Spellweaver - Teszt

Ahogy Noxious mondtá vala: A Hearthstone és a Magic szerelemgyermeke...



Mindig, amikor megjelenik egy új kártyajáték a láthatáron, az első hírek rögtön arról szólnak, hogy „vajon új kihívója akadt a Hearthsone-nak”. Az igaz, hogy utóbbi a legnépszerűbb ilyen típusú alkotás a mai világban, de miért kell minden új címnek riválisnak lennie? Ez olyan, mintha a francia kártyát hasonlítanánk a fekete Péterhez. Mindkettő kártyajáték, megvannak a maga sajátosságai és népszerűsége. Nem mondhatjuk azt, hogy a francia kártya jobb, mert azt többen játsszák. Ez lesz a Spellweaver sorsa is. Most mindenki a nagy megdöntőt látja benne, de kizárt, hogy a HS nyomába érjen. Nem azért, mert rossz, hanem mert a Blizzard marketingjével lehetetlen felvenni a harcot. De ez nem azt jelenti, hogy nem jó játék, sőt, az egyik legösszetettebb kártyajátékról beszélünk, meg is mondom miért.


A játéknak igen kedves hangulata van. Megjelenésre nekem a Heroes II-t idézi, zeneileg meg szerintem a Trine-ra hasonlít, így igen jó ízűen ültem le elé. Persze semmi perc alatt téptem a hajamat. A játék nagyon komplex. Nem bonyolult, vagyis nem olyan szinten, amit nem lehetne kibogozni, inkább azt mondanám, hogy rengeteg dolog egymásra épül és emiatt nem az első 50 meccs lesz az, ami gatyába ráz minket, hanem mondjuk az első 200. Sokszor úgy gondolják a játékosok, hogy ha ismerik a Hearthstone-t, akkor már nekik semmi nem jelenthet újat. Ez a játék viszont azoknak is kihívást nyújt, akik esetleg a Magic-ben vannak otthon, vagy éppen a remek, de méltatlanul elfeledett Yu-Gi-Oh-ban, vagy az általam legkedveltebb kártyás mókaságában, amiről már az ifjak biztos keveset tudnak. a HKK-ban. Nagy előnye viszont a HS-sel szemben, hogy a tutorial kihagyható. Nem kötelező megcsinálni, bár kapunk érte aranyat.


A tutorial az, ami a majdnem felesleges határt súrolja. Na jó, ez így nem igaz, de rengeteg olyan elemet kihagy, ami mondjuk rögtön a legelső gép elleni csatánkban már előjön. Szerencsére mindenhez van magyarázat, de ha már megtapasztalhattam volna a lapok mechanikáját egy tét nélküli játszmában, biztos én is jobb kedvű lettem volna. A Spellweaver nagy hibája, hogy remek játékmenete ellenére, túlbonyolít dolgokat. Rögtön találkozunk ezzel a szakadékkal, amikor kiválasztjuk, hogy melyik hős pakliját akarjuk elsőképpen kipróbálni. Első ízben 6 hős közül választhatunk. Később persze a többivel is játszhatunk, de kizárólag az első pakli ingyenes. Minden hősnek természetesen vannak képességeik, amik közül nem egyet feleslegesnek találtam. Eggyel gyorsabbak a lények, amiket kijátszunk a körben, vagy egy lap nem tud blokkolni. Ezek hős képességek nem vehetik fel a versenyt olyanokkal szemben, mint ami újratölti a manát, vagy lapot húzhatunk belőle. Persze a gyorsaság meg a blokkolás ismeretlen számotokra, szóval vágjunk is bele a lapok mechanikájába.


A HS-ben egy lapnak van élete, sebzése, mana költsége és lehet valamilyen aktív vagy passzív képessége, akár több is. Könnyen átlátható. Itt viszont... Kezdjük ott, hogy 60 a minimum kártya egy pakliban. Minden lapnak van valamilyen költsége, vagy mana, vagy egy bizonyos szintet kell neki kiépíteni. Mindezeket, nem kapjuk körönként. Ellentétben minden kártyajátékkal, ahol a nyersanyag körről-körre nő, itt ezt nem csinálja. A paklink viszont tartalmazhat 20 olyan lapot, amiket körönként egy alkalommal tudunk ingyen kijátszani, és vagy manát, vagy egy szintet emelnek a hősünknek, így később már simán pakolgathatjuk ki a lényeket. A lényeknek tehát van költségük, és természetesen van támadási képességük, védekezésük, esetleg valami plusz hatásuk, amiket vagy kijátszáskor aktiválhatunk, vagy körönként jelzőket gyűjtenek. Nem ritka, hogy a lapok energy-t kapnak minden új körben, és ha összejön a megfelelő mennyiség, akkor használhatunk egy képességet. Például van egy lap, ami azt írja, hogy 2 energiáért, megidéz egy gólemet, akkor 2 kör múlva, anélkül, hogy a saját nyersanyagunkat költenénk, csak a lapét kell kifizetnünk, és máris eggyel több lényünk van. Ezeket az energiákat többször ki lehet használni egy kör alatt, például ha 6 energy van, akkor 3 gólemet tudunk idézni. Mindemellett minden lénynek van sebessége. Ez azt jelenti, ha kisebb a sebessége, mint az ellenfél lényéé, akkor nem tudja megtámadni, illetve azokat a lapokat, amiknek nagyobb a sebessége, nem tudjuk blokkolni, ha minket támadnak.


