A digitális tér ismét egy új kaland kapuját tárta elénk, ezúttal a Steel Seed képében, amely már a puszta leírásával is felkeltette az érdeklődésemet. Egy akció-kalandjáték, amely a parkour dinamizmusát és a souls-like játékok kihívását ígéri, azonnal a látókörömbe került, hiszen a Banishers érzelmes történetei, az Elden Ring monumentális világa és a The Surge könyörtelen harcrendszere mind-mind mély nyomot hagytak bennem. Éppen ezért ültem le a teszteléshez egyfajta óvatos kíváncsisággal, nem támasztva túlzott elvárásokat, de nyitott szívvel fogadva az új élményt. És talán éppen ez a visszafogottság vált a legnagyobb meglepetésem forrásává. Mielőtt azonban a játék mélyére ásnánk, érdemes egy pillantást vetni a kiadó, az ESDigital háttérére, arra a kreatív erőre, amely ezt a különlegesnek ígérkező alkotást a Steam kínálatába repítette. Bár talán nem sorolhatóak a játékipar gigászai közé, az indie szcéna gyakran rejteget olyan gyöngyszemeket, amelyek éppen a nagy stúdiók által nem feltétlenül lefedett területeken nyújtanak friss és üdítő élményeket. Az ESDigital eddigi munkásságát nagyvonalakban áttekintve talán nem találunk olyan címeket, amelyek azonnal a köztudatba robbantak volna, de éppen ez adhat okot a bizakodásra. Egy kevésbé ismert csapat gyakran hoz magával egyfajta kísérletező szellemet, egy olyan merészséget, amely nem feltétlenül köti a bejáratott sémákhoz, és éppen ez a szabadság teremtheti meg azokat a váratlan, üdítően erős csattanókat, amelyekre a Steel Seed is ígérkezik. A várakozás nélküli nekivágás pedig éppen ezért vált egy különösen pozitív meglepetéssé, hiszen így a játék minden egyes újdonsága és egyedi megoldása sokkal erőteljesebben tudott hatni.
A Steel Seed egy olyan jövő képét festi elénk, ahol az emberiség a kihalás szélére sodródott, és a remény utolsó szikrája egy mesterséges intelligencia programban, egyfajta digitális Noé bárkájában rejtőzik, amely az emberi civilizáció esszenciáját hivatott megőrizni és továbbvinni. A történetünk középpontjában egy fiatal nő, Zoe áll, aki nem csupán egy túlélő a pusztaságban, hanem egy különleges küldetés hordozója. Apjának agyát, a tudását és az emlékeit ugyanis ebbe a komplex MI rendszerbe tárolták, abban a reményben, hogy az ő szellemi öröksége lehet a kulcs az emberiség újjáépítéséhez. Zoe feladata pedig nem más, mint felkutatni a négy létfontosságú szilánkot, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a mentőprogramhoz, talán annak aktiválásához, stabilizálásához vagy éppen a benne tárolt tudás felszabadításához. Ezek a szilánkok nem csupán egyszerű tárgyak, hanem valószínűleg a múlt titkait, a jelen kihívásait és a jövő reményeit sűrítik magukban, így megtalálásuk és egyesítésük elengedhetetlen ahhoz, hogy Zoe beteljesítse végzetét és megváltást hozzon az elpusztult világnak. A játék lore-ja egy sötét és rejtélyes múltat sejtet, egy olyan katasztrófát, amely az emberi civilizáció összeomlásához vezetett, és amelynek pontos okai talán éppen a szilánkok által őrzött információkban rejlenek. Zoe karaktere pedig nem csupán egy eszköz a játékos kezében, hanem egy érzelmileg megterhelt hős, akinek személyes kötődése az apjához és az emberiség jövőjéhez adja küldetésének igazi súlyát és motivációját. Az ő küzdelme nem csupán a túlélésért, hanem egy elveszett örökség visszaszerzéséért és egy jobb jövő megteremtéséért is folyik.
A Steel Seed küldetéseinek gerincét egy letisztult, mégis hatékony struktúra alkotja, amely a játékost szinte kézen fogva vezeti végig a történet szálain, miközben elegendő szabadságot biztosít a felfedezésre és a környezettel való interakcióra. A játékmenet alapvetően egy pontból a másikba való eljutásra épül, ahol minden egyes célkitűzés szervesen kapcsolódik a fő narratívához és Zoe küldetéséhez a négy szilánk felkutatásában. Ez a lineárisnak tűnő felépítés azonban nem válik soha monotonná, hiszen az egyes pontok közötti utat izgalmas kihívások, rejtvények, lopakodási szekvenciák és intenzív harcok tarkítják. Dicséretes, hogy a fejlesztők láthatóan nagy hangsúlyt fektettek a narratíva folyamatosságára, így az egyik feladatból a másikba való átmenet szinte észrevétlen, a történet pedig egyre mélyebbre rántja a játékost a Steel Seed sötét és titokzatos világába. A küldetések nem csupán a továbbjutást szolgálják, hanem lehetőséget teremtenek a lore mélyebb megismerésére, a karakterek közötti kapcsolatok kibontására és a világ rejtett zugainak felfedezésére is. Úgy vélem, hogy ez a kiegyensúlyozott megközelítés, ahol a lineáris történetvezetés találkozik a felfedezés szabadságával, széles körben elnyeri majd a játékosok tetszését, hiszen egyszerre nyújt egy fókuszált narratív élményt és a saját tempónkban való kalandozás lehetőségét. A küldetések célkitűzései világosak és érthetőek, így a játékos sosem érzi elveszettnek magát, miközben a feladatok sokszínűsége garantálja, hogy a kaland végig izgalmas és lebilincselő maradjon.
