Deponia teszt
A point&click kalandjátékok egy új képviselőjének
tesztje jelenti a mai nap fénypontját.
A játék, német nyelvterületen valamikor az év elején jelent meg dobozos változatban, de egészen augusztusig várt magára az angol portolás, és a Steames megjelenés. Ez a kis német stúdiók velejárója, de higgyétek el a termék abszolút nem sínylette meg az angolosítást.
A játék, német nyelvterületen valamikor az év elején jelent meg dobozos változatban, de egészen augusztusig várt magára az angol portolás, és a Steames megjelenés. Ez a kis német stúdiók velejárója, de higgyétek el a termék abszolút nem sínylette meg az angolosítást.
A játék nem foglal túl sok helyet a gépünkön, és a kampánya
sem tűnik utólag túl hosszúnak, nekem 7 órát ír a steam jelenleg, de a
kattintós kalandjátékok eléggé megdolgoztatják azt, amit a sok CoD, miatt el is
felejtünk. A főmenü, a dizájn, a történet, a megvalósítás mind párját ritkítja
a hangulatról meg nem is beszélve.
Történet
A játék Deponia bolygóján játszódik, ahonnan nem túl
szimpatikus főhősünk megszökni próbál, és ebben a mi a kattintásunk lehet a
segítségére. Deponia egy nagy roncstelep, akár csak a Wall-E című filmből
emlékezhetünk a Földre, főhősünk pedig, lusta, önző, kicsit bunkó, aki még az ex
barátnőjénél él. Adott a humoros alaphelyzet, amelyet talán az általam eddig
látott legjobb tutorial alapoz meg, igaz nem kell semmit használni, az egér 2
gombján, meg a görgőn kívül, de nagyon humoros a játék felütése, amire az intro
csak rátesz egy hatalmas lapáttal.
Ami ezután jön, az pedig az egyik legszellemesebb
kalandjáték, amivel dolgom volt. A párbeszédek, az utalások mind-mind nagyon
ott vannak a szeren. Bár a történet a szökési kísérletünk után, egy picit
leül, de a játék második felére egyre jobban gyorsul, és az utolsó 10 percben
ennyi fordulat megtörténik, hogy csak néztem, hogy most mi van. A lezárást
pedig sok játék megirigyelheti, mert tudok aludni utána, hogy lezárt mindent, de
mégis nyitva hagy annyi szálat, amiért érdekelne egy folytatás. A sztoriról ennél többet mondani bűn lenne.
Grafika
Többnyire 2D-s a játék, de alkalmasint egy kis 3D színesíti az élményt. A grafika pedig gyönyörűen
rajzolt, rajzfilmes hatású, igazából a mai rajzfilm sorozatok csak
tanulhatnának ebből a minőségből, a karakterek gazdagon kidolgozva, gyönyörű
környezetek, és a használható dolgok sem ütnek el a háttértől. A játékot
végigköveti a színvilágának változása, a világos tónus, egyre sötétebbe hajlik,
ahogy kiderül, mibe is ártotta magát a főszereplőnk. A grafikának nagyon szép
stílusa is van, a főhősről ránézésre megmondanánk milyen ember, ahogy a többi
szereplőről is. A bonyodalom hölgyeményébe pedig akár első látásra is bele
lehet szeretni, szépen sikerült karakter lett ám. Igazi vizuális felüdülés volt ez a hét
játékkal töltött óra.
Játékmenet
Kalandjátékról lévén szó adott egy hangulatos szoba, ház, város,
ahol kattintásaink segítségével a környezte elemeinek, és inventorynk megfelelő
használatával átjuthatunk, megoldhatjuk a fejtörőt, afféle kirakós módjára.
Ehhez lényegében a két egérgombra, és a görgőre van szükségünk, bal klikk használ,
jobb klikk megvizsgál, egérgörgő pedig az inventoryt hozza elő, ahol
kombinálhatjuk a dolgainkat. Az első pályaszakasz egy ügyes bevezető, rövid
pórázon tart minket, de mégis szabadnak érezzük magunkat, míg a szökési
kísérletünk után egy kicsit hirtelen kapunk óriási szabadságot. Itt még én is
picit kétségbe estem, hogy most mit tegyek, nem fogja senki a kezünket, és nem
is hajt minket semmi.
De amint ezen túljutunk, akkor nagyon szép élményben lesz
részünk. A játék megad minden segítséget a fejtörőkhöz, csak a nyelvtudásunkon,
és a logikánkon múlik, hogy rájövünk-e a helyes gondolatsorra. Néha annyira
nyilvánvaló a segítség, észre sem vesszük. A játékban pár karakter pedig
párbeszédek formájában segítségünkre van, és a nyelvtudás itt lesz segítségünk,
mert nem szájbarágós, amit mondanak, hanem valódi jelentése van egy-egy
mondatnak a feladataink megoldásának szempontjából. A feladatunk pedig menni
előre, sodródni a történettel.
Összegzés
A fejlesztők kiváló munkát végeztek, látszik, hogy nagy
tapasztalatuk van a műfajjal. A tapasztalatuk megviláglik, olyan apróságokban,
hogy nem tudunk valamit rosszul, rossz sorrendben megcsinálni (elvágva magunkat
a folytatástól), és a tapasztalatukat érzem a játék lineáris történetén is,
mert nem egyszer hittem, azt, hogy van választási lehetőségem, pedig nincs. A
történet utolsó 10 perce, pedig nagyon jól megkomponált érzelmi és történeti
tetőpontja a játékidőnek. A játékélményt kis mini feladványok színesítik,
melyek a továbbjutás útjában vannak, ezért ezek akár át is léphetőek, kevésbé
kitartó játékosoknak. Kiváló szórakozás, és néha kegyetlen agymunka! A teszthez
a játék elejéről készítettem képeket, ne „spoilerezzek” el túl sok mindent.
Pros:
+Gyönyörű grafika
+Remek történet
+Kiváló humor
Cons:
-Kezdőknek nehéz
-Nyelvtudás nélkül neki ne állj
Értékelés | |
8.5 | Játékmenet: Néha nehéz a logikáját kitalálni, de nagyon könnyű a kezelhetőség, és minden segítség az orrunk előtt van |
9.0 | Hangulat: Humoros, remek! Az első fél óra után leül egy picit, de amint beindul a sztori hipp-hopp vége. |
9.5 | Grafika: Gyönyörű. |
9.0 | Hangok: A szinkronhangok remek munkát végeztek, a zajok, zenék is tökéletesen illenek a képbe |
8.0 | Szavatosság: Újrajátszani nem igazán lehet, de később újra elővéve ismét megdolgoztatná ismét az agyunkat |
Summary | |
8.8 | Nagyon jó élmény volt, még ilyet! |
by Kopiati