Teszteltük a Blade Symphony-t...
A Blade Symphony-t a vicces nevű Puny Human indie fejlesztőcsapat készíti/fejleszti. Eleinte csak mod-okra specializálódtak, de most kiadták a Blade Symphony-t külön/teljes játékként. Na de mi is ez? Legjobban talán úgy lehetne leírni, hogy "taktikai kardozós játék" Képzeljetek el egy 2D-s bunyós játékot (például Street Fighter 4), adjatok a karaktereknek acélpengéket és rakjátok egy 3D-s környezetbe. Üdv a Blade Symphony világában!
A játéknak nincs története, kizárólag a többjátékos módra koncentrál, ugyanakkor az egész játékot átlengi a japán kultúra szelleme, ami, tekintve a Blade Symphony témáját, nem meglepetés.
A hasonló "harcolós játékos-játékos elleni" játékokra szokták azt mondani, hogy könnyű belekezdeni, nehéz elsajátítani. A Blade Symphony-ra ez nem igaz, mert már a kezdés is elég nehézkes lehet, ami a bonyolult harcrendszernek köszönhető, nem is beszélve a 3D-ben való mozgásra.
A játékmenet nagyon összetett, ezért erősen rétegjátéknak számít. A kiegyenlített küzdelem ("balance") miatt egyelőre kevés karakter (4) van és kevés fegyvertípus (5), de ezeket a szájízünk szerint lehet kombinálni. Ez így nem tűnik túl sok tartalomnak, de végül is egy multiplayer játékról beszélünk, ahol minden mérkőzés más (természetesen később még kerülhetnek bele új dolgok).
Nehéz a harcrendszerről beszélni, ezt gyakorlatban kéne megtapasztalni... de azért megpróbálom:
Van 5 féle kard: Longsword, Scimitar, Jian, Katana és Rapier. Mindegyik fegyvernek eltérő támadásai vannak, eltérő sebzései, eltérő stílust követelnek. A Chivalry-hoz hasonlóan többféle irányba is üthetünk, a suhintás iránya attól függ, melyik (irány)gombot nyomjuk le mellé. Az irányt, távolságot egy átlátszó fénycsík mutatja még mielőtt ténylegesen lenyomjuk az ütés gombot. A játékban lehet még védekezni is (nem mindegyik karddal), lehet levegőből támadni és falra felfutni, lehet parry-zni (amikor a két kard összeütközik), lehet dobócsillagot is használni, ha közel vagyunk egymáshoz, akár meg is lehet fogni az ellenfelet, hogy aztán földre üssük, illetve katanával még színlelni is tudjuk az ütést (utóbbi elsajátításához már magas szinten kell ismerni a játékot). Ha belevesszük a levegőből való támadást is, akkor négyféle harci állást (stance) különböztet meg a játék: Air, [1]Fast (gyors), [2]Balanced (kiegyensúlyozott), [3]Heavy (nehéz). Értelemszerűen ezekben az állásokban eltérő a sebzésünk és a támadó gyorsaságunk. A Blade Symphony legfontosabb rendszere a kombó rendszer, ami nemcsak baromi látványos, de hatásos is. Karakterenként eltérő számú kombózási lehetőségünk van. Ez azt jelenti, hogy ameddig egyik harcossal ötször is tudunk gyors állásban ütni, mielőtt elfáradunk és szünetet kell tartani, addig egy másik karakterrel mondjuk csak három ütésre van lehetőség, de cserébe nehéz állásban neki van több ütése. Az állások gyorsgombon vannak, kombó közben a nagyobb sebzés érdekében tudunk váltani köztük (nem egyszerű) A parry-nek is fontos szerepe van a játékban: katanával például kétszeres sebzést kapunk, ha győztesen jövünk ki belőle. A parry rendszer a kő-papír-olló körbeveréses módszert alkalmazza, így nem mindegy, hogy melyik állásban ér minket. A játék első indításakor érdemes végigjátszani a tutorial részt, mert habár a rendszer nagyon bonyolult, a tutorial jól elmagyarázza az alapdolgokat (van egy rajongó által készített részletesebb is, amit a műhelyen keresztül tudunk letölteni).
