Rebel Galaxy - Teszt

A Diablo és a Torchlight készítőitől most egy űrszimulátort kapunk...



A Double Damage fejlesztői csapat nem biztos, hogy ismerős mindenkinek. Ami azt jelenti, a Rebel Galaxy az első játékuk, de ez nem azt jelenti, hogy amatőrökkel van dolgunk, habár az alapítóktól kicsit távol el ez a téma. Travis Baldree és Erich Schaefer. Ők voltak azok, akiknek ha hiszitek ha nem, többek között a Diablo-t és a Torchlight-ot is köszönhetjük, hiszen annak idején a Blizzard North és később a Runic Games tagjai voltak. Most meg alapítottak egy saját céget és első játékuk teljességgel eltér attól, amiben ők jók voltak és a világ számára maradandó alkotásokat készítettek. A Rebel Galaxy ugyanis elég távol áll az izometrikus akció- RPG-től. Helyette kapjuk ezt az űrhajós témát, ami kissé lerágott csontnak tűnhet, ugye nehéz újítani ebben a témában, ám a srácok mégis megtalálták azt az utat, amelyen alkotásukat egészen egyedinek lehet mondani. Hogy miért? Olvassatok tovább!


A Rebel Galaxy nem hozzá az űrjátékok sötét és magányos hangulatát. A rendszerek színesek, a hajók élénkek és minden szektorban találkozhatunk valami rendellenességgel, jeladóval, ellenséggel, kereskedővel, milícia járőrrel, csempésszel, kalózzal, törmelékkel, bolygóval, nebulával, aszteroida övvel és még sorolhatnám. Maga a hangulat nagyon különbözik minden eddigi ismert játéktól. Az érzések felkeltésére sokkal több volt a badass komponens, mint a tipikus űrjátékok hozzávalója. Ez abban nyilvánul meg, hogy kis vadászgépek helyett itt hatalmas rombolókat irányítunk, amiket természetesen egy rahedli fegyverrel ruházhatunk fel, de talán ami a legnagyobb hatást gyakorolja a játékosra, az a zene egyedisége. Nem kaptunk tipikus űrzenét, ahol lassú és folyamatosan ismétlődő periódusokban érdekes, szinte már gépi hangokat hallunk. A fenét, itt metál dübörög a hangfalakból, abból is a tipikus amerikai vezetős fajta. Tudjátok, mikor beültük a tipikus amerikai mustangba, kicsapjátok a tipikus amerikai könyökötöket az ablakon, beletapostok a tipikus amerikai gázpedálba és a tipikus amerikai főutakon a tipikus amerikai sivatagban csak száguldoztok egyenesen és max hangerővel szól a tipikus amerikai vezetős metál zene. Fantasztikus élmény, még így a gép előtt ülve is. Ahogy az űrhajó hajtóművei beindulnak, ahogy a rakétákat kilőjük az ellenfelünkre, közben pedig igényes gitár riffek szaggatják az arcunkat. Páratlan párosítás, de maximálisan megállja a helyét a játékban.


A sztori alapkoncepciója annyira nem számottevő, de az órák pörgése során szerethető és izgalmassá válik. A nagynénink, Juno üzenetét megkapva egy elhagyatott kis simlis rendszerbe utazunk, ahol egy Spectre nevű dologhoz jutunk. Ezt egyrészt baromi sok pénzért lehet eladni, más legendák szerint pedig egy szuperfegyver. Hamar kiderül, hogy egy mesterséges intelligencia rejlik benne, aki próbálja rekonstruálni emlékeit. Az előbb felsoroltak miatt mások számára is érdekes ez a dolog, próbálják majd elvenni tőlünk, mi pedig felelősséget érzünk, hogy segítsünk újdonsült partnerünknek kideríteni a múltját. Na meg persze kíváncsiak is vagyunk. A játék próbál azért RPG-s elemeket alkalmazni, hiszen a fejlesztőknek ez egy elég közeli stílusa. Ez abban nyilvánul meg, hogy a párbeszédek igen szerepjátékosak: látjuk egy külön jelenetben azt akivel beszélünk és olykor válasz lehetőségeink is vannak. Még ritkábban pedig választási opciók is felmerülnek, de annyira nem számottevő. Nagyon ötletesnek tartom, hogy nem csak emberekkel találkozunk, hanem más fajokkal is, akik hála istennek nem angolul beszélnek, hanem valami kitalált nyelven, ami legalább hitelessé teszi őket. Ugye még ma is halljátok a fejetekben a Star Wars KoTOR fajainak ismétlődő mondatait? A Rebel Galaxy lényei hangjai is bele fog ivódni a fületekbe, csak figyeljétek.


