Earl vs. the Mutants - Teszt


A nyár közepe mindig egy fajta uborkaszezon a játékiparban, pontosan a sulikezdést megelőző nagy megjelenések előtt. Ilyenkor épp csak pár új játékot nyüstölhetünk, amelyek nagyobb port kavarnak, de persze mellettük jól megfér pár indie megjelenés is, amiknek jó esélye van kitűnni a tömegből, amíg a tripla A-k téli álmot alszanak. Persze így sem könnyű, hiszen sok játékos figyelmét a közelgő megjelenések kötik le, a nyári szünet alatt ha böngésznek is újdonságok között, akkor jobban megválogatják, hogy mibe szeretnének időt fektetni. Próba szerencse, mondja a Falling State Inc. csapata, ők a rohasztó nyári hőség alatt igyekeznek elterelni a figyelmünket a szauna hangulatról. Legelső játékuk, az Earl vs. the Mutants friss megjelenésével immár bárki számára elérhető. Nézzük meg, hogy mit tud. 

Earl, a hónap dolgozója

A történet szerint valamikor a múltban volt egy globális atomkatasztrófa, az élet azonban nem állt meg. Bár nem tudjuk, hogy mi lett az emberiség nagyrészével, azt viszont igen, hogy az öreg hölgy Edna egy olyan vállalkozást visz, mely a nukleáris apokalipszis által létrehozott kártevők írtására specializálódott. Egészen konkrétan a mutáns emberek és szörnyek legyilkolása a szakterülete. Mivel Edna már idős egy ilyen mókához, így Earl intézi az operatív feladatokat. Earl nem bánja, ha néha a halál torkából kell kimásznia, neki csak az a lényeg, hogy a verdájával mészárolhassa a fránya mutánsokat. 

A szeleburdi történethet hasonlóan pihent felvezetés is tartozik, majd jön a tutorial. Itt megtanuljuk vezetni a főhősünk járgányát, de kapásból két féle irányítási mód között válogathatunk. Az egyik a lustább játékosoknak szól, a másik azoknak akik teljes kontrollt akarnak élvezni a kocsi fölött, a tökéletesen precíz harc érdekében. Mindkét irányítás jó casual és hardcore játékosok számára is, de mivel ez inkább egyénfüggő, így érdemes kísérletezni. Mert bizony mást sem fogunk csinálni, csak száguldani az apokaliptikus világ terepein, legázolva vagy kerülgetve a ránk rohanó ellenség tömegeket. 

Az Earl vs. the Mutants kategóriáját tekintve egy bullet-heaven, vagy wave-survivor. Egy random generált pályán megszámlálhatatlanul sok ellenfél özönlik ránk, miközben mi száguldunk, gyűjtögetjük az xp-t, fizető eszközt, fegyvereket és fejlesztéseket. A 10 perces meccseink során véletlenszerűen sorsolt felvehető tárgyakból kell olyan buiildet készítenünk, amivel túl tudjuk élni a hordát, és le tudjuk győzni a futam végén megjelenő bosst. Ez egy klasszikus Vampire Survivor recept, épp csak a fantasyból kilépett karakter helyett egy feltuningolt kocsival szlalomozunk az ellenségek hullámai között.

A játék közben a mozgékonyságunk a leghatékonyabb fegyverünk, de nem egyszerű a túlélés. Elgázolhatjuk a kisebb szintű ellenfeleket, ami igen szórakoztató és rengeteg xp-t is ad, ám lesznek dögök amik elgázolásával mi is megsérülünk, tehát muszáj stratégiát váltani. Van egy fegyver a kocsi tetején, amivel mi is célra lőhetünk, vagy bekapcsolhatjuk az automata lövöldözést, és mi teljes mértékben tudunk a vezetésre koncentrálni. Az xp-k felszedésével szinteket lépünk, ilyenkor három random sorsolt fejlesztésből választhatunk. Ezek lehetnek olyanok, mint nagyobb sebzés, jobb gyorsulás, több életerő, és így tovább. Fegyvereket véletlenszerűen ledobott ládákból szerzünk, úgy mint minigunt, gránátvetőt, drónokat, vagy akár repkedő fűrészkorongokat. Nem túl széles a tárgyak választéka, de szórakoztató hogy minden futam során valami új felszereléssel kell harcolnunk.

