Ghost Recon: Future Soldier - PC teszt

Több éves késés után Xbox360-ra, PS3-ra és PC-re is megjelent a Tom Clancy nevével fémjelzett Ghost Recon Future Soldier (továbbiakban GRFS) című akciójáték.
A korosodó sorozatról annyit illik tudni az új játékosoknak, hogy a Ghost Recon egy taktikai/stratégiai FPS játék volt annak idején, a játékmenetét tekintve pedig a megfontoltság, illetve a csapat alapú taktikusság jellemezte. A Ubisoft és a Red Storm jelenlegi fejlesztői gondoltak egy nagyot és megreformálták a Future Soldier műfaját, hiszen lényegi változások fedezhetőek fel az egész programban. Most ott tartunk, hogy a GRFS egy harmadik személyű, TPS „konzolos” akciójáték lett, amiben már többször is lehet alkalmazni a lopakodást, köszönhetően az új katonai vívmányoknak és az érdekes kütyüknek.  A Tom Clancy franchise és az utóbbi Ubisoft akciójátékok (köztük a Splinter Cell) nagy változáson estek át, mind kinézetileg, mind pedig műfaj meghatározás szempontjából. Az utóbbi időben a Clancy termékek leginkább az egyszerűbb megközelítést és a könnyebb játékmenetet követik. Ezzel pedig nem titkoltan próbál nyitni az egész játékos közösségre.

  

A Future Soldier történetileg természetesen a jövő hadviselésére építkezik, és ismét az orosz terror szervezetek ellen vesszük fel a saját kis háborúnkat. A hadműveletek során a fél világot bejárjuk,  olyan helyeken is megfordulunk, mint Nicaragua, Norvégia, vagy Nigéria, stb. A meglehetősen sablonos sztoriról a továbbiakban nem szeretnék írni.

A GRFS játékmenete meglehetősen jó elemekből építkezik, de ha figyelembe vesszük a régi Ghost Recon játékokat, akkor sajnos ez a játék nem méltó a Ghost Recon címhez, hiszen a játékmenet különösen pörgősre és akcidúsabbra sikeredett. De nincs ezzel semmi baj, ugyanis a mai átlag játékosnak erre van igénye. A játékmenet tehát gyors, repetitív, nagyon élénk. A játékost nem tudja el ereszteni  még csak rövid időre sem, annyira leköti az események előrehaladása. Az eligazítások, vagyis a küldetés felkészítő  bejátszások  vágott jelenetekből állnak össze, amiken sajnos semmiféle drámai vagy feszültségkeltő elem nem fedezhető fel. Sablonos módra gyorsan elhadarják a feladatokat, hogy mit kell tenni, és mire figyeljünk oda nagyon.
  

A taktikai elemek ebben a GR részben az álcázásban, a kütyükben és az igen változatos fegyverkiegészítésekben merülnek ki.  Az álcázás automatikusan bekapcsol, ha le guggolunk vagy éppen fedezékbe húzódunk. Tulajdonképpen az egész küldetések alatt jól használható az álcázás, de amint észrevesz az ellenség, elszabadul a pokol, csak úgy, mint a Deus Ex Human Revolution-ban (ez egy erős példa volt). Szaladni, rohanni nem szabad, mivel elég gyorsan elveszthetjük a fejünket, ugyanis ez a játék nem az "ész nélküli rohangálós játékok" kategóriájába sorolható. Ergó fontos a fedezékrendszer állandó használata tűzpárbajok esetében. Nincs részletes parancskiosztás, kommunikálás a csapattársak közt, ami ugye tulajdonképpen a játékmenetet lassítaná, hanem helyette például a Mark, kijelölö funkció van. Egyszerre 4 embert lehet bejelölni. Ezt már láthattuk a SC: Conviction esetében is, a Q billentyű segítségével a szakaszunknak bejelölhetjük az ellenség pontos pozicióját, majd pedig ennek ismételt gomb lenyomásával parancsot adhatunk, hogy mikor lőjjék le. Ezt a műveletet akkor érdemes elvégezni, amikor az ellenségek nem látják egymást (vagy kívül esik a látószögén, vagy takarásban van a társa), és így garantáltan, észrevétlenül tovább lopakodhatunk.
   

A jövő kütyüi közzé tartozik többek között a szenzor, és a repülő dron. Ezeket elég sokszor kell majd használni, hiszen nagyban segítik az előre halandásunkat: a szenzor pl egy eldobható tárgyacska, ami a fegyvert viselő katonákat emeli ki, úgymond wallhack módján. Ennek használata a civilek épsége miatt nagyon fontos. A másik igen hasznos kütyü, a repülő dron, ami szintén az ellenség megfigyelésére fejlesztett ki az amerikai hadsereg és általa madártávlatból vizslathatjuk meg az ellenséges tevékenységet, vagy jelölhetjük ki a kivégzendő rosszfiúkat. A Gunsmith, a fegyverválaszték meglehetősen széles. A fegyverek testreszabhatósága a Borderlands óta messze a legrészletesebb, amit valaha tapasztalhattam AAA címek között. Nem csak megannyi fegyvertípusokból választhatunk, hanem több kiegészítőket is felszerelhetünk kedvenc fegyvereinkre. Én például minden küldetés előtt a felkészítő szobában mindig raktam a kedvenc gépkarabélyomra egy kötelező hangtompítót. A fegyverek egyébként több tucat darabra szétszedhetőek, összerakhatóak. Talán a legnagyobb újítások közé tartozik az igen könnyen kezelhető Gunsmith rendszer.
   

