Tomb Raider - teszt


Teszteltük az új Tomb Raider játékot...

Biztos vagyok benne, hogy a Tomb Raider franchise-t mindenki ismeri, vagy legalábbis már hallott róla valamilyen szinten. Lara Croft volt és lesz ennek a szériának a főhősnője, akibe az elmúlt évtizedek során számos játékos beleszeretett, olyannyira, hogy éjszakánként még csodaszépeket is álmodoztak róla. Nagy tisztelet övezi a nevét, hiszen mint női harcos / világmegmentő olyan előtérbe került a rajongók szemében, mint pl. Indiana Jones, James Bond vagy a mostani generációt nézve Shepard parancsnok, illetve Max Payne. Bátran kijelenthetjük, hogy egy élő legenda, főleg annak függvényében, hogy a társadalom leggyengébb nemét képviseli. Több játék epizód és két új hollywoodi mozifilm is született a Tomb Raiderből, ezután pedig egy üresség, egy középszerűség következett, amit a Square Enix minél hamarabb próbált eleget tenni, hogy ne merüljön a teljes feledés homályába a széria. A japán óriás kiadó gondolt egy merészet, a Crystal Dynamics fejlesztő csapata segítségével teljesen újragondolták a Tomb Raider című videojátékot. Mindent az alapoktól kezdtek, ugyanis létrehoztak egy teljesen új Larát és egy eredettörténetet, mely segítségével később lehet tovább folytatni a franchise további epizódjait. A Tomb Raider reboot 2013. március 5-én végre világszerte debütált, és most erről az új irányváltoztatásról számolunk be nektek.


A játék sztorija szerint a fiatal, az egyetemi éveit sikeresen túlélő Lara Croft első igazi expedícióra készül Conrad Roth csapata kíséretében Ugyanis a fel nem térképezett Sárkány-triangulum sziget felfedezése felé veszik az irányt, ahol Himiko királynő hűséges és odaadó szamuráj hadseregével egykoron uralkodott. Lara tapasztalt és képzett régésszé vált az elmúlt évek során, és ez a kaland egy meglehetősen nagy kihívást jelent számára, mind karrierileg, mind térképészetileg. Azonban a békés expedíció nem úgy alakul, mint azt Lara szeretné, hiszen egy nagy vihar során hajótörést szenved el kutatócsapatával. Ez a japán stílusú szigetvilág majdnem úgy működik, mintha a Bermuda-háromszög kellős közepén alakult volna ki. Ráadásul furcsa dolgok történnek ezen a helyen, egy titokzatos szolárri társaság Himiko feltámasztására készül. Ez a banda, Mathias vezetésével kialakította magának a Himiko-kultuszt. Az idegeneket, az oda utazó turistákat lenézik, sőt kannibál módjára, halálra kínozzák az arra eltévedő szerencsétlent. Az új Tomb Raider-nek viszonylag kalandfilmekbe illő története van, bántani egyáltalán nem tudjuk.


Lélektanilag Lara egy szörnyű helyzetben lévő tapasztalatlan lány, aki teljesen magára marad a vadvilágban, viszont a történet előre haladtával folyamatosan fejlődik a jellemrajza. Tapasztalatlanból egy igazi túlélő születik: hegyeket mászik, ugrabugrál, vadászik, régészkedik, íjászkodik, sőt még mesterien kitanulta a fegyvereket is. Gyorsan fejlődik és meglepően jól alkalmazkodik a rossz helyzetekhez. Még egy orosz molesztálót is sikeresen megaláz, megszerezve az első skalpját, mely során idegileg majdnem összeomlik, hiszen mégis csak először gyilkolt embert egy olyan lány, aki még az állatoktól is elnézést kér, ha éppen megéhezik. Hogy gyilkos lenne Lara? A helyzet, és maga a sziget titokzatos szférája azzá tette, de mindent önvédelemből, saját érdekéből muszáj cselekednie. Lara Croft kinézetileg, testfelépítésileg is meglehetősen emlékezetes, nincs eltúlozva a nőiessége, teljesen reálisan fest, nem egy nagymellű ugrálós szuperhős, mint egykoron alteregója. A sztori során Lara állandóan megsérül, molesztálják, felkötik, csapdába esik, folyamatosan lesérül (mintha Lara szenvedéstörténete lenne) és látványos katasztrófák elől menekül. Tehát egy teljesen filmbe illő jeleneteknek lehetünk a szemtanúi, miközben Lara élete rajtunk múlik.