Játékmódok között leginkább az 1v1-el fogunk játszani, de lehetséges 2v2-zni és van egy hektikus Free For All (mindenki mindenki ellen) mód is, ahol le lehet vezetni a feszültséget. Jelenleg párszázas aktív közösséggel rendelkezik a játék és néha tartanak tornákat is.
A Blade Symphony egy módosított Source motorral fut, kihasználva annak minden előnyét: gépre szabható, optimalizált, könnyen modolható. Az arénák és úgy az egész játék design-ja lenyűgözően hangulatos, ahogy fentebb írtam, tényleg átjön ez a japán stílus. Még a főmenüben sem nagyon tudok unatkozni, mert még ott is látványos képeket mutat a játék. A játék HUD része információ-gazdag és szép. A grafika mellett a hangokra sem tudok rosszat mondani: az effektek jól hangzanak és a zene remek. Nem csak a menüben, hanem harc közben is.
A PC beállítási lehetőségek nagyon jók. A videót és a hangokat is részletesen be lehet állítani, az összes gombot újra lehet bindelni (Source motor lévén még logót is lehet fújni a falra játék közben). Mivel a 3D-s környezetben nagyon fontos a mozgás, ezért nem mindegy, hogy áll a kamera. A kameraállást részletesen, sok csúszka segítségével be tudjuk lőni magunknak. A készítők mindenre gondoltak.
A játék támogatja a STEAM műhelyét, ahol a rajongók meg tudják osztani másokkal a szerzeményeiket, legyen az pálya, fejfedő... vagy kard. Már most több ismert penge is kipróbálható, mint például Link vagy a Lich King híres kardja és ezeket többjátékos módban is lehet látni... persze hivatalosan is van jó pár skin, amiket lehet használni. Ranked szervereken játszva kapunk "note"-okat, amikkel ezeket tudjuk megnyitni. Ez az egyetlen fejlődési rendszer a játékban.
Habár nem mondhatnám, hogy rajongója vagyok a kardozásnak, tudom értékelni a jó dolgokat. Amit a játék ígér, azt szinte 100%-osan teljesíti. A játékmenet nehéz és bonyolult, ezért kezdőként nehezen tudtam kibontakozni az elején, de szerencsére meg lehet nézni a másik játékos rangját, így próbáltam mindig a sajátomhoz hasonlóak ellen harcolni. Amikor épp a kispadon ültem (tehát nem én játszottam), akkor sem unatkoztam, mert a remekül kivitelezett néző módban tudtam figyelemmel követni a látványos harcot. Van olyan lehetőség is, hogy úgy mutassa, mint ahogy a 2D-s verekedős játékoknál.
Még most is van egy-két dolog, amit nem teljesen értek, de ha valakinek a videók alapján tetszik az ilyen fajta harc, akkor tudom nekik ajánlani.
A játék megvásárolható STEAM-en 15 euróért
A Blade Symphony-t a vicces nevű Puny Human indie fejlesztőcsapat készíti/fejleszti. Eleinte csak mod-okra specializálódtak, de most kiadták a Blade Symphony-t külön/teljes játékként. Na de mi is ez? Legjobban talán úgy lehetne leírni, hogy "taktikai kardozós játék" Képzeljetek el egy 2D-s bunyós játékot (például Street Fighter 4), adjatok a karaktereknek acélpengéket és rakjátok egy 3D-s környezetbe. Üdv a Blade Symphony világában!
A játéknak nincs története, kizárólag a többjátékos módra koncentrál, ugyanakkor az egész játékot átlengi a japán kultúra szelleme, ami, tekintve a Blade Symphony témáját, nem meglepetés.
