Teszteltük az új indie puzzle-platformert...
Már annyit beszéltünk az indie
játékokról, hogy nem magyaráznám újra el részletesen, mitől is lesznek jobbak
ezek a játékok néha, mint az AAA címek. Aki mégsem lenne képben, annak
röviden-tömören: az indie fejlesztőknek nem kell törődniük a pénzéhes mutáns
kiadók igényeivel és nincs keretük Cryengine-re, úgyhogy az energiájukat
nyugodtan fordíthatják a játék tartalmának, világának és hangulatának
kidolgozására. Mivel sok várva-várt cím pont ezek miatt bukik meg, ezért sok
indie játék a maga minimális büdzséjével is képes olyan szinten lesöpörni az
asztalról a rommá hypeolt játékokat, hogy csak pislogunk. Szeretjük ezt a
jelenséget, ezért minden indie játékot szeretettel és reménnyel fogadunk.
Mostani cikkünk témája egy olyan
játék, ami nagyon kevés figyelmet kapott a megjelenése előtt, de még most, a
megjelenés napján sem beszélnek róla annyian, mint megérdemelné. Mert ezúttal
nem egy „futottak még” kategóriás indie-t köszönthetünk köreinkben, hanem egy
meglepően kellemes és jópofa puzzle platformert, a Chronologyt. Ha követitek a
cikkeimet, láthattátok, hogy nem csak jó indie játékokkal hozott össze a sors,
hanem pár kifejezetten rossz alkotás is megfordult már a kezemben. Épp ezért csak
óvatosan fogok hozzá az új játékokhoz, hogy ne lepődjek meg túlságosan, ha nem
ütik meg a mércét. Szerencsére ezúttal kellemesen csalódtam.
Vissza a jövőbe
A történet szerint egy meseszerű,
steampunkos világban él karakterünk, az ősz hajú, sokat tapasztalt feltaláló.
Ez a világ az ő és a hozzá hasonlók találmányaiból él, mindent óraszerkezetek,
gőzgépek, és egyéb kütyük irányítanak, a föld alá helyezett erőgépek által
hajtva. Egy nap azonban valami szörnyű dolog történik, a tudomány és az alkímia
egyvelegének kreálmánya túlnő az embereken, és a világ elpusztul. Karakterünk
már egy sötét, halott világban tér magához, és nem igazán emlékszik arra, hogy
mi is történt. A gépek elrozsdásodtak, leálltak, a házak összedőltek, mindent
elborítanak a növények és a különös teremtmények. A feladatunk az lesz, hogy
kiderítsük, mi is történt pontosan, és a múltba utazva megakadályozzuk a
létrejöttét.
Igen, jól hallottátok, a
Chronologyban az időutazás fogja adni a játékmenet alapját. Az indulás után nem
sokkal máris kezünkbe kerül régi találmányunk, mellyel visszapörgethetjük az
időt, így jön létre a játékban az Előtte, Utána dimenziók, azaz a világégés
előtti, jól ismert steampunk környezet, és a már lepusztult, sötét vadon.
Mozgásunkat ki fogja tenni a síkban mozgás, és az ugrándozás, de a
továbbhaladásunkhoz sűrűn kell majd váltogatnunk az idősíkokat. A pusztulás
előtt még minden ép és egyben van, a gépezetek működőképesek, mechanikus
platformok mozognak mindenütt, hidak, emelvények és épületek nyújtanak
mozgáslehetőséget. A pusztulás után ezeknek a platformoknak a fele eltűnik,
megette őket a rozsda, vagy simán csak elpusztultak valami miatt, de a lényeg,
hogy már nem vehetjük őket igénybe. Ellenben itt a természet dominál, így
ugráláshoz alkalmas fák nőttek, a föld lentebb süllyedt, vagy épp kiemelkedett,
teljesen megváltoztatva a tovább haladás módját. A múltban találhatunk
facsemetéket, amiket lerakhatunk egy egyenlőre megközelíthetetlen helyre, hogy
aztán a jövőben lássuk felnőni, igénybe véve az ágait a továbbjutáshoz. Olyan
is sűrűn elő fog fordulni, hogy két dimenzió közt váltogatva kell megterveznünk
egy ugrást, hogy az egyikben elrugaszkodjunk, és még a levegőben időt váltva
érkezzünk az amúgy elérhetetlen platformra. A játéknak már csak ezen része
nagyon izgalmas.
De ezzel nincs vége a
lehetőségeinknek, ugyanis lesz egy útitársunk is, egy beszívott robot-csiga
képében. Kis haverunk képes felmászni a függőleges falakon, hogy a házára állva
emelkedjünk a magasba, egy füttyre mellettünk terem, de ami a legfontosabb,
hogy a házikójába épített kütyü segítségével képes megfagyasztani az időt.
Ezzel a trükkel gyors platformokat állíthatunk meg, az előre előkészített
terepet tudjuk tovább formálni, szóval még több lehetőségünk lesz a
továbbjutáshoz. Segítséget fogunk kapni a későbbiekben is, bár ezek a
karakterek vagy lények csak egyszer bukkannak fel. Például az Előtte idősíkon
van egy húsevő növény, ami nagyon szomjas. Ha az Utána síkra utazunk, már csak
a rothadó hulláját találjuk, de ha visszatekerünk, és adunk neki vizet, akkor
túléli az időszakot, és a jövőben szép nagyra nő, lehetővé téve a továbbjutást.