Játéktípusát tekintve a Tomb Raider egy igazi külső személyes (TPS) játék, melyben a legnagyobb hangsúly az akrobatikán, a tartalmas utazáson és a gyilkosok neutrailzáslásán van. A filmszerű játékmenete meglepően hasonlít az Uncharted-re. Larának a túlélés érdekében állandóan másznia kell majd különböző sziklafalakat, tömböket, katakombákat, házakat vagy kincses kamrákat (ezt illő kifosztanunk) kell kikerülnie miközben a rosszfiúkat semlegesíti. A sztori során állandóan előre kell mennie, A-ból B pontba, és lehetőleg mindig túlélőket kell keresnie. Ha szerencsés, egy-egy kincses kamrába is belefuthat, amik sajnos elég egyszerűre és rövidre sikerültek. Pár perc alatt a tombok játszi könnyedséggel kifoszthatóak. A kamrák, titkos helyek megközelítése, illetve megmászása nem igényel túlzott agymunkát, de ez betudható annak, hogy ma ilyen a játékos társadalom, valamint a kiadó több játékos felé nyitott az új Tomb Raider-rel. Az ügyességi, platform részek nagyon könnyűek és élvezetesek; ugorni, mászni és futni kell ezeknél a szkriptelt részeknél. Ez az alapja mindennek, ha lekésel róla vagy csak simán elbambulsz, akkor Lara meghal. Maga a harc felépítése, kivitelezése egyszerű, de szintén lebilincselő. Lara fő túlélési fegyvere az íj, majd a sztori előre haladtával a pisztoly, a shotgun és egy karabély is kibővíti arzenálját. Az íjnak van másodlagos és harmadlagos tüzelési funkciója, hiszen a nyílvesszőket bizonyos esetekben meggyújthatjuk vagy robbanótöltetet helyezhetünk rá a speciális fejlesztés során. Ezekkel felváltva értelemszerűen lődözhetjük az ellenfeleket. Larát természetesen tudjuk okosítani különböző harci stílusokkal a Base Camp-nél. Elsődleges tudásai közé tartozik a túlélési ösztön, a vadászat, illetve később a közelharci technikák (ide a fegyver általi gyors kivégzések tartoznak). Mind a három tudást XP-k, azaz tapasztalati pontok után tudjuk felfejleszteni ellenfeleink (ember, állat) megölésével. Ha a tudáspontok megvannak, egy kemping helyen eloszthatjuk azokat, pl. olyan skill-ekre, hogy gyorsan szerezzük az  XP-ket ellenfelek likvidálásakor, illetve a ládák begyűjtése után. A ládák fontos nyersanyagokat tartalmaznak, mely segítségével Lara kempingezés közben új fegyvereket (íjakat, karabélyokat) "kraftolhat" össze ezeknek a kinyerése után, valamint fejlesztheti azoknak a nagyobb fizikai sebzést, a gyors tárazást és a nagyobb tárkapacitást és egyéb hasznos dolgokat is.


Lara szintlépését nem csak a fentebb leírtak segítik elő, hanem a sziget felfedezése, feltérképezése, illetve a dokumentumok, GPS adatok, nagy ládák, kamrák begyűjtése által szerzett tapasztalati pontok is. Utóbbi fosztogatás egy skill pontot ad Lara fejlődéséhez, tehát érdemes minden titkos kamrát felfedeznünk. A dokumentumok egyébként nagyban hozzájárulnak a történet megértéséhez is. A kempingek által gyors utazást alkalmazhatunk, a már bejárt területekre értve. Az ellenfelek annyira nem változatosak, a szolárri titkos társaság hadserege a következőféleképpen épül fel: vannak közöttük közelharcosok, íjászok, dinamit- és molotov koktél-dobálók, fanatikusok, valamint pajzsos elöljárók is. Az állatok közül csak a farkasokra kell ügyeljünk (általában 2-3 fős falkákban támadnak szkriptelt helyzetekben), de fejlövéssel ők is könnyedén likvidálhatók, ha pedig nem sikerül időben megölnünk a farkast, akkor egy izgalmas QTE jelentben kell meggyilkolnunk. A harc kimenetelét számos módon kivitelezhetjük, hiszen, ha akarjuk, ragadozó módjára szép csendesen sorban mindenkit kivégzünk (néha lopakadva is működik, de Larát nem ezért szeretik), de ha úgy tartja kedvünk, akár hangosan, fegyverekkel előre törve is elrendezhetjük a kultusz tagokat. A fejlövések több XP pontokat adnak. A harc kimenetele több esetben is izgalmas és felettébb élvezetes. A játékmenet ezen része nagyon kiemelkedőre sikerült, hiszen az összecsapás után mindig jön valami katasztrofális helyzet, ami természetesen az ügyességi részeken alapul, majd ezt felváltja az igen kedvcsináló átvezető jelenetek sora is.


A Tomb Raider legnagyobb problémája még is a játékmeneten alapszik, hiszen 'közepes és nehéz' nehézségi szinten a játék még mindig baromira könnyű. Nincs benne kihívás, pedig ugye a készítők amikor promozták a terméket megjelenés előtt, pont ezt a részt hangsúlyozták ki a legjobban, hogy Larának nehéz lesz túlélnie, ahhoz hogy túlélje az öngyilkos küldetést, vadásznia kell élelmiszer gyanánt, meg ilyesmik. De ez valahogy nincs kihangsúlyozva a játékmenet alatt, legalábbis ez nekem a tesztelés során nem jött át. Félre értés ne essék, maga a vadászat az íjjal nagyon hangulatos, csak egy idő után az XP szerzés mellett nem lesz értelme, hogy tovább űzzük ezt a feladatot. A kincses helyek (nagyjából 11 tomb van a single playerben) felkutatása is rövidek, illetve könnyűek, hiszen pár perc alatt kifosztható, majd elhagyható az adott helység. Assassin’s Creed titkos helyei például sokkal részletesebbek és tartalmasabbak voltak, és ez a Tomb Raider kincses helyeiről ez nem mondható el. A sztori főszál helyszínein elhelyezett akadályok pedig nagyon minimális gondolkodást igényelnek. A bossfightok – hát igen – alig van belőlük, de egyébként ezeket a főellenségeket QTE-s átvezetőkön kell megölnünk (ilyen pl. a farkas az odújában, vagy az orosz molesztáló a tábornál).


