Pár évvel ezelőtt kb minden MMO-ra annyit mondtak, hogy „WoW
klón”, vagy hogy „A WoW trónjára tőr”, és ezzel el is volt intézve, elég
méltatlan bukást ígérve az amúgy ígéretes alkotásoknak. Persze, ha ezek a
játékok elég jók lettek volna, nem tűnnek el csak úgy a semmiben, ez tény, az
élet azonban nem áll meg, a World of Warcraft ideje erősen leáldozóban van, így
itt az ideje, hogy új mesterművek pályázzák meg az MMO toplisták dobogóinak
megüresedő helyeit. A WildStar is egy hasonló pályázó, ami sok szempontból
megosztja a közönségét. A kevésbé műveltek szeretik erre is ráfogni, hogy WoW klón,
de a grafikán kívül semmiféle hasonlóságot nem találnánk. Ettől függetlenül
technikailag nem vág hanyatt senkit sem a játék, ellenben a világa, a hangulata
annyira eredeti és magával ragadó, hogy már jóval a béta előtt sokan a szívükbe
zárták a játékot, a béta során pedig nekünk is volt szerencsénk kipróbálni a
WildStart. A mostani béta során inkább a szerverek terhelhetőségével
kísérleteztek, de sok hibát, furcsaságot javítanak a játékosok visszajelzései
alapján, így a megjelenésig még biztos változni fog a program. Eddigi
tapasztalatainkat viszont most ebben a cikkben olvashatjátok.
Vad csillag
Talán sokan ismeritek a Kincses Bolygó című Disney mesét. A
WildStar világa, dizájnja erre a mesére hajaz, egészen eredeti hangulatot adva
a játéknak. A történet szerint a galaxist a Dominion nevezetű birodalom uralja,
egy olyan Császárral, akinek a galaxist évmilliókkal ezelőtt igába hajtó ősi
Eldar faj vére csorog az ereiben. A Dominion minden létező erőforrást magáévá
tesz, és nem retten meg a fajirtástól sem, ha épp ez kell a sikerhez. Akiknek
ez nem tetszik, és próbálják megóvni a galaxis szépségeit a gyárak, bányák és
bakancsok pusztításától, egy csoportba tömörülnek, ők az Exile. A két frakció
állandóan marja egymást, de nyílt háború nem alakult ki még köztük, egészen
addig a napig, míg a galaxis peremén fel nem fedeztek egy ősi bolygót, melyen
még érintetlenek az Eldar templomok, laborok, és hátrahagyott ereklyék. A Nexus
nevű bolygót pillanatok alatt elárasztják a banditák és kincsvadászok, akiket
követnek az Exile-ok, hogy megóvják a Nexus természeti kincseit, és hogy az ősi
faj erődjeinek biztonságába telepedjen. Csak napok kérdése volt, és a Dominion
flottája is kitör a hiperűrből, hogy elárassza légióival a bolygó felszínét.
A mi karakterünk az egyik frakció tagja lesz, és
hovatartozásától függően kell Nexus kincseit felkutatnia, és megszereznie. A
Dominion zsoldosai természetesen parancsot követnek, és elsődleges céljuk a
mocskos Exile korcsok kiirtása, valamint az Eldar faj örökségének megszerzése a
birodalom számára. Exileként a Dominion pusztító brigádjait kell
megakadályoznunk, hogy leégessék Nexus erdőit, vagy hogy ásatásaik közben
megöljék az őshonos fajokat. Mindekőzben meg persze a saját kis csapatuknak
kell biztosítaniuk a megélhetést és a túlélést.
Ha a Dominion hajóján érkezünk, négy fajból választhatunk.