A hasonló "harcolós játékos-játékos elleni" játékokra szokták azt mondani, hogy könnyű belekezdeni, nehéz elsajátítani. A Blade Symphony-ra ez nem igaz, mert már a kezdés is elég nehézkes lehet, ami a bonyolult harcrendszernek köszönhető, nem is beszélve a 3D-ben való mozgásra.
A játékmenet nagyon összetett, ezért erősen rétegjátéknak számít. A kiegyenlített küzdelem ("balance") miatt egyelőre kevés karakter (4) van és kevés fegyvertípus (5), de ezeket a szájízünk szerint lehet kombinálni. Ez így nem tűnik túl sok tartalomnak, de végül is egy multiplayer játékról beszélünk, ahol minden mérkőzés más (természetesen később még kerülhetnek bele új dolgok).
Nehéz a harcrendszerről beszélni, ezt gyakorlatban kéne megtapasztalni... de azért megpróbálom:
Van 5 féle kard: Longsword, Scimitar, Jian, Katana és Rapier. Mindegyik fegyvernek eltérő támadásai vannak, eltérő sebzései, eltérő stílust követelnek. A Chivalry-hoz hasonlóan többféle irányba is üthetünk, a suhintás iránya attól függ, melyik (irány)gombot nyomjuk le mellé. Az irányt, távolságot egy átlátszó fénycsík mutatja még mielőtt ténylegesen lenyomjuk az ütés gombot. A játékban lehet még védekezni is (nem mindegyik karddal), lehet levegőből támadni és falra felfutni, lehet parry-zni (amikor a két kard összeütközik), lehet dobócsillagot is használni, ha közel vagyunk egymáshoz, akár meg is lehet fogni az ellenfelet, hogy aztán földre üssük, illetve katanával még színlelni is tudjuk az ütést (utóbbi elsajátításához már magas szinten kell ismerni a játékot). Ha belevesszük a levegőből való támadást is, akkor négyféle harci állást (stance) különböztet meg a játék: Air, [1]Fast (gyors), [2]Balanced (kiegyensúlyozott), [3]Heavy (nehéz). Értelemszerűen ezekben az állásokban eltérő a sebzésünk és a támadó gyorsaságunk. A Blade Symphony legfontosabb rendszere a kombó rendszer, ami nemcsak baromi látványos, de hatásos is. Karakterenként eltérő számú kombózási lehetőségünk van. Ez azt jelenti, hogy ameddig egyik harcossal ötször is tudunk gyors állásban ütni, mielőtt elfáradunk és szünetet kell tartani, addig egy másik karakterrel mondjuk csak három ütésre van lehetőség, de cserébe nehéz állásban neki van több ütése. Az állások gyorsgombon vannak, kombó közben a nagyobb sebzés érdekében tudunk váltani köztük (nem egyszerű) A parry-nek is fontos szerepe van a játékban: katanával például kétszeres sebzést kapunk, ha győztesen jövünk ki belőle. A parry rendszer a kő-papír-olló körbeveréses módszert alkalmazza, így nem mindegy, hogy melyik állásban ér minket. A játék első indításakor érdemes végigjátszani a tutorial részt, mert habár a rendszer nagyon bonyolult, a tutorial jól elmagyarázza az alapdolgokat (van egy rajongó által készített részletesebb is, amit a műhelyen keresztül tudunk letölteni).
Játékmódok között leginkább az 1v1-el fogunk játszani, de lehetséges 2v2-zni és van egy hektikus Free For All (mindenki mindenki ellen) mód is, ahol le lehet vezetni a feszültséget. Jelenleg párszázas aktív közösséggel rendelkezik a játék és néha tartanak tornákat is.
