Pax Nova - Early access előzetes

Egy újonnan felkapott idézettel kezdeném, ami pár óra Pax Nova játék után tapasztaltam: nem jó, de nem is tragikus, láttam már rosszabbat. Viccet félre téve, nagy reményeket fűztem a játékhoz. Megvettek a képek és a videók, valamint a 4x az olyan nálam, mint a pizza, szóval mindegy milyen, én megeszem, vagyis jelenleg inkább találóbb, hogy leülök elé és belenyomok minimum 100 órát. Azt hiszem kivétel nélkül mindegyiket szeretem, ez az én stílusom. Ráadásul sci-fi is, szóval úgy éreztem magam, mint a pankrátor szövetség vezetője azon a bizonyos giffen.

Először is, ami a legszembe tűnőbb a Pax Nova-ban, hogy vegyíti a terepet. Úgy értem, a 4x játékok vagy valami bolygón játszódnak és ott van rahedli lehetőségünk terjeszkedni, felfedezni földet, vizet, barlangokat hegyeket, amit csak el lehet képzelni. A másik opció az űr felfedezése. Itt legtöbbször rendszereket kutatunk fel és menedzsment szinten fejlesztjük a bolygókat. A Pax Nova-ban viszont ez párhuzamosan történik. Egy planétán kezdjük kalandjainkat, amit felfedezhetünk és harcolhatunk a természetes flóra ellen, majd később az űrbe repülünk és új égitesteket keresünk, ahol landolás után ismét egy meghódítatlan terület vár ránk. Jól hangzik mi? Szerintem is. A valóságban viszont ez a grandiózus élmény sokkal sokkal csekélyebb, mint azt egy tapasztalt 4x játékos gondolná.

Na de nézzük is meg a játékot pontról-pontra, kezdve a legelején. Először is, választanunk kell egy fajt vagy frakciót, ahogy tetszik, akiket irányítunk és ha minden jól megy, galaktikus birodalmat építünk ki. Szerencséje nem csak emberi egyedek vannak, bár mindegyik humanoid szerű és még az űrlények is egy sémára épülnek: csúcsos fej, nagy szemek, eltakart száj. Nincs köztük egyediség, amint mondjuk tapasztalni lehet a Stellaris-ban, vagy még inkább az Endless Space 2-ben, ahol példának okáért van mechanikus alapú faj, sőt, fák is vannak, nem vicc, entek az űrben. Itt viszont gyér a felhozatal. Persze készíthetünk saját példányokat, beállítva a prioritásainkat, ugyanis a különböző fajok más és másra kapnak bónuszt, így vannak akik termelés központúak, míg mások a harcokból szereznek előnyöket.

A játék elkezdése után landolunk egy bolygón és kapunk egy történetet, aminek én nagyon örültem, ugyanis a 4x-nek nem alapeleme a sztori, hiszen ez amolyan survivor stílus, de a fentebb említett két cím operál egy elég komoly krónikával, ami egy meglepő és rendkívül jól sikerült vérfrissítés. Szóval reméltem itt is hasonlókat tapasztalok majd. A kezdeti fellángolás után, amit egy rövid bevezetés váltott ki, miszerint új és lakható bolygót kell találnunk a népünknek, hamar kiábrándultam, hiszem unalmas küldetéseket kaptam, mint például fejlesszek x számú valamit, meg érjek nagyobb befolyást kisebb frakciókkal. Tehát kukáztam a reményeimet, hogy egy legendát fogok átélni. De visszatérve, a történet szerint új bolygót kellett keresnünk és ugye találtunk is, megkezdődik a fejlődés és felfedezés, na de mit ad isten, az összes többi játék, mind 7 rajtam kívül, ugyanarra a planétára került. Hát ilyet.

Később lehetőség lesz az űr felkutatására és más égitestek benépesítésére, ami azt eredményezi, hogy maguk a bolygók kicsik. Akik ismerik a 4x-et, azoknak mondom, hogy 15-20 kör alatt fel lehet fedezni a területet. Akiknek ez nem mond semmi, azoknak elárulom, hogy ez nagyon, nagyon nagyon, nem tudom tovább fokozni nagyon kicsi, főleg 8 játékosnak. Elkerülhetetlen, hogy néhány körön belül a határok találkozzanak a gépi játékosokkal, és mivel a politika nagyon gyerekcipőben jár, így azok instant háborút üzennek nekünk. Szóval még mielőtt tudnánk, hogyan kell egyáltalán sokasodnia a civilizációnknak, már harci egységeket kell gyártanunk. Én a magam részéről az utolsó esetekben háborúzom, ugyanis a felfedezés és a tudományos előrelépés híve vagyok, ám itt nem tudtam kiélni vágyaimat.