Az első a Cassian, akik a birodalom mesterfaja, a tökéletességet hajszoló
emberek. Sok szót nem érdemelnek, gőgösek, erősen rasszisták, és jó érzékük van
a bolygó kincseinek behajtásához. Ők parancsolnak közvetlenül a Drakenekhez,
akiket egy régebbi háborúból toboroztak be. Ezek a vad, barbár lények igazi
ragadozók, vérbeli gyilkosok, akik a jó préda megtalálása érdekében örömmel
hajt fejet a birodalom Császára előtt. A Mecharik az egyetlen faj, akit a Cassianok
elismernek, ugyanis ezt a fajt maguk az Eldarok hozták létre, hogy a Dominiont
szolgálják. Bár robotok, mégis erős érzelmeket táplálnak, például megvetést,
büszkeséget és kegyetlenséget. Végül a Chua faj a Dominion zászlaja alatt
szolgál, de annyi kárt okoznak, hogy puszta létezésük idegrohamot okoz a
többieknek, de mégis szükségük van rájuk, hisz ezek a szociopata rágcsálók a
legjobban képzett gépészek és tudósok a birodalomban.
Ha az Exile oldalán kezdünk, egy lopott Dominion hajón
ébredünk fel, ami szép lassan a darabjaira fog hullani. Természetesen itt is
vannak emberek, akik a szervezet szellemi vezetői, és a Dominion
legelkötelezettebb gyűlölői. Őket követik a Granokok, akik keveset beszélnek,
nem igazán folynak bele a közügyekbe, de imádnak harcolni, a hatalmas termetük
és fizikai erejük pedig minden lehetőséget megad rá, hogy sikeresek is legyenek
benne. Az Aurin faj erdőkkel és dzsungelekkel borított bolygókról érkeztek,
többnyire embernek tűnnek, de sok állatias jellemzőjük van. Imádják a
természetet, és foggal-körömmel harcolnak az erdőket pusztító Dominion munkások
ellen. Végül a Mordesh faj az amúgy kedves és jópofa Exile szervezet
feketebárányai, ugyanis a puszta megjelenésük vérfagyasztó. Az egész fajt egy
brutális betegség gyötri, úgyhogy a mordeshek születésük pillanatától fogva
rohadnak, és haldoklanak, ezért különféle implantokkal, művégtagokkal, és
létfenntartó berendezésekkel élik le életüket.
A faj nem elég, választanunk kell egy kasztot is. A Gépész,
ahogy a neve is mutatja, főleg robotokkal, gépezetekkel foglalkozik, a
fegyvertárában mindenféle kütyü, robbanószer, és egyéb trükkös berendezés foglal
helyet. A Stalkerek csendes gyilkosok, akik az árnyakban suhanva vadásszák le a
prédájukat, minél gyorsabban, majd el is tűnnek. A Harcosok ugyanez a
szisztéma, de ők nem bujkálnak, és nem trükköznek, hanem frontálisan mennek
neki az ellenségnek. A Healer a nevéből egyértelmű feladatot végez, ő a csapat
támogatója, de önmagában is veszélyes ellenfél lehet. Az Esper kaszt hasonlít
más játékok mágusaira, hiszen szolgálókat, és varázslatos kardokat idéznek, de
képesek az ellenfél tudatába is belemászni. A Spellslingerek ötvözik a pisztoly
harcmodort a mágiával, hatékony fejvadászokként működve a Nexus bolygón.
Még mindig nem végeztünk a karakter készítéssel, ugyanis még
hátravan két dolog, a karakter kinézete, és az úgynevezett Path, ami egyfajta
hivatás. A Path határozza meg a karakterünk tényleges szerepét a bolygón, és
ehhez fogjuk kapni a feladatainkat is. A Felfedező feladata inkább a mászkálás,
a területek kiismerése, és a titkok feltárása. A Katona harc orientált, épp
ezért a feladata inkább a küzdelmekre koncentrál majd. A Tudós szeret mindent
megismerni, mindent birizgálni, és a bolygót behálózó Eldar rendszerekhez is
csak ő tud hozzászólni. A Telepes a közösséget tartja fontosnak, és szociális
feladatokban bővelkedik inkább.
Végezetül megalkothatjuk a karakterünk kinézetét, amiben
közepes mennyiségű haj, arc, és kiegészítő áll rendelkezésre, de mind nagyon
jól néz ki, és a kiválasztott elemeket is alakíthatjuk csúszkák segítségével.
