A videojátékok világában mindig izgalmas látni, amikor egy fejlesztőcsapat merész lépést tesz, és egy új, ambiciózus projektbe kezd. A Tainted Grail: The Fall of Avalon mögött két kulcsfontosságú név áll: a Questline és az Awaken Realms. Mindkét csapat sajátos látásmóddal és kreatív energiával járult hozzá a játék megszületéséhez, miközben korábbi munkáik már előrevetítették, hogy mire számíthatunk tőlük. Az Awaken Realms eredetileg társasjátékok fejlesztésével vált ismertté, és a Tainted Grail univerzum is ebből a világból nőtte ki magát. A csapat korábban olyan sikeres társasjátékokat készített, mint a Nemesis, amely egy sci-fi horrorjáték, vagy a Lords of Hellas, amely a görög mitológiát ötvözi futurisztikus elemekkel. Az Awaken Realms mindig is a mély, narratív alapú világépítésre és az egyedi mechanikákra helyezte a hangsúlyt, ami a Tainted Grail esetében is egyértelműen visszaköszön. A Questline, amely a videojátékos adaptáció fejlesztéséért felelős, szintén nem először dolgozik RPG-elemekkel és sötét fantasy témákkal. A csapat korábban már bizonyította, hogy képes komplex, nyílt világú játékokat létrehozni, amelyekben a történet és a játékmenet szorosan összefonódik. A Tainted Grail: The Fall of Avalon esetében a fejlesztők egy olyan világot akartak megalkotni, amely egyszerre merít az Awaken Realms társasjátékos örökségéből és az Elder Scrolls-szerű nyílt világú RPG-k hagyományaiból. A fejlesztők célja egy olyan játék létrehozása volt, amely nemcsak egy egyszerű adaptáció, hanem egy teljes értékű, önálló élmény. A Tainted Grail sötét atmoszférája, mély története és kihívásokkal teli játékmenete mind azt bizonyítja, hogy a Questline és az Awaken Realms egyaránt komolyan vette a projektet. A játék hosszú korai hozzáférési időszaka alatt folyamatosan finomították a mechanikákat, és a közösség visszajelzései alapján alakították a végső verziót.
A Tainted Grail: The Fall of Avalon egy olyan történetet tár elénk, amelyben a remény és a kétségbeesés folyamatosan harcol egymással. Egy világban találjuk magunkat, amelyet a Wyrdness nevű misztikus köd borít be, és amelyben az emberiség utolsó maradványai próbálnak túlélni. A történet középpontjában egy letűnt birodalom áll, amelyet Arthur király és lovagjai egykor megpróbáltak megmenteni, ám az idő múlásával minden széthullott. A Menhírek, amelyek egykor védelmet nyújtottak a köd ellen, lassan elveszítik erejüket, és a világ ismét a káoszba süllyed. A játékosok egy száműzött hőst alakítanak, aki Avalon földjén próbálja megtalálni a helyét. Nem egy klasszikus megmentő szerepét töltjük be, hanem egy túlélőét, aki saját céljait követve próbál boldogulni ebben a kegyetlen világban. A történet mozgatórugója az, hogy felfedezzük a múlt titkait, megértsük a világ működését, és megtaláljuk a módját annak, hogy túléljünk a Wyrdness fenyegetései között. A végső célunk nem egyértelműen meghatározott, hiszen a játék nyílt világú struktúrája lehetőséget ad arra, hogy saját döntéseinkkel alakítsuk a sorsunkat. A Tainted Grail világépítése lenyűgöző és részletgazdag. Avalon földje tele van elhagyatott falvakkal, ősi romokkal és rejtélyes lényekkel, amelyek mind hozzájárulnak a világ sötét atmoszférájához. A Wyrdness nem csupán egy háttérelem, hanem egy aktív fenyegetés, amely folyamatosan változtatja a környezetet, és amelynek hatásait minden döntésünkben érezzük. A világ tele van mítoszokkal és legendákkal, amelyek Arthur király és Merlin örökségét idézik, miközben az emberiség utolsó maradványai próbálnak túlélni a pusztulás szélén. A játék lore-ja is meglehetősen mély és összetett. Az emberiség egykor menekülni kényszerült a Vörös Halál elől, amely elpusztította a régi világot. Arthur király és lovagjai Avalon földjére vezették a túlélőket, ám a sziget már lakott volt: a Foredwellerek, titokzatos, négykarú óriások uralták a vidéket. Az emberek háborút indítottak ellenük, és Merlin felfedezte a Menhírek erejét, amelyek képesek voltak visszaszorítani a Wyrdness-t. Azonban Arthur és Merlin eltűnése után a birodalom lassan hanyatlásnak indult, és most, évszázadokkal később, mi magunk próbáljuk megérteni, mi történt valójában.
