Az egyik, ha nem a legelcsépeltebb zsáner a nyílt világú rpgk/akció játékok, amivel nem is lenne gond, ha történetesen meg tudnák adni azt a fajta mélységet és lehetőségeket, melyek azt éreztetik a játékossal hogy tényleg hatással vannak a világukra. Mikor a fejlesztési technológiák lehetővé tették, hogy ilyen hatalmas és tartalmas világokon kalandozzunk, akkor még fontos volt a játékost immerzíven a világ alakításába bevonni, lásd az egyik legjobb példát, a Gothicot. De aztán (sokak szerint a Far Cry hatására) a nyílt világú játékok inkább a megépített világ felfedezését tették főszereplőnek, megfeledkezve némileg a főhősről és a játékosról. Ez addig fajult, hogy egy nyílt világú játék már simán lehet dögunalmas, mert a gyönyörűen megépített térképen ugyanazokat a dolgokat csináljuk újra és újra és újra és újra (rólad van szó, Ubisoft).
De hol van a megoldás? Elegendő lehet csak imerzív narratívával megtömni a játékot a bevált felfedezős recept mellé, vagy vissza kell kanyarodni a gyökerekhez, és a nyílt világot csak amolyan gimicnek meghagyni? Erre a kérdésre keresi a választ mostani játékunk, a Drova.
Az áhított éden
A történet szerint karakterünk egy északi falu lakosa, mely a művelhetetlen föld és a kegyetlen időjárás miatt arra kényszerül, hogy a puszta túlélésért küzdjön nap mint nap, portyákból szerzett javakkal próbáljon meg fennmaradni. Mindeközben a falu druidái igyekeznek a természet erőitől segítséget kérni. Egy nap az egyik portyáról hazahoznak a harcosok egy ragyogó követ, melyet a druidák azonnal elkoboznak. Véleményük szerint ez a kő a misztikus, sőt, mítikus paradicsomból, Drovából származik.
Már pedig ha onnan származik, akkor létezik, és el lehet oda jutni. A druidák megkísérlik az átutazást, ebbe az útba viszont belekeveredik az abszolút jelentéktelen falusi karakterünk is. Az út persze balul sül el, a druidák meghalnak, mi pedig magunkra maradunk Drova földjén, mely koránt sem olyan paradicsomszerű, mint azt hittük.
A sztori felvezetése bármely játékhoz lehetne érdekes, de kevésbé lebilincselő vagy egyedi. Bekeveredünk egy ismeretlen és veszélyes világba, magunkra maradunk, így hát túl kell élnünk és fel kell fedeznünk. Ez elég sablonos. A Drova narratívája a stílusából adódóan sem túl immerzív, de cserébe hangulatos, legalábbis ahogy a tutorial alatt megtapasztaljuk. A Drova nem süti el előre az összes puskaport, így ez a kiszámíthatónak érződő kezdet erősen megtévesztő, ugyanis a játék világa és története jóval komplexebb, rétegeltebb és magával ragadóbb, mint azt sejtenénk.
A játékmenet klasszikus elemeket alkalmazó, nyílt világú akció rpg, ám ezek a jelzők és tulajdonságok nem a modern játékok elcsépelt módján tárulnak elénk. A Drova nyílt világa például mesterien megtervezett és változatosan felépített terület, melyben csak az erősebb ellenfelek és néhány sztori korlátozás vág el az egyes területektől, de egyébként teljesen ránk van bízva annak felfedezése. Az rpg elemeke tekintetében a karakterünk fejlesztése és építése a leghangsúlyosabb módja a túlélésünknek. Az akció ott van minden sarkon, a vadon minden lehetséges módon igyekszik minket hidegre tenni, de sokszor a döntéseinken múlik, hogy mégis mennyi veszedelmet vállalunk magunkra.
Ezt úgy értjük, hogy a Drova szerepjáték része hatással van az egész világra és a történet menetére. Mivel a karakterünk egy nincstelen és értéktelen senkiként érkezik Drovára, ezért nem egy hősi eposz megénekelt harcosát alakítjuk, csak egy csórit aki ide keveredett, és most magára van utalva. Éppen ezért a játék nem fogja a kezünket egyetlen percig sem, de helyette ezernyi lehetőséget terít ki elénk, gondosan elrejtve a következményeket alájuk. Gyakorlatilag egy Gothic szintű ok-okozattal találkozhatunk, ami manapság igen ritkának számít, elvégre a döntéseink gyökeresen megváltoztatják a dolgok állását, az eseményeket, és a karaktereket akikkel találkozunk.
Drova lakosai ugyanis hasonló túlélők mint mi magunk, de már sikerült berendezkediük a környék erőszakos és misztikus mivoltához. Éppen ezért gyanakvóan, de kíváncsian fogadnak bennünket, ha barátságosan közeledünk, és ha sikerül beszélgetéseink során kicsit megismerni őket, akkor adhatnak tippeket, segítséget, küldetéseket. Csatlakozhatunk két fő frakcióból az egyikhez, mely teljesen eldöntheti Drova sorsát, illetve a miénket is.
