Age of Fear: The Undead King - Teszt

Edward király, angol király. Léptet fakó lován...

A számomra teljesen ismeretlen Age of Fear sorozat már jó ideje elérhető a körökre osztott stratégia kedvelőinek, és a sikerét megelőlegezvén nemrégiben megjelent a Steam platformján is, így még nagyobb közösséghez juthatott el, mint eddig valaha. Ez alkalomból tehát tettem vele egy próbát és megnéztem, mitől is ilyen népszerű.

A történet egy fantáziavilágban játszódik, amelyben négy ellenséges frakció: Az Emberek, az Élőhalottak, a Zöldbőrűek és a Káosz Démonai küzdenek egymás ellen a túlélésért, és a hatalomért. A játék két kampányt tartalmaz, egyikben Sir Edward kalandjait élhetjük át, a másikban pedig egy Nekromanta felemelkedését. A csatákat összekötő történeteket rendszerint egy hosszabb szövegdobozban olvashatjuk el, amelyek elég bőek, így aki szereti a fantáziadús meséket, azok ezt biztosan értékelni is fogják.

Játékmenetét tekintve viszont nem hordoz magában újdonságokat a játék. A kötelező, ismert elemeket felvonultatja, amelyek valóban jól működnek és egy ilyen típusú, indie fejlesztők által összerakott játék esetében elegendő is. A harcok előtt menedzselhetjük a csapatainkat. Ahogyan sorra nyerjük a csatákat, úgy nő kis seregünk. Toborozhatunk különféle katonákat és íjászokat, a tapasztalt harcosokat pedig továbbfejleszthetjük. Megerősíthetjük a páncéljaikat, növelhetjük a harci képességeiket, illetve különféle praktikákkal növelhetjük az intelligenciájukat is.

A harcok a körökre osztott játékokhoz megszokott módon történnek, vagyis minden fordulóban minden egyes katonákkal megtehetünk egy akciót, legyen az mozgás vagy támadás. A többi, általam eddig látott rendszerekhez képest annyiban tűnt furcsának a játék, hogy nincs a térkép felosztva hex-mezőkre, hanem a bejelölt területen belül bárhová küldhetjük a katonáinkat. Nem nagy újítás, de érdekes. A harcok nem kivitelezhetetlenek, kis okoskodással könnyen megnyerhető bármely összecsapás, de az emberveszteséggel mindig számolnunk kell. A játék valóban tartogat kihívásokat, habár nem olyan nehéz, mint ahogy azt a Battle Brothers esetében is sérelmeztem korábban, de nem árt felkészülni azoknak a játékosoknak, akik számára új ez a műfaj és ezzel szeretnének bepillantást nyerni a körökre osztott stratégiák világába.

A megvalósítás viszont elég vérszegényre sikeredett. Habár a játék a Java környezetben íródott, ennek ellenére a látvány nagyon szegényes. A térképek, a karakterek mind-mind gyengén megrajzolt, alacsony felbontású, szinte már pixeles karakterek, és ez kicsi visszavesz a játék hangulatából. A helyzetet tovább rontja az egyhangú, monoton és folyamatosan ismétlődő hangok, amelyek mindenféle köntörfalazás nélkül egyszerűen nevetségesen rosszak. A menü sivár, egyszerű, mint ha csak egy kezdő programozó által összerakott, hogyan hozzunk létre gombokat a java-ban című tanulóprogramot nézegetnénk. Habár többféle renderelési opció közül is váltogathatunk, látványos javulást igazából egyik sem hoz, így ezzel nem is érdemes vacilálni. Plusz hab a tortán, hogy nekem személy szerint csak ablakban volt hajlandó hibamentesen futni, tejes képernyős módban állandóan villogtak az ablakok.

Játékmenetében hozza az elvárható szintet, de a megvalósítás terén elég gyengén szerepel az Age of Fear, amin az se javít egy fikarcnyit sem, hogy a program eredeti kiadásának dátuma 2011. Ettől függetlenül el lehet vele szórakozni, de ennél sokkal igényesebb körökre osztott sratégiai játékokat is találhatunk, ha tüzetesebben átfésüljük a Steam játékok listáját. Azon belül is érdemes az indie fejlesztők címei között turkálni. 

Pro:
+ Könnyű kezelhetőség, jól ötvözi a stílus védjegyeit
+ Kihívást biztosít, de mégsem túl nehéz

 Kontra:
- Gyenge, folyamatosan ismétlődő hangok
- Idejétmúlt, túlzottan egyszerű látványvilág
- Ennél találni igényesebb alkotásokat is

Értékelés
7	Játékmenet:  A stílushoz hű elemeket ez a játék is felvonultatja, de igazi újdonságot alig képes mutatni.
7	Hangulat:  Ha az ember hozzá tud szokni a szegényes grafikához és amatőr hangokhoz, és átadja magát teljes egészében a játék nyújtotta élvezetnek, akkor jól el lehet vele szórakozni.
3.5	Grafika:  Ezt a szintet ma már régen túlszárnyalja egy böngészős játék is és ez alól a 2011-es eredeti megjelenés sem kifogás. A látványvilág szépen szólva is ósdi.
3.5	Hangok:  Sajnos a hangok terén sem jobb a helyzet. Amatőr, unalommal fűszerezett ”szinkron” itatja át a játékot, ami már rövidtávon irritálóvá válik.
7	Szavatosság: A lineáris történet miatt nem igazán sokrétű a játék, de az egységek és képességek kombinálásával mindig új kihívás elé állíthatjuk magunkat.
Review score
5.6	Egy rövidtávon élvezhető, de megvalósításban elég gyengén muzsikáló játékot képvisel az Age of Fear: The Undead King. Kategóriáján belül nincs egy súlycsoportban riválisaival, így az elkötelezett rajongókon kívül elég nehéz magához vonzania új játékosokat.