A meccsek között Edna segít fejleszteni a kocsinkat, legalábbis az alap statisztikáit. Ezek a fejlesztések pénzbe kerülnek, amiket a futamok során leölt ellenfelekből gyűjthetünk be, illetve teljesíthetünk kihívásokat, melyek szép summát csapnak a markunkba. Ezek a kihívások nem bonyolultak, érdemes rájuk koncentrálni. A fejlesztések által hatékonyabbak leszünk a futamok első percétől, és bevállalhatunk magasabb nehézségi fokokat, valamint persze mehetünk tovább a többi pályára. Minden pálya ismételgethető, de a lényeg a bossok megölése, mivel pusztulásukkal megkapjuk a kocsijukat, és azokkal indíthatjuk a következő meccseinket. 

Mutáns-probléma

Tehát az Earl vs. the Mutants egy klasszikus wave-survival, nem is igazán tesz bele újdonságot a jármű szerepeltetésén felül. Sőt, valahogy az egész játék alatt az az érzés kísértett bennünket, hogy ebben az ötletben jóval több potenciál rejlik. Temérdek fegyver opciót tudnánk még elképzelni, a vezetés a kietlen pusztákban pár akadály és sebző csapdán keresztül nem túl stimuláló élmény, a bossok halál unalmas karakterek, de igazából nincs is sztori ami alapján érdekelhetne bennünket bármi, ami történik, vagy amit megismerünk. Csak és kizárólag a játékmenetre fókuszál a program, mellőzve az érdekfeszítő körítést, vagy stílust. 

Mert ugyan az Earl grafikája célzottan az alacsony poligonszámú vonalat választotta, de a stílustalanság miatt ez kevésbé működik jól. Összességében a látvány rendben van a meccsek alatt, ez a fajta grafika tökéletes egy ilyen őrült tomboláshoz. Viszont a menüben és a karakter interakciókban egy-egy jól megrajzolt portrén kívül minden más igen hanyag és igénytelen munkáról tanúskodik. Szerencsére nincs annyi lehetőségünk ezekben az elemekben "gyönyörködni", hogy túlságosan zavarjon, de azért kár, hogy a közepesnél nem ér többet a látványvilág. 

Ugyanez igaz a hangokra. A zenék rendben vannak, tökéletes aláfestései a játékmenetnek, ezzel éppenséggel elégedettek vagyunk. A hangeffektek terén azonban igen rossz minőséget tapasztaltunk, egyes hangok kifejezetten zavaróak és idegesítőek, ráadásul a hangerő szabályozása sem segít, amikor egy-egy hang alapból túl halkra van állítva, míg egy-egy effekt érthetetlenül hangosra. Hosszútávon elviselhetővé válik a B kategóriás hangkészlet, de nem érdemel dícséretet. 

Ajánló

Az Earl vs. the Mutants tehát egy olyan játék, ami bevállt receptre épít, van egy jó ötlete amivel valami újat is tudna mutatni, ám az újdonság, vagy a kidolgozottság elmarad. A körítés nagyon kevés, pedig elfért volna a játékban. A grafika lehetne a maga módján látványos, de a látványvilág sivársága és stílustalansága semmi emlékezeteset nem hagy nekünk. Ellenben a játék mindezek ellenére képes volt berántani, és a zsánertől megszokott módon a "csak még egy menet" ördögi körébe taszítani. A kocsival való tömegírtás szórakoztató, rövid távon még ajánlani is tudjuk. Maradjunk abban, hogy az Earl vs. the Mutants egy kegyelem közepest azért megérdemel, és szeretnénk ha a Falling State következő játéka is hasonlóan jó ötletre épülne, épp csak ne féljen komolyabban venni magát. 


Review score
6Az Earl vs. the Mutants klasszikus wave-survival, a jármű bevezetésével egy izgalmas csavarral. A megvalósítás sajnos nem kecsegtető, feledhető körítés és látvány mellett egyéb hiányosságok vetik vissz a játékot az igényesség mércéjén. Ám mégis szórakoztató darab, tehát ha szeretitek a zsánert, akkor nézzetek rá. 
Újabb Régebbi