Minden rajtunk múlik
Döntéseink igen komoly erővel bírnak és sok súlyos következményt hordanak magukban, a Drova viszont nem tesz különbséget jó és rossz között. Tehetünk egy borzalmas döntést azért, mert végül valami jobbat akarunk kihozni belőle. A túlélésünk érdekében bűnözhetünk, rabolhatunk, gyilkolhatunk, és ezekért a játék nem büntet meg vagy ítél el, egészen addig amíg le nem bukunk a többi lakos előtt.
Karakterünk fejlesztése életbevágóan fontos, minden lépés Drovában egyre nehezebb és nehezebb, ezért muszáj új képességeket szereznünk, szerezni és fejleszteni felszerelést és fegyvert, kb úgy mint bármely más játékban. A fejlődésünk viszont nem egy kézenfekvő ablakban menedzselhető, hanem a világot benépesítő tanítók segítségével szerezhetjük csak meg a tudást.
A fegyverek és felszerelésekből a világ is ad néhányat, de a legtöbb opciónk kereskedés útján nyílik meg, amihez viszont pénz kell. Ez egy hosszú folyamat, tele gyűjtögetéssel, küldizéssel, készlet menedzsmenttel, némi tervezgetéssel a megfelelő felszerelések súlyozása érdekében. Mindez pusztán azért, mert Drova nyersanyagjai nem teremnek újra, a szörnyek nem élednek fel, így mindenből korlátozott készletünk lehet csupán, és simán megtörténhet, hogy szó szerint elköltjük mindenünket.
A harcok meglepően nehezek a játék első óráiban, ez két okból ered. Az egyik, hogy a harc eleve nehézre lett megtervezve, Drova lényei kitartóan törnek az életünkre, taktikusan pozícionálnak és sok meglepő képességgel rendelkeznek. Mi ezzel szemben a kezdetek kezdetén örülünk ha egy szakadt rongyban egy bunkósbottal rendelkezünk, az életerőnk pedig ijesztően gyorsan elfogyhat. A másik nehézség, hogy Drova világa nyitott, bárhova eljuthatunk, és találkozhatunk olyan ellenfelekkel amik bőven túlszárnyalják az aktuális képességeinket.
Sajnos nem segít, hogy a játék térképe közel hasznavehetetlen, erre még egy sztoribeli utalás is elhangzik. Vehetünk/szerezhetünk jobb térképeket, de azok sem elég pontosak, így könnyű eltévedni, és belefutni olyasmibe, amibe józan ésszel nem akarnánk. Ám ha mégis így lenne, hogy a bokrokból ránk ront valami, van még egy zavaró tényező. Karakterünkkel külön akció előhúzni a fegyverünket, ami időre a karakterünk lefagy. Ez megengedi az ellenfeleinknek, hogy gond nélkül ránk rontsanak és megsebezzenek, mielőtt mi készen állnánk a harcra. Pedig a fegyver előhúzása és elrakása fontos, mivel az NPC-k a kivont fegyverre agresszívan reagálnak.
Grafikailag a Drova egy pixel látványvilágot alkalmazó program, abból is a kevesebb pixelszámú változatból, tehát grafikai látványosság terén bölcsebb ha nincsenek nagy elvárásaink. Ettől függetlenül a Drova tud látványos lenni a kézzel rajzolt terep és modellek színes, változatos mivoltából. Az élvezethez inkább tesz többet a hangulat és az atmoszféra. Ezt persze a legjobban a zene és a hangok szolgálják ki, melyek szintén egyfajta retro érzetet adnak a pixel grafika mellett, de tökéletes aláfestései a veszedelmes, de misztikus kalandnak.
Ajánló
A Drova első ránézésre nem tűnik különösebben érdekes vagy mély játéknak, de a látszat csal, és ez a tutorialt követően egyértelművé is válik. A nyílt világ kétélű penge, izgalmas de tele van veszedelmekkel, a harc rendszer dinamikus ám nehéz, és néha sajnos nehézkes is. Cserébe a szerepjáték oldala a játéknak megdöbbentően mély és komplex, a döntéseink szignifikánsan bolygatják fel a világot és a karaktereket, és mivel nincsenek megkötések és nincs "helyes" út, ezért teljes mértékben ránk van bízva, hogy milyen utat járunk be. Ez pedig fantasztikus élmény bármely rpg rajongónak. Mi csak ajánlani tudjuk.
| Review score | |
| 8 | A Drova egy klaszikus értelembe vett akció szerepjáték, melyben az akció kihívásokkal, a szerepjáték pedig lehetőségekkel teli. Retro hangulatú, de a modern igényeket alaposan felmért alkotás, mely végeredménye egy igazán mély értékekkel rendelkező kaland. Senkit ne tévesszen meg a pixel grafika, a Drova hangulata így is remek és lebilincselő. |