Az 55 milliárd dolláros EA felvásárlás nem csupán egy üzleti manőver, hanem egy szeizmikus rengés a játékiparon, ami megváltoztathatja a játékok árát, a fejlesztési stratégiákat és a játékosok elvárásait is. A kérdés nem az, hogy drágábbak lesznek-e a játékok, hanem hogy ki fog először áttörni a 80-100 dolláros határt - a Rockstar Games várt GTA 6, vagy az EA, a mostani tulajdonosok nyomán. A válasz, sajnos, egyre inkább az EA felé billen.
A lényeg a hatalmas adósság. 20 milliárd dollárnyi adósság, amit a felvásárlás eredményeként kell visszafizetni. Ez nem egy luxus, hanem egy életfontosságú feltétel a megújuló tulajdonosok számára. Ahelyett, hogy új, kockázatos projektekbe fektetnének, a meglévő, bevált franchise-okra fókuszálnak - a FIFA (most EA Sports FC), a The Sims, az Apex, a Battlefield-franchise és más sikeres címekre. És ha egy franchise már most is behozza a pénzt, miért ne próbálják meg még többet kisajtolni belőle? A válasz egyértelmű: azért, mert kell. A profitmaximalizálás nem csak egy cél, hanem a túlélés kulcsa.
A stratégia már most látható: a prémium kiadások, a drágább battle pass-ok, a "premium" tartalmak - mind-mind eszközök a bevétel növelésére. A "generózitás" szót feledni kell, a cél a minden egyes dollár kinyerése a meglévő játékokból. Ez a hozzáállás a Sony féle Marvel's Wolverine, a Pragmata és a Crimson Desert típusú játékok számára is kihívást jelent, amelyek a kreativitás és az izgalom jegyében születtek. Ha az EA normál kiadású játékai (nagyon fontos, hogy ezek nem a Premium vagy Gold/Ultimate Edition ára, azok sokkal drágábbak lesznek) 80-100 dollárba kerülnek, akkor a játékosok vajon még mindig hajlandóak lesznek pénzt áldozni a kevésbé ismert, de potenciálisan izgalmasabb címekre?
Azonban nem szabad elfelejteni a játékosok erejét. Ha a játékosok nem hajlandóak túlzott árakat fizetni, akkor a piac kényszeríti a kiadókat a mértékletességre. A negatív reakciók, a bojkottok és a rossz értékelések gyorsan visszavethetik a fejlesztőket. A kérdés az, hogy a játékosok elég egységesek lesznek-e ahhoz, hogy megakadályozzák a drágulást, vagy a kisebb, de folyamatos bevételi források elegendőek lesznek az EA számára ahhoz, hogy a saját útját járja?
Végső soron a jövő a játékosok kezében van. Azt kell eldöntenünk, hogy hajlandóak vagyunk-e fizetni a luxusért, vagy ragaszkodunk a klasszikus, megfizethető játékélményhez. A nagymamám, az anyukám, Superman, Wolverine és Batman emléke arra ösztönöz, hogy ne feledkezzünk el a szilárd elvekről, a bátorságról és a kitartásról – és ne engedjük, hogy a pénz diktálja a játékélményt.
A jövő a játékosok kezében van, és a döntésünktől függ, hogy a játékipar egy luxusáruvá válik-e, vagy megőrzi a közösségi, szórakoztató jellegét.