Maga a fejlődés egyébként a megszokott sémán működik: vannak különböző nyersanyaggal rendelkező területek, amire épületeket tudunk helyezni és pár kör alatt elkészülnek. Nincsenek építőegységek, így azoknak a gyártásával nem kell foglalkozni. Persze mindenhez pénz kell, szóval meg kell gondolnunk mit alkotunk meg elsőnek. Minden épület természetesen mást csinál, és szemben a legtöbb a 4x-szel, itt ha harci egységet akarunk legyártani, aki nem a városra kattintva tehetjük meg ezt, hanem először is építenünk kell egy katonai létesítményt és ott tudjuk majd gyártani a romboló egységeket. Sőt, nekem kifejezetten tetszett, hogy a menedzsment nem a központi létesítményen történik, hanem a mezőkön lévő tákolmányra klikkelve tudjuk fejleszteni vagy előállítani azt, amit éppen akarunk.

A tudományos fejlődés sem a megszokott úton megy, bár nem is forradalmi a rendszer. Érákra van osztva, így ha kifejlesztünk 7 kutatást, utána léphetünk a magasabb szintekre a komolyabb dolgok felé. A kikutatott, vagy nem is tudom hogy mondjam magyarul ezt, szóval a megszerzett tudást pedig hasznosíthatjuk, így hozva létre új egységeket, épületeket vagy éppen újtásokat a meglévőkön. Ami érdekes, bár valami hasonló félével már találkoztam a Masters of Oiron-ban, hogy van légszennyezés, amit a Pax Nova-ban igen komolyan kell venni. Minden város és civilizáció mocskot küld az atmoszférába, ami az egész bolygóra hatással van. Törekednünk kell tehát a tisztításra, ám nem biztos, hogy ellenfeleink is így gondolják, így a nézeteltérés akár háborúhoz is vezethet. Bár politikailag még nincs kiaknázva minden, erre nem is szentelnék sok szót, hiszen valami ékegyszerű az egész. Habár nagyon tetszik, hogy néhány fajjal nem tudunk szóba elegyedni, mert nem ismerjük a nyelvüket, ezért kutatási célnak kell ezt megadni.

Magának a terület felfedezésének viszont semmi értelme nincs, már azon kívül, hogy látjuk hol mi történik. Némi szajrét mondjuk össze lehet szedni, de kutatni a bolygó múltját vagy az őslakos lények bármilyét nem lehet. Emiatt annyira unalmas az egész, hogy amíg fejlesztjük a városunkat és várjuk a köröket hogy ez meg az megépüljön, lehetőségünk van körbe kocsikázni a területet, de mint mondtam, olyan kicsi, hogy ez gyorsan meglesz, szóval hogy utána mit csinálunk a felfedezőkkel? Semmit. Én kínomban már a bogár szerű lényeket irtottam velük. Persze fontos a rálátás a felszínre, hiszen így nyílik alkalmunk a kisebb frakciók megtalálására, akiknek kapcsolatban léphetünk és némi befolyást áldozva különböző bónuszokat érhetünk el nálunk.

Végezetül pedig eljutunk az űrben. Itt már nem tudunk építkezni, csak felfedezni és harcolni, hiszen ott már mindenki ellenséges. A klasszikus és idegesítő kalózok itt is fosztogatnak, bázisaik vannak, idegen lények támadhatnak meg és persze ott vannak a többi civilizáció hajói is. Majd keresünk egy lakható planétát és kezdjük elölről az egészet. Sokkal nagyobb és grandiózusabb dologra számítottam a jeleneteket látva. Arról nem is beszélve, hogy valami igazán csúnyácska és nagyon egyszerű, nyers, valamit semmitmondó minden épület és gépezet. Egyszerűen unalmas és fantáziátlan. A zenéről nem is beszélve, az valami borzadály. Pedig a 4x sci-fiknek mindig lebilincselő dallamai vannak, amiket az esküvőmön és a temetésemen is szívesen elhallgatnék, de a Pax Nova-ban inkább csak zúgás van, mintsem muzsika. Elszomorító. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy early access-ről beszélünk, a játék még változhat, de a magja az egésznek szerintem középszerű, így legjobb esetben is csak egy átlagos alkotást kaphatunk. Nem mondom azt, hogy ne próbálja ki senki, de ne fűzzünk hozzá nagy reményeket.