A csorda-szellem ára: 100 dolláros GTA 6, amit mi magunk beépítettünk a játékos tudatba.
Nem lepne meg, ha a Grand Theft Auto VI megjelenésekor a Rockstar Games valóban száz dolláros árcédulát ragasztana a játékra. Sőt, egyre több cikk, podcast és YouTube-videó súlykolja ezt az elképzelést, mintha már eldőlt volna: a száz dollár lesz az új normális. És mi, játékosok, mintha már előre beletörődtünk volna. Mert „úgyis megvesszük”. Mert „megéri”. Mert „évekig szórakoztat”. Ezek a mondatok nem csak vélemények – ezek a kollektív önigazolás mantrái.
A GTA-franchise nem csak egy szimpla széria vagy játéksorozat. Kulturális jelenség. Egy digitális univerzum, amely generációkat köt össze, és amelynek új epizódja nem egyszerűen termék, hanem esemény. A Rockstar ezt pontosan tudja. És mi is tudjuk. Ezért van az, hogy amikor felmerül a száz dolláros ár, nem az a kérdés, hogy „tényleg ennyit ér-e”, hanem az, hogy „mikor jelenik meg”. A vita nem az értékről szól, hanem az időzítésről. Ez pedig nem más, mint a csorda-szellem működése: amikor a közösség hangja elnyomja az egyéni mérlegelést.
A játékosok tömegei már most elfogadják a száz dollárt, mint elkerülhetetlent. Mert a GTA 6 nem csak egy új játék lesz, hanem egy új korszak kezdete. És ha egy korszak ára száz dollár, akkor fizetünk. Mert nem akarunk kimaradni. Mert a közösségi élmény, a „day one” hype, a spoilerek elkerülése mind fontosabbá vált, mint az, hogy valóban megéri-e az árát. Ez nem gazdasági döntés. Ez pszichológiai reflex.
A Rockstar pedig figyel. Látja a cikkeket, hallja az adásokat, olvassa a kommenteket. És ha a piac azt mondja, hogy „megéri”, akkor miért ne kérne érte többet? Hiszen nem a játék értéke határozza meg az árat, hanem az, amit hajlandóak vagyunk fizetni érte. És mi már most hajlandóak vagyunk. A száz dollár nem a Rockstar döntése lesz – hanem a miénk. Mert mi teremtjük meg az igényt, mi építjük fel az elvárást, és mi igazoljuk vissza a döntést.
Ez az elmélkedés nem a játék ellen szól. Nem a Rockstar ellen. Hanem egy tükör, amit magunk elé tartunk. Mert ha valóban fontos az érték, akkor nem elég azt mondani, hogy „megéri”. Azt is meg kell kérdezni: kinek? És milyen áron? Nem csak pénzben, hanem elvárásban, nyomásban, és abban a csendes belenyugvásban, ami lassan szabállyá válik.
A GTA 6 ára nem csak egy szám lesz. Hanem egy jelzés arra, hogy mennyire hajlandóak vagyunk követni a tömeget. És hogy van-e még bennünk egyéni hang, ami képes azt mondani: „várjunk csak egy pillanatra”. Mert a játék lehet zseniális. De az, hogy mennyit ér, nem csak a Rockstaron múlik. Hanem rajtunk. És a 70 dolláros árról már csak álmodni mernénk. Mert ez a GTA. A GTA 6. A nagy videojáték megjelenés.