Az egyik legmeghatározóbb eleme a játéknak a harc, ami kicsit, hogy is mondjam, jó meg minden, de egy nagyon picit azért csalódás. A tipikus hadihajós harcrendszert akarták átemelni, hiszen a nagy rombolókkal elég nehéz a manőverezés megoldása az űrben. Ebből az okból kifolyólag, csak vízszintesen tudunk mozogni és gyakorlatilag minden objektum is velünk egyvonalban van. Nem tudunk tehát ide oda röpködni a pályán, csak előre, hátra és persze oldalra mozogni. Az ellenfél kisebb hajói persze tudnak alattunk is felettünk is repülgetni, de alapjába véve a szabad mozgás hiányzik. Persze kárpótol minket az előbb említett hadihajós cucc, hiszen a megannyi fegyver mellett, ami lövegtorony, lézerturret, flak cannon és a rakétakilövő, ott a plazma ágyú, amivel nem tudunk előre vagy hátra lőni. Igazi hajós módon, csak oldalra néznek ezek a fegyverzetek, így a nagy harcok során folyamatosan olyan pozícióba kell helyezkednünk, hogy a nagyobb ellenséges gépeket oldalvást lőjük péppé. Közben figyelnünk kell a pajzsokra és a HULL-ra is, hiszen mi sem vagyunk korlátlan védelemből összerakva.


Habár a hajónk fejlesztésére alkalmas fegyvereket és különféle rendszereket nem tudjuk jó akció-RPG módon összefarmolni, a megvásárlására alkalmas pénzt viszont kénytelenek leszünk. A fősztorit követve egy idő után elakadunk a ránk háruló nehézségek miatt, ezért kénytelenek leszünk a végtelen forrással bíró mellékküldetésekhez folyamodni. De tényleg, sosem fognak elfogyni, megszámlálhatatlan van belőlük, ezért csak addig csinálgassátok, amíg pénzre van szükségetek. Ezek általában harcokat takarnak, de a Rebel Galaxy-ban mindenki megtalálja a maga stílusát. Persze sok a lődd szét, gyűjtsd be a fejpénzt küldetés, de van csempészés is vagy éppen bányászás. Az áruk szállításánál figyelni kell arra, hogy az illegális cuccok, mint a radioaktív anyagok és a drogokkal való üzletelés nem törvényes, ezért ha a milícia elkap, elkobozhatja a rakományt, ráadásul a reputációnk is romlik, ami azért fontos, mert ha eléri a kritikus szintet automatikusan megtámadnak minket. Sokszor fogunk kereskedőkkel találkozni, akik bajban vannak, de mi segíthetünk nekik, üzletelhetünk az aktuális rakományokkal, infót kérhetünk, hogy hol érdemes olcsón árut venni, hiszen az árfolyam űrállomásonként különbözik, de akár fel is szólíthatjuk, hogy adja át a szállítmányát, vagy az űrrel tesszük egyenlővé. A bányászás során pedig a különféle aszteroidák vagy hasonló objektumok szkennelése után a gyengepontokat szétlőve, érceket és értékes fémeket találhatunk, amiket később eladhatunk.


Sok űrhajó található a játékban, és a számuk csak bővül, ha új rendszerbe lépünk be. Persze az áruk is nő, de a küldetések során egyre nagyobb pénzösszegeket fogunk kapni, bár a nehézség is változni fog. Jó tehát, ha folyamatosan fejlesztjük a hajó harci és védelmi kapacitását, és előbb utóbb cseréljük a járgányt is. A kis fregattok mellett a nehézcirkáló is helyet kapott. Igazából mindegyik hajóosztályból van nagyon jó, tehát nem kell a legnagyobb űrhajót megvennünk azért, mert az a legdrágább, hiszen a nagyok nem tudnak jól manőverezni és lassúak, a kicsiknek viszont kevés a rakterük mérete és persze védelmük sem nagyon magas. Mire odaértek, hogy annyi pénzetek lesz, mellyel megtudjátok venni a nagyobb gépeket is, kitapasztaljátok, hogy melyik játékstílus áll hozzátok a legközelebb. Ezenkívül a kocsmában tudtuk felbérelni még zsoldosokat, akik igazán sokat tudnak majd segíteni a harcok során.


