Card Hunter - Teszt
Azt hiszem minden igazi RPG
fan nagyon szereti a sima dobókockás táblajátékokat. Mindenki örömére rengeteg
videojáték készült erre az alapra, peresze menő grafikával, hogy a modern
igényeket kielégítse. Olyat viszont nem nagyon találunk, ami csak a táblásjáték
rendszerét veszi át, kinézetre pedig marad minden ugyan az: egy lapos
kartonpapíron állított bábuk mozognak és kártyák meg dobókockák segítségével
döntik el a harcokat. A Card Hunter
viszont ilyen, amiért a magam részéről nagyon hálás vagyok. Szeretem a retro
hatású cuccokat és most pont ilyennel akadt dolgom.
Amit először ki kell jelentenem a játékról az, hogy
ingyenesen játszható. Nem kell tehát megvásárolni, hanem csak letöltjük és
mehet a menet. Persze van mikro tranzakciós része, hogy azért a fejlesztők és
keressenek valamit, ha már ingyen teszik közzé a nép számára, de nem pay to win, fizetés nélkül is lehet
élvezni. Játszhatunk egyedül, van egy nagyon nagyon hosszú kampány rész benne,
de akár co-op-ban is tolhatjuk, vagy
online más játékosok ellen. Maradjunk a single
player opciónál, én amúgy sem nagyon komálom a PVP-t, barátim meg nincsenek, akikkel tudnék együtt kalandozni,
ezért szomorú is vagyok. A lényeg, hogy Gary-vel
játszunk, ő alkotja mindig az ellenfeleinket és meséli el a történetet. Úgy
képzeljétek el, mint a klasszikus D&D
társasjátékokat, ahol vannak a játékosok, illetve jelen esetben csak mi, és
van a GM, a játékmester, aki vezeti a
történetet és az utunkba állítja a szörnyeket.
Habár rengeteg küldetés van a játékban, sztorija nem sok van
ezeknek. Csak némi leírás, hogy jaj, itt egy barlang, követtük az orkokat és
zsupsz, máris egy sámánnal találkoztunk, majd legyőzve mentünk tovább bla bla
bla. Nagyon alapvető mesélés van, csak azért, hogy ne legyen kenyérszáraz a
harc. Ugyanis a Card Hunter-ben csak
harcolni fogunk, semmi mást. Csapatunk három főből áll, három karakterosztály
található meg benne és három fajból válogathatunk. Van törp, ember és elf.
Mindegyiknek sajátos passzív képessége van, valamint megtalálható benne a pap,
a harcos és a varázsló osztály is.
A játék különlegessége, hogy a harcok során kártyákat
játszunk ki, amivel sebzünk, védekezünk de még a lépésre is azt használjuk. Ha
nincs a kezedben olyan kártya, amivel mozogni lehet, akkor nem lépsz a körben.
De ami talán ennél is izgalmasabb, hogy a kártyák gyűjtését ne úgy képzeljétek
el, mint a Hearthstone-ban, hogy
kinyitok egy csomagot és akkor random lapokból összeállítok egy paklit. Itt a
karaktereinkre különféle fegyvereket és felszerelést tudunk feltenni és ezek a
tárgyak rendelkeznek kártyákkal, amiket a harcok közben tudunk használni.
Például egy kardnak van 3 kicsi és 2 nagy támadása, a cipőnek 3 mozgás lapja, a
páncélnak meg védekező képességei. Egy tárgy több kártyát is tartalmazhat,
függően attól, hogy hányas szintű, illetve milyen ritkaságú. Itt is
megtalálhatóak a klasszikus epic és legendary felszerelések, amik igen jó
lapokat biztosítanak, persze kritérium a magas karakterszint hozzá.
A harcokat ezeken a klasszikus táblán játszódnak, ahol a
mezőkön tudunk lépkedni. Érdekesség, hogy néhol vannak falak is, amik miatt
például nem tudunk az ellenfelekre lőni vagy meg kell kerülni, hogy a másik
oldalra jussunk, de nekem nagyon tetszett, hogy még ezek az objektumok sem
kaptak 3D-s hatásokat, hanem csak
simán máshogyan van színezve az a bizonyos négyzet. A kártyáknak kettő darab
értékük van: az első az, hogy milyen sebzést vagy védelmet vagy gyógyítást
nyújt, a második pedig az, hogy milyen távolságig tudjuk elhasználni. Például
ha van egy 4/1-es csapásunk, akkor az 4-et sebez az ellenfelünkre, viszont csak
1 mezőnyire tőlünk. Természetesen a lövések meg a buffok jóval szélesebb
hatókörben használhatóak, csak ügyeljünk arra, hogy ne legyen a célpont és
köztünk fal.