A Tainted Grail: The Fall of Avalon világában folyamatosan fejlődünk, alkalmazkodunk és új képességeket sajátítunk el. A karakterünk szintlépése és fejlődése kulcsfontosságú eleme a játéknak, hiszen minden döntésünk hatással van a túlélésünkre és a harcainkra. A világ kegyetlen, és csak azok maradhatnak talpon, akik képesek megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket. A szintlépés rendszere egyedi és átgondolt, de nem forradalmi. De nem is várjuk el, hogy az legyen. Tapasztalati pontokat (XP) különböző módokon szerezhetünk: küldetések teljesítésével, ellenségek legyőzésével, felfedezéssel és bizonyos interakciókkal. A játék nemcsak a harcra épít, hanem a világban való navigálásra és a történet mélyebb megértésére is ösztönöz. Minden egyes szintlépéskor attribútumpontokat kapunk, amelyeket különböző képességekre oszthatunk el, így alakítva ki saját játékstílusunkat. A karakterosztályok és alosztályok rendszere lehetőséget ad arra, hogy saját utunkat járjuk. A játékban több főbb class közül választhatunk, amelyek mind egyedi képességekkel és harci stílussal rendelkeznek. A melee harcosok a nyers erőre és kitartásra építenek, míg a mágusok a spirituális energiák manipulálásával képesek pusztító varázslatokat használni. A lopakodásra építő karakterek a gyorsaságot és a precizitást helyezik előtérbe, így lehetőségünk van arra, hogy a harc helyett inkább az árnyékok között mozogjunk. A loot-rendszer szintén fontos szerepet játszik a fejlődésünkben. A világban található tárgyak nem véletlenszerűen generáltak, hanem gondosan megtervezett elosztás szerint jelennek meg. A felszerelések és fegyverek nem skálázódnak automatikusan a szintünkkel, hanem statikus értékekkel rendelkeznek, így a megfelelő tárgyak megtalálása és fejlesztése kulcsfontosságú. A magasabb szintű területeken jobb minőségű loot vár ránk, és bizonyos tárgyak csak akkor aktiválják speciális képességeiket, ha elérjük a szükséges attribútumszintet. A Tainted Grail: The Fall of Avalon mechanikái között találunk néhány igazán újszerű elemet, amelyek kiemelik a játékot a hasonló RPG-k közül. Az egyik ilyen a Wyrdness hatása a világra és a játékmenetre. Ez a misztikus köd nem csupán vizuális elem, hanem aktívan befolyásolja a környezetet és a harcokat. A másik kiemelkedő mechanika a Menhírek rendszere, amely lehetőséget ad arra, hogy bizonyos területeket ideiglenesen megtisztítsunk a Wyrdness hatásától, így új felfedezési lehetőségeket nyitva meg.