A Steel Seed játékmenetének szövevényes hálójában a lopakodás és az akció dinamikus elemei fonódnak össze, egy olyan élményt teremtve, ahol a taktikai megközelítés és a reflexek egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak a túlélésért folytatott küzdelemben. Zoe, a főhősnő, nem rendelkezik a klasszikus értelemben vett "skillekkel" vagy képességfával a játék elején, ehelyett a hangsúly a játékos ügyességén, a környezet kihasználásán és a megszerzett kiberverek által nyújtott képességeken van. A játék előrehaladtával azonban lehetőségünk nyílik Zoe képességeinek fejlesztésére, új mozdulatok és lehetőségek feloldására, amelyek tovább mélyítik a játékmenetet. A szintlépés nem a hagyományos értelemben vett statisztikák növelését jelenti, hanem inkább új kiberverek beszerzését és meglévőink fejlesztését, amelyek aztán befolyásolják Zoe harci képességeit, mozgékonyságát és a környezettel való interakcióit. A lootolás fontos elem a Steel Seed világában, hiszen a legyőzött ellenségektől és a felfedezett területeken értékes erőforrásokat, alkatrészeket és új kibervereket találhatunk, amelyek elengedhetetlenek a túléléshez és a karakterünk fejlesztéséhez. A játékban fellelhetőek a "Seed Pod"-ok, amelyek egyfajta bonfire-szerű funkciót töltenek be. Ezek nem csupán biztonságos pihenőhelyek, ahol feltölthetjük az életerőnket és frissíthetjük a kiberverek töltöttségét, hanem gyorsutazási pontokként is szolgálnak, megkönnyítve a bejárt területek közötti navigációt. A harcrendszer a souls-like játékokból ismerős kihívást és precizitást követeli meg. A támadások időzítése, a kitérések és a blokkolások mesteri szintű elsajátítása elengedhetetlen a túléléshez a veszélyes ellenfelekkel szemben. A lopakodás pedig egy rendkívül fontos aspektusa a Steel Seednek. A sötét területek, a fedezékek és Zoe agilis mozgása mind lehetőséget teremtenek az ellenségek észrevétlen megközelítésére és csendes kiiktatására. Sok esetben a lopakodás nem csupán egy alternatív megközelítés, hanem a túlélés egyetlen módja a túlerőben lévő vagy rendkívül veszélyes ellenfelekkel szemben, így a játék mindenképpen ösztönzi a játékosokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, amikor csak adódik.
A Steel Seed világa egy sötét és nyomasztó jövő képét tárja elénk, ahol az elhagyatottság és a technológiai romlás kéz a kézben járnak, egy olyan atmoszférát teremtve, amely szinte tapinthatóan áthatja a játék minden pillanatát. Ahogy Zoe-val bebarangoljuk ezt a rideg, pusztuló tájat, gyakran érezhetjük a múlt súlyát és a jövő bizonytalanságát, egy olyan hangulatot, amely egyszerre kelt bennünk melankóliát és a túlélésért való küzdelem elszántságát. Nem véletlen, hogy sokaknak eszébe juthatnak olyan ikonikus címek, mint az Assassin's Creed a parkour elemek eleganciája és a vertikális bejárhatóság miatt, a Mass Effect a történetközpontúság és a főhős sorsának súlya okán, vagy éppen a Tomb Raider a felfedezés izgalma és a veszélyes környezeti akadályok leküzdése kapcsán. A Steel Seed ugyanis ügyesen ötvözi ezeknek a játékoknak a jól bevált elemeit egy sajátos, egyedi élménnyé. A platforming szekvenciák nem csupán a tájak bejárását szolgálják, hanem gyakran taktikai előnyt is biztosítanak a harcok során vagy éppen rejtett útvonalakhoz vezetnek. Ez a dinamikus keveréke az akció-kaland, a souls-like kihívás és a platforming elemeknek egy olyan játékmenetet eredményez, amely egyszerre izgalmas, változatos és mélyen magával ragadó. A világ, amelyben Zoe kénytelen boldogulni, egy olyan hely, ahol a természet és a technológia torz módon fonódott össze, tele veszélyes ellenfelekkel és elhagyatott építményekkel, amelyek mindegyike egy letűnt civilizáció történetét meséli el. Zoe ebben a kegyetlen környezetben küzd a túlélésért és a küldetésének beteljesítéséért, az ő elszántsága és kitartása pedig a játék atmoszférájának egyik legmeghatározóbb elemévé válik.