Persze számos más mechanika van még a tabellán. Vannak support lények, amik nem vesznek részt a csatamezőn, hanem hátul állomászonak és gyűjtik az energiát körönként, vagy valamilyen passzív hatást biztosítanak a harcosoknak. Természetesen velük is lehet támadni, de ők általában kevés életű és sebzésű lapok. Minden lap fáradtan kerül a játékba, szóval az első körben, ahogy kijátszottuk, nem tudunk velük támadni. Számos varázslat is megtalálható egy pakliban, mint az instant kifárasztás, a sebességek csökkentése, sebzések, illetve fagyasztás, ami azt eredményezi, hogy a fagyasztott lény, ha másik lapot támad, akkor elpusztul. Minden hősnek 20 élete van és a játszma addig tart, amíg valamelyik játékos le nem nullázódik. Képességeinknek természetesen ára van, de ami különösebb, hogy minden hősnek 3 erő áll a rendelkezésére. Az elsőt rögtön a játék elején megkapjuk, viszont a másik kettőhöz már olyan kártyalapra lesz szükség, ami ezeket aktiválja.


Átlagosan 10 percesek a meccsek, de tovább is eltarthat. Azért 60 lap közül sok fordulatot meg lehet idézni. Kicsit nekem a harc rendszere túl van bonyolítva: minden támadás során a harctér csodálatos animáció segítségével megnagyobbodik, mint amikor a család jön ebédre és az IKEA-s ebédlő asztalt meghosszabbítjuk. De számos pozitív dolog akad még itt. A szintlépések, melyek során aranyat szerzünk, ami segítségével paklikat vásárolhatunk vagy éppen új lapokat craftolhatunk. Itt is megtalálható a random kártyákkal vívott tournament, annyi különbséggel, hogy az elért győzelmek után itt fix nyeremények várnak ránk. Van benne egy amolyan PvE content is: minden hősnek van egy kis birodalma, ahol napi küldetéseket kapunk. Ezeknek a jutalma egyedi lapok és persze arany. A fanatikusok igazi pénzt is áldozhatnak a játékra, amivel vásárolhatnak szintén kártyákat, illetve az egyedi hátlapok csak így szerezhetőek meg.



A Dream Reactor tehát egy igazán összetett kártyajátékot dobott elénk a Spellweaver képében. Nagy hátulütője szerintem az, hogy nincsenek benne neutrális lapok. Ez azt jelenti, hogy ha kiválasztunk egy hőst, akkor csak az ő specifikus lényeit illetve varázslataiból tehetjük össze a paklit. Ezt csak úgy lehet majd kiküszöbölni, ha rohamos tempóban jönnek majd a kiegészítések a játékhoz, hiszen elég kevés különböző lap van. Persze a 60 lapból számos módon alakíthatjuk a mérkőzést és minden hős különböző stílust igényel. Van, amelyiknek szinte nincs is nagyon erős lénye, ellenben sok a varázslata, szóval idő mire kiismeri az ember. Remek szórakoztatást nyújt az új kihívást keresőknek, arról nem is beszélve, hogy free-to-play, azaz ingyenesen játszható. Steam-en próbáljátok ki, megér egy próbát.

HKK: Hatalom Kártyai Kártyajáték. Adná az ég, hogy egyszer ez is átkerülne a digitális térbe…

Pro:
+ Remek hangulat
+ Izgalmas és fordulatos meccsek
+ Komplex rendszer sok újítással
+ Ingyenes

Kontra:
- Néhol túl van gondolva
- Kevés specifikus lap

Értékelés
 9.5
Játékmenet: 

Nagyon komplex mechanika, kevéske hibával.
 8.5
Hangulat: 

Szerintem retro hangulatú, vagyis számomra. Mindenképpen hangulatos és szórakoztató a látvány.
 8.0
Grafika: 

Kevés hangsúlyt fektettek a kártyák animációira, az asztalra pedig túl sokat.
7.0
Hangok: 

Semmi extra. De a zene tök jó.
 9.0
Szavatosság:

Egy gyűjtögetős kártyajátékról beszélünk.
Review score
 8.4

A Spellweaver egy remek kártyajáték, melyet összetett mechanika jellemez. Sok egyedi ötlettel és megvalósítással rendelkezik, amik miatt biztos, hogy ki fog tűnni a többi hasonló játékok közül.

Összes oldalmegjelenítés