A Tainted Grail világépítése sokak számára ismerős lehet, különösen azoknak, akik valaha is elmerültek a Skyrim hatalmas, nyílt világában, vagy legalábbis játszottak valamelyik The Elder Scrolls játékkal. Az első pillanattól kezdve érződik az a fajta szabadság, amelyet a Bethesda klasszikusa kínált: egy hatalmas, felfedezésre váró terület, amely tele van rejtélyekkel, veszélyekkel és történetekkel. Azonban míg Skyrim egy grandiózus, epikus fantasyvilágot teremtett, amelyben a hősök legendás tetteket hajtanak végre, addig Tainted Grail sokkal komolyabb, sötétebb, nyomasztóbb atmoszférát kínál. A környezet hasonlósága vitathatatlan. A hatalmas erdők, a romos falvak és az elhagyatott kastélyok mind azt az érzést keltik, mintha egy alternatív Skyrim világban járnánk, ahol a remény már rég kihunyt, de nincs ezzel semmi gond. A Wyrdness ködének jelenléte folyamatosan változtatja a tájat, így a világ sosem statikus, mindig van benne valami kiszámíthatatlan. Ez a dinamizmus egyedi hangulatot kölcsönöz a játéknak, amely bár hasonlít a Bethesda mesterművére, mégis saját identitással rendelkezik. A perspektíva kérdése azonban sok játékos számára problémás. Bár a Tainted Grail lehetőséget ad arra, hogy harmadik személyű (TPP) nézetben játsszuk, de úgy érzem, hogy ez a mód nem működik megfelelően. Az animációk darabosak, a mozgás mesterkélt, és az egész élmény kevésbé magával ragadó. A karakterünk mozgása nem olyan természetes, mint amit egy jól optimalizált RPG-ben várnánk, és ez különösen a harcok során válik nyilvánvalóvá. A harcrendszer maga is megosztó lehet. Az ütések és támadások néha sutának érződnek, a mozgás nem mindig gördülékeny, és az ellenségek reakciói sem mindig hitelesek. Mégis, valamiért ez az egész beleillik a játék világába. A Tainted Grail nem egy klasszikus, elegáns fantasy-RPG, hanem egy sötét, nyomasztó túlélőjáték, amelyben minden mozdulatnak súlya van, és gyakran érződik, hogy egy hardcore játékkal van dolgunk. A harcok darabossága és nyersessége mintha csak tükrözné a világ kegyetlenségét, ahol minden küzdelem egy túlélési próbálkozás, nem pedig egy látványos, koreografált összecsapás. Az első személyű (FPP) nézet az egyetlen igazán működő perspektíva ebben a játékban. Az FPS mód sokkal mélyebb beleélést biztosít, és segít abban, hogy valóban részesei legyünk Avalon sötét világának, és a harcrendszer is másképp érződik. A harcok intenzívebbek, a felfedezés izgalmasabb, és az atmoszféra sokkal hatásosabb ebben a nézetben.
A Tainted Grail: The Fall of Avalon küldetésrendszere és története tehát egy sötét, misztikus világba kalauzol minket, ahol minden döntésünk hatással van a történet alakulására. A fő küldetések és mellékküldetések szerkezete gondosan megtervezett, és a játékosoknak lehetőséget ad arra, hogy mélyebben elmerüljenek Avalon pusztuló világában. A fő történetszál körülbelül 15 órányi játékidőt kínál, amely során a karakterünk fokozatosan felfedezi a világ titkait, és próbálja megérteni a Wyrdness hatását. A küldetések nem lineárisak, így többféle megközelítés lehetséges, attól függően, hogy milyen döntéseket hozunk és hogy milyen osztályt képviselünk. A történet során találkozunk különböző frakciókkal, ősi lényekkel és rejtélyes karakterekkel, akik mind saját motivációkkal rendelkeznek. A mellékküldetések szerkezete szintén összetett és változatos. Ezek nem egyszerű „hozd ide, vidd oda” típusú feladatok, hanem mélyebb narratívával rendelkező történetek, amelyek gyakran új perspektíva nézetet adnak Avalon világáról. Egyes küldetések során ősi romokat fedezhetünk fel, elveszett ereklyéket kereshetünk, vagy éppen egy titokzatos kultusz működését próbálhatjuk megérteni. A mellékküldetések teljesítése nemcsak extra XP-t és lootot biztosít, hanem új karaktereket és történeti szálakat is megnyit. Ha minden küldetést végigjátszunk, a teljes játékidő 45-50 órára is kitolódhat. Ez a hosszúság annak köszönhető, hogy a világ tele van felfedezésre váró helyszínekkel, és a döntéseink valóban befolyásolják a történet alakulását. A videojáték egyik különlegessége, hogy a küldetések nem mindig egyértelműek. Sok esetben a kalandoroknak saját maguknak kell rájönniük a megoldásra, és a világban található nyomok alapján kell összerakniuk a történet darabkáit. Ez a fajta megközelítés mélyebb beleélést biztosít, és arra ösztönöz, hogy aktívan kutassunk és gondolkodjunk a világ működéséről.