Én nagyon szerettem annak idején a Freelancer című játékot. Szerintem az egyik legizgalmasabb és legjobban sikerült űrhajós játék és mind a mai napig megállja a helyét a piacon. Sose értettem, hogy miért nem készült második rész belőle, viszont ez a Rebel Galaxy azt az érzetet kelti, hogy ilyen lenne a Freelancer 2. Persze vannak különbségek, főleg a hangulatban, de ilyen igényeim volnának a mások rész kapcsán. Visszatérve a Double Damage alkotására, nagyon jó kis cucc, de vannak hibái. Apróbb bugok: néha a kistérkép bugizni kezd, kicsit szétcsúsznak a textúrák, ha letesszük tálcára a játékot és találkoztam már olyannal, hogy a „kísérd el ide és védd meg a kereskedőt” beállítottságú küldetések nem működnek megfelelően, hiszen ha akadályt érzékel a játék, nem kerüli ki, hanem visszatér a kezdőpontra és egy végtelen sorozat kezdődik ezzel a mozgási folyamattal. Apróbb, javítható bugok, ami viszont tényleges hibának mondható, az az űrfizika hiánya. Értem én, hogy hajózási rendszert alkalmaztak, ezért a mozgás korlátozottság, de nincsen sodródás se. Ha leállítjuk a hajóműveket, a hajónk megáll az űrben és kész, pedig a valóságban ez nem így működik. Lehet kicsit szőrösszívű vagyok, de az a tehetetlen mozgás olykor-olykor hasznos lett volna.


Ennek ellenére ez egy nagyon jó, nagyon ötletes és badass játék. Mindenféleképpen próbáljátok ki a ma megjelenő Rebel Galaxy-t, főleg ha bírjátok a témát. Szinte csalódhatatlan a cucc, én csak ajánlani tudom. A Steam segít a játék elérésében, hajrá hajrá hajrá!

Pro:

+ Nagyon hangulatos űrcsaták
+ Badass hangulat
+ Király zenék
+ Végtelen mellékküldetések
+ Nehéz hadihajók

Kontra:

- Ismétlődő mellékküldetések
- Űrfizika hiánya

Értékelés
 9.0Játékmenet: 
Egyszerű űrjáték hadihajós harcrendszerrel. Szórakozató és izgalmas, de megvannak a maga korlátai.
 10Hangulat: 
A zene és a világ groteszk hangulata egy olyan űrjátékot teremt meg, amilyennel nem ritkán találkozik az ember. Sőt, lehet ez az első ilyen.
 9.0Grafika: 
Nagyon szép a játék, és ami még fontosabb, rengeteg optimalizálási lehetőség van. Persze ahogy közeledünk a textúrák felé, meglátjuk az egyszerűséget, de összességében igényes munkával van dolgunk.
9.0Hangok: 
A zene első osztályú és a zajokkal sincs semmi gond. Talán a különböző hajóknak lehetett volna más hangja.
 9.0Szavatosság:
Nem tudjuk csupán a fősztorit végig játszani, hiszen a játék rákényszerít a mellékküldetésekre. Pénzt kell szereznünk a fejlesztésre és a kalandok során megannyi helyre eljutunk a rendszerekben. Talán ezek sokasága ismétlődő, de a kihívás mindig kihívás lesz és a hajók sokszínűsége több féle játékstílust engedélyez.
Review score
 9.2A Rebel Galaxy olyan emberek munkája, akik már bőven bizonyították tehetségüket a játékiparban az akció-RPG-k világában, most mégis egy űrszimulátort adtak ki. És milyen jól tették. A játék egyedi hangulata már a menüben megfogja az embert és örömmel tölt el, hogy tartalmilag egy nagy alkotást kaptunk, ahol mindenki megtalálja a kedvenc elfoglaltságát.