Csapatunk 4 főből áll, akikkel  bejárjuk az egész világot, hogy rendet teremtsünk. A helyszínek meglehetősen tágasnak, nyitottnak tűnhetnek. A Ubisoft fejlesztőit ennél a résznél ki is emelném, hiszen elég változatos és kellőképpen részletes helyszínt adtak a GRFS történetéhez. Ám feladatunk általában a Deploy és az Extraction pontokból merül ki, vagy is általában mindig A pontból el kell jutnunk B pontba, miközben  a történet szempontjából fontos küldetéseket hajtunk végre, de ez a több óra játékidő ellenére sem unalmas. Aki szereti a kommandós (nem a COD féle lövöldéket) játékokat, az teljesen elégedett lehet a Future Soldierrel, ráadásul a könnyed, és újszerű játékmenete miatt több új játékost is elcsábíthat. Már egyáltalán nem beszélhetünk rétegjátékról. Ráadásul a manapság igen divatossá vált fedezékrendszeres harcokra épül a játékmenet sava-borsa.

   

A GRFS  grafikája ahhoz képest, hogy DirectX 11-ben futtatható mégsem nevezhető gyönyörűnek, hiába a tesszeláció, ami a legmagasabb fokozaton volt beállítva Full HD felbontás mellett. A látványvilág szép és jó, de technikailag nem nyújt újdonságot, és sok résznél olyan, mintha DX9-ben futna a program. Grafikailag magasabb beállítások mellett hozza az elvárható szintet. A karakterek, a modellek és a tereptárgyak ennek ellenére szépen ki vannak dolgozva.  A hangok közepesen vizsgáznak, a szinkronszínészek sokkal jobb munkát is végezhettek volna, de legalább a fegyverek hangjai kellemesre sikeredtek.

   

A Multiplayer részt a kooperatív és a gerilla mód adja. Néhény pálya elég jó kihívást nyújt igazi emberekkel játszva. A Gerilla játékmód a szokásos horda szerű módra utal, ahol 50 hullámban érkező ellenfeleket kell likvidálnunk, de ezt szerintem egyelőre lehetelen teljesíteni. Ami a legjobb az egész játékban, az a kooperatív mód, amiben négyen kell helyt állnunk különböző missziók során. Nincs ennél jobb, amikor összehangoltan, kommunikálva dolgozunk barátainkkal. A többjátékos módban csak három osztály közül választhatunk, amik a következőek: Rifleman, Scout és az Engineer. A megszokott rangrendszeren alapszik a többjátékos, ráadásul szinteket is tudunk lépni, ha már éppen fejlődünk.

Maximális grafikai beállítás mellett

 

Összességében egy korrekt iparosmunkát végeztek  a Ubisoft román és francia fejlesztői, bár a rajongóknak nem olyan biztos, hogy tetszeni fog az új irányvonal, de ezen hamar túl kell tegyék magukat. Ez a franchise immár kilépett a rétegjátékok közül. Adjatok neki egy lövést!

Pros:

+hangulatos

+tartalmas kampány

+lehetőségek

+fegyver testreszabhatóság (Gunsmith)

Cons:

-néhol az irányítás katasztrófális (fedezékrendszernél)
-gyenge szinkron
-sablonos sztori

A játék tesztpéldányát hálásan köszönjük a PlayON-nak! 

Értékelés
9.0	Játékmenet:  Az újításoknak köszönhetően sokkal élvezetesebb lett a játékmenet. Néhol a taktika és a stratégia lehetősége fel-fel bukkan, de az igazi Ghost Recon fanoknak nem igazán fog tetszeni.
9.0	Hangulat:  A hangulattal nincs gond, az helyén volt, még akkor is, ha ez egy "másik" Ghost Recon játék.
8.0	Grafika:  A DirectX 11 beharangozás miatt lehetett volna szebb is. nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
7.5	Hangok:   A játékprogram leggyengébb része. A szinkronhangora odafigyelhettek volna jobban is.
8.5	Szavatosság:  Több hónapos csatározást ígér a játék multiplayer és a kooperatív módja. Emellett a kampány is említésre méltó.
Summary
8.4	Mindent egybe vetve egy remek akciójátékról van szó, amiben a régi fanok sajnos kompromisszumot kell kössenek az új irányvonallal.