A játék technikai aspektusai egyértelműen azt mutatják, hogy a fejlesztők nagy figyelmet fordítottak a világ atmoszférájának megteremtésére. A grafika teljesen rendben van, bár nem váltja meg a világot. A játék vizuális stílusa sötét, misztikus és komor, amely tökéletesen illeszkedik Avalon pusztuló világához. A grafikus motor Unreal Engine 4-en fut, amely biztosítja a részletgazdag környezetet és a dinamikus fény-árnyék hatásokat. A textúrák megfelelő és kellően minőségűek, bár néhol előfordulhatnak elmosódott felületek, különösen a kisebb tárgyakon és a távoli környezetben. A karaktermodellek meglehetősen kidolgozottak, bár az animációk néha kissé darabosnak érződnek, különösen a harcok során. A világépítés viszont kiemelkedő: az elhagyatott falvak, az ősi romok és a sötét erdők nyomasztó atmoszférát adnak. A hangzásvilág szintén fontos szerepet játszik az élményben. A zenék eléggé hangulatosak és tökéletesen illeszkednek a világ atmoszférájához. A háttérzenék nem tolakodóak, hanem finoman kísérik a felfedezést és a harcokat, miközben a sötét fantasy világ érzetét erősítik. A játékban van szinkron, ami nagyban megadja a karakterek hitelességét és a történet mélységét. A szinkronszínészek munkája összességében megfelelő, bár néhány mellékszereplő esetében előfordulhatnak kevésbé meggyőző előadások. A terephangok és effekthangok szintén jól korrektek, jól működnek. A szél süvítése, a távoli állatok hangjai és a Wyrdness nyomasztó zörejei félelemetesen tudnak hatni. A harci effektek viszont néha kissé tompának érződhetnek, különösen a közelharci ütések és a varázslatok esetében.
A Tainted Grail: The Fall of Avalon egy olyan játék, amely nem csupán egy újabb nyílt világú RPG, hanem egy mély, atmoszférikus élmény, amely a sötét fantasy műfaj legjobb elemeit ötvözi. Azok számára, akik szeretik a világépítés művészetét, a részletgazdag lore-t és a kihívásokkal teli játékmenetet, ez a játék egyértelműen ajánlott. Elsősorban azoknak szól, akik rajonganak a Skyrim-hez hasonló nyílt világú RPG-kért. A felfedezés szabadsága, a küldetések sokszínűsége és a karakterfejlődés rendszere mind ismerős lehet azoknak, akik éveket töltöttek Tamriel vidékein barangolva. Ugyanakkor Tainted Grail egy sötétebb, komorabb világot kínál, amelyben a túlélés és a döntéseink valódi súlya nagyobb szerepet kap. Azoknak is ajánlom, akik szeretik a mély világépítést és a mitológiai alapokon nyugvó történeteket. A játék Arthur király legendáját egy teljesen új perspektívából mutatja be, és a Wyrdness misztikus köde folyamatosan formálja a világot, így minden felfedezés újabb titkokat tár fel.
| Review score | |
| 8.8 | A Tainted Grail: The Fall of Avalon nagyon jó, lenyűgöző világépítéssel és mély, nyílt világú felfedezéssel teremti meg a fantasy RPG műfaj egyik leghangulatosabb sötét élményét. |