Deponia teszt

A point&click kalandjátékok egy új képviselőjének tesztje jelenti a mai nap fénypontját.
 A játék, német nyelvterületen valamikor az év elején jelent meg dobozos változatban, de egészen augusztusig várt magára az angol portolás, és a Steames megjelenés. Ez a kis német stúdiók velejárója, de higgyétek el a termék abszolút nem sínylette meg az angolosítást.

A játék nem foglal túl sok helyet a gépünkön, és a kampánya sem tűnik utólag túl hosszúnak, nekem 7 órát ír a steam jelenleg, de a kattintós kalandjátékok eléggé megdolgoztatják azt, amit a sok CoD, miatt el is felejtünk. A főmenü, a dizájn, a történet, a megvalósítás mind párját ritkítja a hangulatról meg nem is beszélve.

 

Történet

A játék Deponia bolygóján játszódik, ahonnan nem túl szimpatikus főhősünk megszökni próbál, és ebben a mi a kattintásunk lehet a segítségére. Deponia egy nagy roncstelep, akár csak a Wall-E című filmből emlékezhetünk a Földre, főhősünk pedig, lusta, önző, kicsit bunkó, aki még az ex barátnőjénél él. Adott a humoros alaphelyzet, amelyet talán az általam eddig látott legjobb tutorial alapoz meg, igaz nem kell semmit használni, az egér 2 gombján, meg a görgőn kívül, de nagyon humoros a játék felütése, amire az intro csak rátesz egy hatalmas lapáttal.

Ami ezután jön, az pedig az egyik legszellemesebb kalandjáték, amivel dolgom volt. A párbeszédek, az utalások mind-mind nagyon ott vannak a szeren. Bár a történet a szökési kísérletünk után, egy picit leül, de a játék második felére egyre jobban gyorsul, és az utolsó 10 percben ennyi fordulat megtörténik, hogy csak néztem, hogy most mi van. A lezárást pedig sok játék megirigyelheti, mert tudok aludni utána, hogy lezárt mindent, de mégis nyitva hagy annyi szálat, amiért érdekelne egy folytatás.  A sztoriról ennél többet mondani bűn lenne.

Grafika

Többnyire 2D-s a játék, de alkalmasint egy kis 3D színesíti az élményt. A grafika pedig gyönyörűen rajzolt, rajzfilmes hatású, igazából a mai rajzfilm sorozatok csak tanulhatnának ebből a minőségből, a karakterek gazdagon kidolgozva, gyönyörű környezetek, és a használható dolgok sem ütnek el a háttértől. A játékot végigköveti a színvilágának változása, a világos tónus, egyre sötétebbe hajlik, ahogy kiderül, mibe is ártotta magát a főszereplőnk. A grafikának nagyon szép stílusa is van, a főhősről ránézésre megmondanánk milyen ember, ahogy a többi szereplőről is. A bonyodalom hölgyeményébe pedig akár első látásra is bele lehet szeretni, szépen sikerült karakter lett ám.  Igazi vizuális felüdülés volt ez a hét játékkal töltött óra.

Játékmenet

Kalandjátékról lévén szó adott egy hangulatos szoba, ház, város, ahol kattintásaink segítségével a környezte elemeinek, és inventorynk megfelelő használatával átjuthatunk, megoldhatjuk a fejtörőt, afféle kirakós módjára. Ehhez lényegében a két egérgombra, és a görgőre van szükségünk, bal klikk használ, jobb klikk megvizsgál, egérgörgő pedig az inventoryt hozza elő, ahol kombinálhatjuk a dolgainkat. Az első pályaszakasz egy ügyes bevezető, rövid pórázon tart minket, de mégis szabadnak érezzük magunkat, míg a szökési kísérletünk után egy kicsit hirtelen kapunk óriási szabadságot. Itt még én is picit kétségbe estem, hogy most mit tegyek, nem fogja senki a kezünket, és nem is hajt minket semmi. 

De amint ezen túljutunk, akkor nagyon szép élményben lesz részünk. A játék megad minden segítséget a fejtörőkhöz, csak a nyelvtudásunkon, és a logikánkon múlik, hogy rájövünk-e a helyes gondolatsorra. Néha annyira nyilvánvaló a segítség, észre sem vesszük. A játékban pár karakter pedig párbeszédek formájában segítségünkre van, és a nyelvtudás itt lesz segítségünk, mert nem szájbarágós, amit mondanak, hanem valódi jelentése van egy-egy mondatnak a feladataink megoldásának szempontjából. A feladatunk pedig menni előre, sodródni a történettel.

Összegzés

A fejlesztők kiváló munkát végeztek, látszik, hogy nagy tapasztalatuk van a műfajjal. A tapasztalatuk megviláglik, olyan apróságokban, hogy nem tudunk valamit rosszul, rossz sorrendben megcsinálni (elvágva magunkat a folytatástól), és a tapasztalatukat érzem a játék lineáris történetén is, mert nem egyszer hittem, azt, hogy van választási lehetőségem, pedig nincs. A történet utolsó 10 perce, pedig nagyon jól megkomponált érzelmi és történeti tetőpontja a játékidőnek. A játékélményt kis mini feladványok színesítik, melyek a továbbjutás útjában vannak, ezért ezek akár át is léphetőek, kevésbé kitartó játékosoknak. Kiváló szórakozás, és néha kegyetlen agymunka! A teszthez a játék elejéről készítettem képeket, ne „spoilerezzek” el túl sok mindent.

 Pros:

+Gyönyörű grafika

+Remek történet

+Kiváló humor

Cons:

-Kezdőknek nehéz

-Nyelvtudás nélkül neki ne állj

Értékelés
8.5	Játékmenet:  Néha nehéz a logikáját kitalálni, de nagyon könnyű a kezelhetőség, és minden segítség az orrunk előtt van
9.0	Hangulat:   Humoros, remek! Az első fél óra után leül egy picit, de amint beindul a sztori hipp-hopp vége.
9.5	Grafika:   Gyönyörű.
9.0	Hangok:   A szinkronhangok remek munkát végeztek,  a zajok, zenék is tökéletesen illenek a képbe
8.0	Szavatosság:   Újrajátszani nem igazán lehet, de később újra elővéve ismét megdolgoztatná ismét az agyunkat
Summary
8.8	Nagyon jó élmény volt, még ilyet!

by Kopiati