2017. május 16., kedd

For The King - Előzetes

A király nevében...

Számomra az Early Access címke mindig is egyfajta vészjelzés, ami még a tetszetős, és ígéretes játékoknál is ott vinnyog a fejemben.  A sok magára hagyott projektet látva nem is vásárolok ilyen programokat, valamint némi előítélettel ülök le minden ilyen előzetesben szereplő alany elé. A For The King-el is hasonló volt a helyzet, ám a játék során fokozatosan tűnt el minden ellenérzésem és előítéletem, pedig esküszöm, volt egy pár.

A For The King egy rougelike, survivol RPG. A felsorolt három stílus közül egyedül az RPG az, amitől nem jelentkeznek a testemen kiütések (sőt imádom a műfajt), ám az első kettővel sosem voltunk jó barátok. Ehhez jön hozzá még a játék early access mivolta, és szerintem máris érthető a vonakodásom.


A játék története szerint Fahrul királyságát elborította a káosz, mivel Bronner királyt aljas módon meggyilkolta egy ismeretlen orgyilkos. Sötét erők gyülekeznek királyság szerte, hogy sötétségbe taszítsák az egészet. A királynő végső kétségbeesésében a néphez fordul, hogy találják meg a Káosz forrását.

A három fős csapatunk három kalandozóból áll, akik jelentkeztek a királynő felhívására. A csapatot szabadon állíthatjuk össze a játékban található négy kasztból. A kovács egy erős, közelharci karakter, aki kiváló tank, a vadász pontosságával osztja a hatalmas sebzést, a tudós a játék mágiahasználója, a trubadúr pedig a támogató karakter.


Érdekesség, hogy a karakterek nem egy party-ban találhatók, hanem külön-külön irányítjuk (egyedül, vagy akár barátainkkal online, vagy hely co-opban) őket, így akár három irányba is folyhat a felfedezés. Minden karakter külön-külön fejlődik, ám a felszedett tárgyakat szabadon adogathatják egymás közt.

Az, hogy a karaktereink külön vannak, nem jelenti azt, hogy mindegyiknek egyedül kell szembenéznie az ellenséggel, ugyanis ha egymás közelében vannak a karakterek, akkor együtt szállhatnak harcba. Ha már szóba került a csatázás, akkor érdemes elmondani, hogy a harcrendszer egy érdekes keveréke a JRPG-knek és a papír-kocka alapú szerepjátékoknak. A csaták körökre osztottak, azonban minden egyes cselekvés előtt kockával dob a gép, és a kapott eredménynek megfelelően cselekszik a karakter. Ha túl kicsit dobunk, akkor melléütünk, vagy jobb esetben kevesebbet sebzünk, azonban kellően szerencsés dobás esetén lehetőségünk lesz kritikus sebzést is bevinni. Tehát az harcot kifejezetten kreatívan oldotta meg a csapat, hiszen a körökre osztott csaták a kockadobálásoknak köszönhetően sosem lesznek unalmasak.


Amikor nem csatázunk, akkor a terepasztalra emlékeztető világtérképen mászkálunk majd. Itt is körökre osztva mozoghatunk, a hatszögekre tagolt terepen. A térkép procedurálisan generált, így minden egyes elkezdett játék során máshol lesznek a tárgyak, az ellenfelek, valamint a küldetések célterületei is. A térképen való barangolást nagyban befolyásolja nappal-éjszaka ciklus, valamint az időjárás is, hiszen ezektől függően gyengébb, vagy éppen erősebb szörnyek jelenhetnek meg a világban.

Ha a fent említett dolog még nem lenne elég, ott van még az időkorlát is. Ha nem jutunk előrébb a főküldetésben bizonyos számú körön belül, akkor a királyságban uralkodó káosz nő, és több ellenfél jelenik meg a térképen. Ez egy roppantul idegesítő funkció, bár kétségtelenül feldobja a játékmenetet, hiszen az így még nagyobb odafigyelést igényel a játékostól. Bár én személy szerint szívesen vennék egy olyan módot is, ahol ez a funkció kikapcsolható.

A legnagyobb kihívás a programban, hogy fejlesszük a karakterünket, folyamatosan gyógyítgassuk őket a falvakban, és még próbáljunk előrébb haladni a sztoriban, mielőtt ismét nőne a káosz. Ez a multitasking remek kihívás, és nagyban emlékeztet az Xcom játékokban látott formulára, amelyet már ott is nagyon élveztem.


Összességében, a For The King az early access ellenére már összeszedettebb, mint némelyik játék megjelenéskor. A folyamatos kihívás, a procedurálisan generált térkép hosszú távon, és akár sokadjára is élvezetessé képes varázsolni a játékot. Ha van rá lehetőség, akkor mindenképpen érdemes barátokkal játszani, mert úgy még élvezetesebb. Adjatok egy esélyt neki!