A Tomb Raidernek igazából nincsen valódi szabadság érzete, mint a legtöbb sandboxnál, hiába lehetőségünk van a sztori végigjátszása után bejárni az egész szigetet. Mondjuk az tény, hogy a Tomb Raider nem egy sandbox játék, de ahhoz képest, hogy lineáris a sztori, a helyszínek elég jól bejárhatóak. Maga a történet gyűjtögetéssel, fosztogatással együtt kb. 10-15 órát is kitehet, ezzel a résszel tulajdonképpen semmi gond nincs, meglepően tartalmas játék lett a Tomb Raider. Ráadásul, aki nagyon unja már a sztoriját, az kipróbálhatja a játék többjátékos módozatát is, mely véleményem szerint teljesen feleslegesen került bele a játékba. Alig játsszák a módokat, gyakorlatilag öngólt rúgott a Crystal Dynamics magának ezzel a lehetőséggel. De szokás mondani, legalább van a játéknak multiplayere.


Grafikailag PC-n a Tomb Raider egy rendkívüli gyönyörű játék, legutóbb a Max Payne 3-nál esett le az állam a látványvilág miatt. A textúrák, a környezeti részletek gyönyörűen ki vannak dolgozva, s távolról a játék festőien szép, öröm nézni, bámulni a tájat. A tesszelációs DirectX 11 effektek pedig tovább szépítik a játék látványvilágát. A TressFX – vagyis a haj effekt ugyan lassítja a játék futását, de a készítők azon vannak, hogy ezt a problémát minél hamarabb orvosolják. A teljesítmény-lassulás általában Nvidia videokártyákon jön elő. A hangeffektek, a zenék szintén kiválóra vizsgáztak, főleg Lara Croft szinkronhangja, Camilla Luddington azért rendesen oda tette magát, s ezáltal egy valós, normális életet élő karakternek tűnő egyéniséget „testesíthetett” meg a széphangzású szinkronorgánumával.


Volt már idén jó reboot a DmC személyében, de most könnyű szívvel kijelenthetem, hogy az idei év jelenlegi legjobb újrafeldolgozása a Tomb Raider lett. De nem csak, hogy jó reboot lett, hanem az év egyik legjobb játéka, illetve a legjobb akció-kalandjátéka is egyben. Rejtvények, megoldások tekintetében sok TR fan orrát húzhatja, de ez csupán szőrszálhasogatásként fogható fel, már ha nagy hibákat kéne keresni a játékban. Filmszerű játékmenetével én egy nagyszerű kalandjátékot kaptam a Tomb Raider képében! Így kell újragondolni játékokat, és nyitni több játékos felé. Gratulálok Square Enix / Crystal Dynamcs!

Pros:
+jó sztori
+tartalmas egyjátékos kampány
+gyönyőrű látványvilág
+Lara Croft
+magával ragadó játékmenet
+ügyességi, menekülős részek
+gyűjtőgetés

Cons:
-gyakorlatilag nincs értelme a nehézségi szinteknek
-nincs kihívás
-nincs New Game+ HC móddal vegyítve
-kevés kraftolási lehetőség
-QTE-s részek néha feleslegesek
-egyszerű és tartalmatlan titkos kamrák
-gyenge mellékkarakterek
-felesleges multiplayer

Értékelés
9.5Játékmenet:
A játék folyamatosan játszatja magát, tulajdonképpen a Tomb Raider legerősebb része a játékmenet lett. Előre és előre, miközben látványosan ugrálunk, mászunk, menekülünk valami elől.
9.5 Hangulat: 
Új Lara, új kaland. Kell ennél több, hogy beleéld magad? Persze, hogy nem!
9.5Grafika: 
A játék egyik legerősebb része, mozgás közben az összlátkép egyszerűen festői.
9.0Hangok: 
Square Enix minőség a játék ezen része. Az effektek és a szinkronmunkák mindenképpen korrektek.
8.5Szavatosság:
Több végigjátszást ígér a játék single player tartalma. Lehetőségünk van újra bejárni a szigetet, és begyűjthetjük a szem elől tévesztett tárgyakat. Egy új, nehezebb játékmód azért nem árthatott volna.
Summary
9.2A Tomb Raider egy remek újrafeldolgozás lett, zenghetnék róla további ódákat, de egy szó mint száz, eddig az év legjobb akció-kalandjátéka! Egy új hős(nő) ikon született, Lara visszatért!
Újabb Régebbi