Minden fajnak megvan a maga készlete, és nehéz a döntés egy jó karakter
összeállításában, ugyanis minden kinézeti elem jól néz ki, és stílusosan lett
megalkotva, így nagyon sok menő kombinációt kialakíthatunk egy karakternek. Én
laza másfél órát töltöttem el a válogatással, de igazán megérte. Persze, még
kellene pár plusz elem, de ne legyünk telhetetlenek.
Űrkalózok
A kezdőterület minden faj számára az adott szervezet által
birtokolt anyahajó. A Dominion szolgálatában át kell esnünk egy kiképzésen,
ahol megtanuljuk a játék alapjait, bemutatót kapunk a birodalom
nagyszerűségéből, és torz képet mutatnak nekünk az Exileokról, hogy képesek
legyünk gyűlölni őket. Ezután mehetünk is a frontra, ahol a bolygó őshonos
szörnyeivel, és az Exile katonáival kell élet-halál harcot vívnunk, hogy
megszerezzük a birodalomnak a nyersanyagban gazdag földeket. Exileként az elég
rossz állapotban lévő lopott hajón kell a rendszert újraélesztenünk, majd
kitakarítanunk a ránk törő birodalmiakat, mielőtt elérhetnénk a Nexust. Odalent
a feladatunk az egyre kegyetlenebb, és erősebb Dominion erőket kell
megfékeznünk, mielőtt tönkreteszik a menedékként szolgáló bolygót.
Leírva sem tűnik rossznak, de a WildStar a fent leírtakat
nagyon hangulatosan tálalja fel nekünk, és az már az első percben egyértelművé
válik, hogy a fejlesztők a világ kidolgozására nem sajnálták az idejüket. Ez
áthatja az egész játékot, így a hangulat azonnal magával ragadja az embert, és
mindig tud meglepetéseket okozni. A történet során nem csak bejárjuk a
területeket, aztán egy bizonyos szint után lépünk egy másikra, hanem szorosan
egymáshoz kapcsolódó küldetéseken át vezet az út. Nincs túl sok küldetés, de
nem is az a célja, hogy órákat időzzünk el egy-egy pályán. Folyamatosan
haladunk előre, bizonyos küldetések után a pálya is képes megváltozni, míg el
nem érjük az adott terület cselekményének tetőpontját, ami egy nagyobb event,
vagy boss harc, amit a következő területre lépés követ. Hogy melyik fajt
választjuk, az nem befolyásolja a sztori menetét, ellenben a két frakciónak a
cselekménye ég és föld. Megéri mindkettőt kipróbálni, hiszen teljesen más
élményt nyújt, ezen felül pedig a karakterek, és maga a történések is sok
kellemes percet ígérnek.
Játéktechnikailag a WildStar nem találja fel a spanyol viaszt,
de nem is akar nagyot villantani. Nem célja megbolygatni a már jól működő
bevált MMO rendszereket, inkább átemeli őket magához, és csinosít rajtuk. Ilyen
például a harc rendszer, ami semmiben nem különbözik más MMO-któl, mégis a
kirajzolódó szimbólumok a támadások és képességek irányához és területéhez
egészen más érzést nyújt. A küldetések során sem kell mindig visszaszaladgálni
a munkaadóhoz, ugyanis van nálunk egy kommlink, amin keresztül lecsekkolhatunk
a küldetés végén. De ugyanilyen érdekes a craft rendszer, amiben minden
tudomány valamilyen szinten belenyúl a másikba, ezzel kényszerítve a játékost
az együttműködésre más tudományok űzőivel. Jópofa továbbá a saját házak
rendszere, melyhez mi nekünk kell összeszedni a fát, követ, fémet, és egyéb cuccokat,
hogy aztán egy megvásárolt teürletre építsünk házikót, kertet, bele mindenféle
jót.
