David Gaider, a Dragon Age szériáért felelős korábbi vezető író, sosem rejtette véka alá a véleményét. Áprilisban például azt mondta, hogy a Clair Obscur: Expedition 33 nagyjából ugyanazt jelenti a JRPG-k számára, mint amit a Baldur's Gate 3 a CRPG-knek. Bár nem mindenki értette pontosan, mire gondolt, egy nemrégiben a GamesRadarnek adott interjúban tisztázta, hogy szerinte mindkét játék egyfajta szerelmes levél a saját műfajához, amely lehetővé teszi, hogy az általuk teremtett élmény a műfajon kívül is szélesebb közönséget érjen el.
"A Baldur's Gate 3 eladásai elképesztőek voltak, és valahogy megcáfolnak egy korábbi elképzelést – emlékszem, amikor az EA-nél dolgoztam, sokat vizsgálták, mekkora az RPG közönsége, és mekkora az akciójátékoké, és így tovább" – mesélte Gaider. "Volt egy becslésük, és azt mondták, hogy az RPG közönsége körülbelül ötmillió főnél tetőzik. De úgy tűnik, ez nem igaz, ha a játék jó."
Persze a "jó" fogalma meglehetősen szubjektív, és nem mindig jelent egyet a sikerrel. Rengeteg jó játék marad észrevétlen vagy nem éri el a kitűzött eladási célokat sokféle okból, nem utolsósorban a rengeteg "jó" játék miatt, ami a piacon van. Erre ékes példa az EA saját nemrég megjelent RPG-eposza, a Dragon Age: The Veilguard, amelyet a kritikusok és a játékosok is jól fogadtak, de az eladásai nem voltak elég meggyőzőek, és könnyen lehet, hogy ez a széria végét jelenti, legalábbis egyelőre.
Gaider azonban láthatóan a sokkal ritkább jelenségről beszél, azokról a játékokról, amelyek nem csupán jók, hanem valóban kivételesek.
"Azt hiszem, létezik olyan, hogy a közönség bővítése, szemben azzal, hogy a közönséget egy véges számú emberként kezeljük, nem igaz?" – vetette fel. "És azt hiszem, hogy az Expedition 33 ezt teszi. Szerintem sikerül megragadnia a JRPG-k elemeit – és őszintén szólva, nem hiszem, hogy sok újat csinál. Számos újabb trendet vesz át, és egy érdekes módon csomagolja össze őket, ami szerintem nagyon hozzáférhetővé teszi azok számára is, akik normál esetben nem játszanának JRPG-kkel."
És hozzátette, hogy a Clair Obscur és a Baldur's Gate 3 sikerei azt is megmutatják, "mi lehetséges, ha egy játéknak időt adnak a 'főzésre'". A Baldur's Gate 3 egy elhúzódó és nagyon nyílt early access időszakon ment keresztül, míg a Clair Obscur rendezője, Guillaume Broche május elején elmondta, hogy korábbi cégénél, a Ubisoftnál évekig tartott volna a projekt jóváhagyása.
"A kiadók tömeges vonzerőt akarnak" – magyarázta Gaider. "Biztonságban akarják érezni magukat, csökkenteni a kockázatot azzal, hogy elképzelik, hogyan válhat vonzóvá a játék sokféle közönség számára, ami szerintem gyakran felhígítja azokat a nagyon specifikus dolgokat, amire egy játék képes lehet. Ahogy mondtam, amit a BG3 és az Expedition csinál, az az, hogy igen, nagyon erősen vonzzák azt az egy közönséget, de ez a vonzerő annyira erős, hogy végül megnöveli ezt a közönséget."
És valóban, Gaidernek igaza van. A teljes megjelenése után közel két évvel a Baldur's Gate 3 továbbra is a legjátszottabb játékok között van a Steamen, és bár a Clair Obscur csak egy hónapja jelent meg, már most irigylésre méltó számokat produkál egy elvileg rétegműfajban, ráadásul mindkét játék "túlnyomóan pozitív" felhasználói értékelésekkel büszkélkedhet.
Úgy tűnik, a valóban kiemelkedő játékok nem csupán a meglévő rajongókat szólítják meg, hanem képesek a határaikon túlra is nyúlni. Ahogy egy bölcs mondta: "A türelem rózsát terem." Úgy látszik, a játékfejlesztésben is igaz ez a mondás. Ha egy alkotásnak időt adnak a kibontakozásra, valami igazán különleges születhet.