2019. április 22., hétfő

World War Z - Teszt


Vegyes érzések közepette ültem le a World War Z elé. Először is engem már nem hatnak meg a zombik, a trailerek alapján pedig co-op lövölde ez, ahol a hordákkal kell megküzdenünk. Látványos, de nekem meh. Az utóbbi időben volt már hasonló típusú játékokhoz szerencsém, még itt ps4-en is a Strange Brigade szerepében. Elsősorban azt kell ezekről tudni, hogy valóban szórakoztatóak, de nagyon csapat orientáltak, hiszen az agyatlan hentelés már igen nehezen köti le a single player játékost. De a meló az meló, el kell végezni és mindenki jobban jár, ha pozitívan állunk hozzá. Valami fogalmam volt a World War Z-ről, már azon kívül, hogy zombik vannak benne. Ugye ott van a Brad Pit film, ami szerintem egy pofás alkotás lett és kicsit szomorú vagyok, hogy a folytatás kaszát kapott, másrészről pedig egy Max Brook alak írt regényt azonos címmel, ahol próbálta bemutatni az emberiség viszonytagságos sorsát egy ilyen apokaliptikus esemény után. A videójátékos adaptáció inkább az utóbbi forrást vette alapul, bár a cél inkább a harcra összpontosult, mintsem a lélektani eseményekre, de hát arra ott lesz a Days Gone, ami felveti a kérdést, szükségünk volt nekünk egy ilyen co-op lövöldére?


Történet, mint olyan, bármilyen meglepő is, nincs. Morzsákat kapunk a miértékről, de isten igazából kit érdekel ez? Jönnek a zombik, szóval vagy valami szuper vírus okozta, vagy meteor hozta magával a járványt az űrből, vagy kiolvadt valami régi kórság az északi-sarki gleccserekből, esetleg valamelyik ősi isteni szórakázik az emberiséggel. Ennyi, több opció nem lehetséges. A játék jelenleg 4 epizódból áll, amik különállóak. Nem csak más országban és más városban játszódnak, de a küldetések is különböző jellegűek és a karakterek is újak. Küldetések…, maradjunk inkább a feladatok kifejezésnél. Először a menekülés New York-ból téma áll fent, aztán Jeruzsálemben kell ugyanúgy menekülnünk, de most annyi nehezítéssel, hogy egy tudóst kell istápolnunk, akinek talán van ötlete egy szuperfegyverre. Utána Moszkvában akarnak orosz barátaink rendet tenni az utcákon, ami annyit tesz, hogy ki akarnak nyírni mindenkit, aki halott és élvezi, végül pedig a hangulatos Japánban kell kalandoznunk. Nem, sajnos utóbbiban nem lesznek se csápos szörnyek, se bitang nagy robotok. Szóval 4 epizód, 4 különálló történet, amiknek annyira nincs közük egymáshoz, hogy még átvezető videó sincs köztük, csupán betekintést kapunk, melyben emberek próbálnak meg megoldást találni a világ különböző országaiban.


Talán kicsit flegmán írok a World War Z-ről, de benyomásaim sokkal pozitívabbak. Én élveztem ezt, nagyon is. Lehetőségünk van online és offline játszani. Különbség a kettő között, hogy előbbiben valós személyek irányítják a karaktereket, míg utóbbiban a gép. Ezt kifejezetten szerettem, mert sok ilyen típusú játékban ilyenkor a fejlesztők nem pepecseltek az AI beprogramozásával, hanem offline mód beküldték a játékost egyedül. Nem akarsz másokkal játszani, akkor éld túl ahogyan tudod. Itt viszont jönnek velünk a gép által irányított szereplők, akik egyébként hasznos útitársak. Bár inkább support jellegük van, szóval nem fogják megnyerni nekünk a csatákat, de azért kiosztanak némi sebzést és gyógyítanak ha arra van szükség, plusz, a játékost nem érzi magát egyedül. A négy küldetés is kevésnek hangozhat, egyébként az is, pár óra alatt ki lehet végezni őket, de ennél a stílusnál nem a sok pálya a lényeg, hanem a nehézségi fokozatok. Amiból van is jó néhány. Na jó, pontosan 5. Bár kicsit csalódás, hogy a nehezedéssel a hordák száma nem növekszik, inkább a zombik szívósabbak, nekünk pedig kevesebb lőszer és gyógycsomag áll rendelkezésünkre.