Grafikailag a WildStar erősen megosztja a közönségét,
ugyanis bár a dizájn elsőrangú, de a megjelenítés egy csöppet kopottas. A
WoW-ra annyiban hasonlít, hogy a színvilág ugyanaz a kissé meseszerű érzetet
kelti, főleg bizonyos területek hasonlítanak. A karakter modellek jól néznek
ki, az animációk se rosszak, a látványvilág pedig mindenképp csillagos ötös, az
összkép viszont mégsem elég látványos. Egy hétig sorolhatnánk, hogy ennek mi
lehet az oka, de a lényeg, hogy maga a stílus, a dizájn kellően egyedi, könnyen
felismerhető, és árasztja magából a hangulatot.
Ugyanez igaz a hangokra is. A játék zörejei igényesen meg
lettek csinálva, a szinkronok is rendben vannak, habár az nagyon zavart, hogy
bizonyos szövegek hangjai akkor is lejátszásra kerültek, ha nem voltunk a
karakter közelében, ráadásul elég hangosan, ami egy zsúfoltabb helyiségben elég
zavaró tudott lenni. Viszont a zenére külön szeretnék kitérni. A WildStar
soundtrackje komolyan mondom, hogy az egyik legjobb, amit az utóbbi időben
hallottam. Nem csak hogy jól van megírva, és hatásosan is van megalkotva, de
nagyon stílusos, és hangulatos, tökéletesen illeszkedik a játékhoz. A zenék
nélkül nem lenne ugyanaz az élmény egy-két event, vagy küldetés, de már csak a
menübe érdemes belépni a főcímzenéért.
Egy dolog van még, amiről szót kell ejtenünk, ez pedig a
havidíj. A Guild Wars 2 óta én erősen megkérdőjelezek minden MMO-t, ami
havidíjat mer elkérni azért, amit nyújt, de mindezt jogosan. Hiszen a súlyos
pénzek, amiket havonta kell kiadni a játékért, nem biztos, hogy megérik azt a
tartalmat, amit nyújtani tud ezért a pénzért. A WildStar esetében is fennáll a
kérdés, hisz jelenlegi állapotában a játék alap árát maximálisan megéri, de
hogy később is több ezer forint menjen el rá havi szinten, az már lehet nem éri
meg hosszútávon. Viszont játékbeni pénzért is vehetünk havi hozzáférést, csak
ehhez természetesen nagyon szorgosan kell gyűjtögetnünk. Nem lesz könnyű annak,
aki így akar játszani hónapokon keresztül, addig viszont marad a havidíj. Ha
engem kérdeztek, én egy évet jóslok a WildStarnak, míg ingyenes nem lesz.
Ítélet
A WildStarról két dolgot kell tudni: az egyik, hogy
technikailag semmivel nem nyújt többet bármelyik másik MMO-nál, tehát ebből a
szempontból nem kell tőle nagy dolgokat elvárni. A második fontos dolog pedig
az, hogy meglepően hangulatos, stílusos, és részletesen kidolgozott háttérrel
bír, ami képes beszippantani az embert, és sokáig nem is ereszti. Én egy idő
után nem is törődtem a szintlépésekkel, vásárlással és dungeonökkel, egyszerűen
csak azért játszottam, mert imádtam a hangulatot, amit árasztott a játék. Ritka
az az MMO, ami nem csak jó, de szerethető is, a WildStar pedig pont ilyen.
Vannak hibái, vannak hiányosságai, és amit tud, az se jelent sok extrát, ellenben
a világ, és annak tartalma abszolút szerethető, és épp ezért érdemli meg a
figyelmet. A béta még tart, de egy hónap múlva már a végleges játékot
vásárolhatjuk meg. A havidíj most még visszatartó erő lehet, de a jövő még sok
változást hozhat. Az biztos, hogy ha nem lenne havidíjas, én már most
előrendelném a WildStart.
| Preview | |
| A |
A WildStar egy nagyon ígéretes MMO, aminek erőssége inkább a hangulatában, a világ kidolgozásába vetett munkában rejlik. A havidíjas rendszer visszatartó erő lehet, de mindenképp megéri a figyelmet a játék, mert nem csak stílusos, de szerethető és élvezetes is egyben.
|