.

A Hungamer értékelése a Malevolence: The Sword of Ahkranox c. játékról:

Pros.:

+ érdekes történet
+ roguelike játékstílus

Cons.:

- csúnya grafika a mai játékokhoz képest
- röhejes gépigények
- zárt bétába van jelenleg a játék, és más bétában levő játékhoz képest ez förtelmes
- hamar megunható

Preview
B	Ez a játék sok tekintetben csalódást okozott számomra, és mint nagy RPG rajongóként, volt mihez hasonlítanom, de sajnos nem tudtam sok jót elmondani róla. Érdemesebb lesz a játék megjelenésekor felfigyelni rá, remélhetőleg addigra megcsinálják a grafikát és a játék többi részét.