Lesznek olyan karakterek is, akik az utunkat fogják állni, ezeket általában a
pálya valamilyen felkínált lehetőségével tudjuk jobb belátásra bírni.
Ketyeg az óra
És a legszebb az egészben, hogy a játék ezen elemei
tapasztalataim szerint tökéletesen működnek. Nem találkoztam buggal, vagy
indokolatlanul kicentizett ugra-bugrálással. A pályák jól ki vannak találva,
fel vannak gondosan építve, tehát a haladás dinamikus, épp ezért a játék
addiktív. Egyetlen gond van, és ez a játék egyetlen számottevő hibája is, mégpedig
az, hogy kínosan rövid. Alig másfél vagy két óra alatt végig lehet vinni a
rendelkezésre álló 8 pályát, az elakadás minimális, a halál esetén is rögtön a
legközelebbi platformon termünk. A szavatosság így nem túl jó, arról nem is
beszélve, hogy nincsenek gyűjthető dolgok, vagy rejtett zugok, tehát az
újrajátszhatóság sem indokolt. Rövidsége és bájos hangulata miatt a rajongók
persze végigfogják játszani többször is, de az élmény nem fog változni.
Grafikailag nem kell sokat várni egy indie játéktól sem,
ellenben a kreatív látványvilág alapkövetelmény. Véleményem szerint a
Chronology szépen néz ki, a stílus is bejövős. Az Előtte idősík színes, élettel
teli, mozgalmas, míg az Utána idősík sötét, magányos. Hőhősünk is aranyos,
csiga társunk bizarr, de azért jópofa, a többi karakter is illeszkedik a
világhoz. A múltat bemutató kis rajzolt átvezető videók leginkább egy
gyermekkönyv oldalaira emlékeztetnek, amik nem túl mozgalmasak, de kielégítő
infót nyújtanak, így ez is pozitív. Összességében a Chronology látványvilága
egységes és stílusos, habár sok pálya környezete ismétlődik.
Hangok terén sincs kivetnivalónk. Vannak szinkronok,
melyekből a főhős hangja kifejezetten jó, de például a csiga társunk nyervákoló
gyerekhangja legalább olyan elvetemült, mint az ábrázata. A múltba tekintés
monológjai is élvezhetőek, nem is túl szájbarágós, de nem is unalmas. Az
idősíkoknak saját hangeffekt packjai vannak, így az Előtte síkon sok a
ketyegés, kattogás, köszönhetően a gépezeteknek, míg az Utána síkon inkább a
vadon zörejei kísérnek minket. A zene is változik a környezettel, nem csak a
pályákon haladva, de a síkok között váltva is. A múlt zenéje sokkal jókedvűbb,
meseszerű, aranyos, míg a jövőé nyomasztó, szomorkás.
Ítélet
A Chronology számomra kellemes meglepetés volt, ugyanis én
sem hallottam sokat róla, és mivel volt egy-két rossz élményem indie játékokkal
az elmúlt időben, ezért fenntartásokkal álltam hozzá ennek is. De kellemeset
csalódtam, nekem nagyon megtetszett a bájos környezet, az egész jó történet, a
szerethető főhős, a jó hangulat. Épp ezért fáj annyira, hogy ennyire rövid a
játék, mert a befejezésnél is az az érzésem volt, hogy én ebből még simán
elviselnék ugyanennyit. Nem kapott nagy figyelmet eddig a játék, pedig kijárna
neki, remélhetőleg a fejlesztők pozitív visszajelzéseket kapnak, és következő
alkotásuk egy hasonló, de hosszabb játék lesz. Szeretettel várjuk.
-Róka-
Pro:
+Hangulatos
+Bájos látványvilág
+Érdekes sztori
Kontra:
-Nagyon rövid
Értékelés | |
8.5 | Játékmenet: Az ugrálás csak az alap, de a játékmenet legfontosabb eleme az idővel való babrálás, ami nagyon jól működik. Sok előretervezést igénylő akadály lesz, amikhez kell ügyesség és logika is, és kellően dinamikus a haladás. |
8.5 | Hangulat: A bájos látvány, a történet, a zene, a karakter, ezek mind sokat hozzáadnak a hangulathoz, ami pontosan azt nyújtja egy indie játékhoz képest, amit elvárunk tőle. |
8.0 | Grafika: Nyilván ne várjunk lélegzetelállító grafikát, de mégis szép a Chronology, a látványvilág stílusos, egységes, és változatos az időugrásnak hála. |
7.5 | Hangok: A hangeffektek és a zene folyamatosan változik az idősíkok váltakozásával, a szinkronok pedig egész jól. A monológot és a főhős hangját szolgáltató szinkron élvezhető, társ-csigánk az egyetlen, akitől kiráz a hideg, de összességében a játéknak ezen része is megfelelő. |
6.0 | Szavatosság: Na a játéknak ezen része az, ami szomorúságra ad okot. Indie játékhoz képest is elég rövid, pedig a tartalom jó és élvezetes, épp ezért kellemetlen, hogy csak ilyen rövid ideig élvezhetjük. Az újrajátszhatóság sem indokolt, hisz az élmény ugyanaz marad. |
Review score | |
7.7 | A Chronology egy nagyon kellemes indie játék, jópofa megvalósítással, jó játékmenettel, de sajnos csak rövid távú szórakozás. Akinek felkeltette az érdeklődését, annak ajánlom, hogy próbálja ki, egy-két órára kitűnő szórakozást nyújt. |