Az ellenfelek között is megtalálhatóak a különböző típusú zombik. Van a lurker, akik az emberre ugranak és úgy próbálják meg sebezni. Gasbag, akik ugyan azt tudják, mint ami a nevük, ha beléjük lövünk gázt eresztenek ki, ami bármilyen meglepő is, nekünk és az egészségünkre nézve, nem jó, mondhatni már-már káros. Bull, amelyik jóval nagyobb darab, mint a társai és futva érkezik, valamint így is távozik, miközben mindent és mindenkit felnyársal. Végül a screamers, akik visításukkal más zombikat is oda vonzanak. Azt hiszem a felhozatal nem annyira kreatív, ha jól emlékszem a Left 4 Dead-ben ugyan ilyen típusú élőhalottakkal találkozhattunk. És majd elfelejtettem a sima ellenfeleket, akik a horda részét képzik. Ezek az átlagos zombik nem igazán erősek, inkább csak sokan vannak, nagyon sokan. Jó móka őket lövöldözni és kifejezetten tetszett, hogy átemelték a film ikonikus jelenetét, amikor egymásra állva építenek emelvényt és jutnak el magasabb szintekre.


A stílus elengedhetetlen kelléke még a felszerelés rendszer. Ahhoz, hogy sikerüljenek a nagyobb szintek, erősebb csúzlikra van szükség, amiket bizony meg kell szereznünk. Ilyenkor persze mindenki azt gondolja, hogy na, biztos itt is lootbox-ok vannak, és ezt meg is értem, de szerencsére a World War Z a legrégebbi modellt választotta. A pénzt. Mármint, a játékon belüli pénzt. A pályák után, még ha vesztettünk is, zsetont kapunk, amikből később vásárolhatunk fegyvereket és fejlesztéseket. Minél nehezebb játékmódban teljesítünk, annál több üti a markunkat. 19 puska áll rendelkezésünkre, amiket tovább erősíthetünk, így megtalálhatjuk a számunkra kedvező gyilkolási lehetőséget. Ezenkívül a karakterek szintet is lépnek és specializálódhatnak 6 osztály felé. Így válhatunk igazi gyilkológéppé vagy akár hatásos supporttá.


Mind ezt harmadik személy, azaz TPS nézetben élhetjük át. Négyen küzdünk a zombik ellen, mini feladatokat teljesítve, szóval leginkább a-ból kell b-be érni, kinyitni valamit, becsukni valamit, megvédeni valakit és ezek a feladatok keverednek a pályákon. Nekem nagyon tetszett a talán unalmasnak ható feladatok mellett, hogy a gép nem előregenerált hordákat és ellenfeleket küld, hanem bizony a játékosok stílusától függ, mit kapunk. Például vannak olyan pályarészek, ahol ügyelni kell a kibocsájtott hangra, tehát ha hangtompítós fegyverekkel harcolunk, kevesebb zombi fog minket megtámadni.


A kinézetre azt hiszem lehet jót és rosszat mondani jelenleg. Egyrészt szép és látványos, remek animációk vannak, de ezen kívül nehezen tudok bármi kiemelkedőt megragadni. A környezeti elemek kidolgozottsága kicsit gyengus, gondolok itt leginkább az épületek részletességére. Menetközben persze ezt nem veszi észre az ember, de ha alaposabban szemügyre veszi a messzebb látható textúrákat, akkor azért szembetűnik, hogy az elmosódottsággal próbálták eltakarni a kevesebb részletet. A legrosszabb dolog viszont az, hogy a zombi típusok, tehát a bull meg a gasbag és ezek, mindig ugyanúgy néznek ki, függetlenül attól, melyik országban vagyunk. Azért egy kocsmás bull, vagy egy kimonós screamer jól jött volna. Ezenkívül, na nem mondom, hogy remek játék, de felettébb kellemes szórakozást tud nyújtani, főleg ha van kikkel játszani.


Review score
 8.0A Wolrd War Z egy jó kis co-op lövöldözős játék, ami elsőre talán hasonlíthat a többi ilyen stílusú alkotáshoz, de hamar kiderül, hogy a sok fegyver és az egyedi képességfarendszer miatt sokkal színesebb, mint amilyennek tűnik.