A kampányban rengeteg küldetés van, de tényleg, nagyon sok.
Mindegyiknek van tehát egy kis alapsztorija, amit Gary mesél el nekünk, valamint legtöbbször egy dungeon több küldetésből áll. Mindegyik kis történetnek van egy
ajánlott szintje, ami alatt nem igazán tudjuk teljesíteni. A harcok során
tárgyakat kapunk és a karaktereink szintet lépnek, mi viszont hírnévre teszünk
szert, ami hatására több kalandban vehetünk részt. Hogy tudjunk xp-t és
cuccokat farmolni, akár csak azért, hogy később pénzzé tehessük a boltban, vagy
új karakterek felhúzása végett, a régi küldetéseket újra játszhatjuk. Mondjuk
nem rögtön. Miután lenyomtunk egy dungeon-t,
egész pontosan 24 óra múlva léphetünk újra be a kapuin.
Minden sikeres csata után kapunk egy ládát, amiben jutalmak
vannak. Vagy tárgyak, vagy eladható vacakok. A játék viszonylag hirtelen kezd
nehézzé válni, gondolom ez próbál rávenni arra, hogy igazi pénzért vegyünk
tárgyakat a karaktereinknek, de hangsúlyozom, nem lehetetlen lesz, csak nehéz.
Igazából egész jó kis kihívást nyújt majd. Aki viszont pénzes, az vehet fiktív
fizetőeszközt, ami jelen esetben a pizza. Az elején még küldetésekből is kapunk
pizzát, amit aranyra tudunk becserélni, vagy tagságit tudunk venni belőle a
klubban. Amennyiben klubtagok vagyunk, minden küldetés végén bónusz
tárgyjutalom üti a markunkat.
A játék szerintem egészen ötletesen néz ki és a kevés
helyzeti leírás ellenére, igazán sok és ízléses poénok vannak benne. Na nem
fogtok ledőlni a székről, de azért megmosolyogtat. A kaland, amit kínál, az már
most rengeteg, de ráadásul bővül is. Most jött ki nem rég egy kiegészítő
csomag, ami új területet és dungeon-öket
jelent. Ez a Sky Citadel névre
hallgat. Sajnos ez már nem ingyenes a játékban, hanem meg kell vásárolni, de
mire eléritek azt a szintet, ami elérhetővé teszi ezt a vonalat is, elfogjátok
tudni dönteni, hogy megéri-e fizetni a Card
Hunter-ért vagy sem.
A Blue Manchu
játéka tehát ingyenesen játszható, Steam-en! Lessetek után és hohó, kalandra
fel, ez igazán jó móka és időtöltés lesz!
Pro:
+ Ötletes megoldások
+ Ízléses poénok
+ Rengeteg tartalom
+ Erős szavatosság
Kontra:
- Nem teljesen ingyenes
- Hangok hiányossága
|
Értékelés
|
|
|
8.5
|
Játékmenet:
Ötletes és egyszerű játékmenet, melyet könnyű megtanulni és szeretni is. Talán kicsit már túlságosan is könnyű. |
|
8.0
|
Hangulat:
Remek megjelenés és szórakoztató párbeszédek, amik a biztosítják a folytonos jó kedvet. |
|
8.0
|
Grafika:
Teljesen egyszerű grafika, amiben azért van némi egyediség. |
|
6.5
|
Hangok:
Sajnos nem sok hang van benne. Némi dünnyögés, itt-ott pár csatazaj, de zene például semmi. Kicsit hiányoltam ezt a részt. |
|
10
|
Szavatosság:
Egyértelmű, hogy maximális pontot kap a szavatosságra. A folyamatos kalandozás, akár egyedül akár online másokkal, a rengeteg sztori, a megjelenő új tartalmak és nem utolsó sorban a tárgyak gyűjtögetése elég ahhoz, hogy soha ne töröljük le a gépünkről. |
|
Review score
|
|
|
8.2
|
A Card Hunter egy igazán jól digitalizált D&D
alapú táblásjáték, mely ingyenes, és rengeteg tartalom van hozzá azoknak is,
akik nem szeretnek online játszani.
|