A Blade Symphony egy módosított Source motorral fut, kihasználva annak minden előnyét: gépre szabható, optimalizált, könnyen modolható. Az arénák és úgy az egész játék design-ja lenyűgözően hangulatos, ahogy fentebb írtam, tényleg átjön ez a japán stílus. Még a főmenüben sem nagyon tudok unatkozni, mert még ott is látványos képeket mutat a játék. A játék HUD része információ-gazdag és szép. A grafika mellett a hangokra sem tudok rosszat mondani: az effektek jól hangzanak és a zene remek. Nem csak a menüben, hanem harc közben is.
A PC beállítási lehetőségek nagyon jók. A videót és a hangokat is részletesen be lehet állítani, az összes gombot újra lehet bindelni (Source motor lévén még logót is lehet fújni a falra játék közben). Mivel a 3D-s környezetben nagyon fontos a mozgás, ezért nem mindegy, hogy áll a kamera. A kameraállást részletesen, sok csúszka segítségével be tudjuk lőni magunknak. A készítők mindenre gondoltak.
A játék támogatja a STEAM műhelyét, ahol a rajongók meg tudják osztani másokkal a szerzeményeiket, legyen az pálya, fejfedő... vagy kard. Már most több ismert penge is kipróbálható, mint például Link vagy a Lich King híres kardja és ezeket többjátékos módban is lehet látni... persze hivatalosan is van jó pár skin, amiket lehet használni. Ranked szervereken játszva kapunk "note"-okat, amikkel ezeket tudjuk megnyitni. Ez az egyetlen fejlődési rendszer a játékban.
Habár nem mondhatnám, hogy rajongója vagyok a kardozásnak, tudom értékelni a jó dolgokat. Amit a játék ígér, azt szinte 100%-osan teljesíti. A játékmenet nehéz és bonyolult, ezért kezdőként nehezen tudtam kibontakozni az elején, de szerencsére meg lehet nézni a másik játékos rangját, így próbáltam mindig a sajátomhoz hasonlóak ellen harcolni. Amikor épp a kispadon ültem (tehát nem én játszottam), akkor sem unatkoztam, mert a remekül kivitelezett néző módban tudtam figyelemmel követni a látványos harcot. Van olyan lehetőség is, hogy úgy mutassa, mint ahogy a 2D-s verekedős játékoknál.
Még most is van egy-két dolog, amit nem teljesen értek, de ha valakinek a videók alapján tetszik az ilyen fajta harc, akkor tudom nekik ajánlani.
A játék megvásárolható STEAM-en 15 euróért
Pros.:
+ Kardok
+ Bonyolult 3D-s harcrendszer
+ Source motor és annak előnyei
+ Steam kártyák
+ Steam műhely
+ Pálya szerkesztő
+ Hangulat
+ PC-s és általános testre szabhatósági lehetőségek
+ Viszonylag olcsó
+ Steam műhely
+ Pálya szerkesztő
+ Hangulat
+ PC-s és általános testre szabhatósági lehetőségek
+ Viszonylag olcsó
Cons.:
- Nem könnyű belerázódni
- Bonyolult 3D-s harcrendszer
- A fentiek miatt rétegjáték
Értékelés | |
8.0 | Játékmenet: A harcrendszere összetett, nagyon sok lehetőség van benne, de kiismeréséhez idő kell. |
9.5 | Hangulat: A japán kultúra mind a zenében, mind a látványban megmutatkozik. |
8.0 | Grafika: Bár nem mai a motor, mégis remekül néz ki, köszönhetően a gyors akciónak. |
9.0 | Hangok: Mind a menü, mind a játék zenéje remek. A kardok csattogását jól oldották meg. |
6.5 | Szavatosság: Gyakorlatilag az elejétől fogva megkapunk mindent, ezért csak a harcrendszer tetszésétől fog függni, meddig játszunk. A megjelenés óta azért szerencsére nőtt a játékosok száma. |
Summary | |
8.2 | A játék nehézsége miatt én a rétegjáték közé sorolnám az indie fejlesztésű Blade Symphony-t, a kivitelezése viszont csillagos ötös. Jobb nevet nem is tudtam volna a játéknak adni. |