A Steel Seed technikai megvalósítása egy olyan terület, ahol a funkcionalitás és a stílusos látványvilág érdekes egyensúlyt teremt. A grafikus motor pontos megnevezése talán nem képezi a nyilvános információk részét, de a végeredményt szemlélve egy olyan vizuális stílus bontakozik ki előttünk, amely valóban emlékeztethet a Mass Effect: Andromeda letisztult, futurisztikus esztétikájára – azonban itt ez a hasonlóság egyáltalán nem negatív felhanggal bír. Éppen ellenkezőleg, ez a fajta látványvilág, a maga steril, mégis részletgazdag kidolgozásával tökéletesen illeszkedik a Steel Seed elhagyatott, technológia által uralt világához, erősítve annak nyomasztó és futurisztikus hangulatát. A karakterek kidolgozottsága figyelemre méltó, a textúrák kellően részletesek ahhoz, hogy elmerülhessünk a szereplők és a környezet apróbb részleteiben is. A ruházatuk, a felszerelésük és a testük vonásai mind azt sugallják, hogy egy olyan világban élnek, ahol a funkció és a forma szorosan összekapcsolódik. A textúrák minősége pedig hozzájárul a világ életteliségéhez, még akkor is, ha az egy elhagyatott és pusztuló civilizáció maradványait tárja elénk.
Ami a hangrendszert illeti, az effektek terén valóban felfedezhető egyfajta halkabb megszólalás, ami különösen intenzív akciójeleneteknél lehet zavaró. Azonban a szinkron jelenléte mindenképpen pozitívumként könyvelhető el, hiszen a szinkronizált hangok jelentősen hozzájárulnak a karakterek hitelességéhez és a történet átélhetőségéhez. A szinkronmunkát mindig nagyra értékelem egy videojáték tesztelése során, és örömteli, hogy a Steel Seed fejlesztői sem spóroltak ezen a téren. Az effektek mellett a zenei aláfestés és a többi hanghatás összességében rendben van, hozzájárulnak a játék atmoszférájának megteremtéséhez és a különböző események súlyának érzékeltetéséhez. Azonban a halkabb effektek problémája valóban rányomhatja a bélyegét az összhangélményre. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a játékot már a megjelenés előtt volt lehetőségem kipróbálni, és akkor a hangrendszerrel nem tapasztaltam komolyabb problémákat, felmerül a gyanú, hogy ez egy tesztverzióra jellemző anomália lehetett. Ha ez a kezdeti probléma a végleges verzióra orvoslásra került, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Steel Seed egy korrektül jó videojáték lett, amely a technikai oldalát tekintve is megállja a helyét.
A Steel Seed világa és játékmenete egy olyan különleges elegyet alkot, amely széles körben elnyerheti azoknak a játékosoknak a tetszését, akik fogékonyak a sötét sci-fi történetekre, a dinamikus platformer és akció-kalandjátékokra, valamint a souls-like műfaj által kínált kihívásokra. Ha valaki előszeretettel merül el olyan futurisztikus disztópiákban, ahol a technológia és az emberiség sorsa összefonódik, és élvezi a rejtélyekkel teli narratívát, akkor Zoe küzdelme a túlélésért és az igazság feltárásáért garantáltan le fogja kötni. A platforming elemek ügyes integrálása a felfedezésbe és a harcba egyaránt frissességet és vertikalitást visz a játékmenetbe, így azok, akik kedvelik a környezet aktív kihasználását és a mozgás szabadságát, örömüket lelhetik a Steel Seed dinamikus világában. Mindemellett a souls-like harcrendszer, a precíz időzítésre és a kitartásra épülő összecsapások pedig azoknak a játékosoknak nyújtanak kielégítő kihívást, akik nem riadnak vissza a nehézségektől és a győzelemért való kemény munkától. Összességében a Steel Seed egy olyan egyedi élményt kínál, amely magával ragadó történetével, változatos játékmenetével és stílusos látványvilágával könnyedén az év egyik legjobb játékává válhat azok számára, akik nyitottak erre a különleges műfaji ötvözetre.
| Review score | |
| 8.7 | A Steel Seed a sci-fi, platformer, a lopakodás és souls-like elemek remek ötvözetével egyedi és lebilincselő akció-kalandot kínál, amely méltán ajánlott minden stílus kedvelőjének. |