Még nem is írtam város-menedzselős játékról, de aztán rá
kellett jönnöm, hogy nincs is belőlük túl sok, így esélyem se lett volna
bemutatni nektek az én szemszögömből ezt a játék típust. Pedig megérdemel
egy-két szót, mert akár csak a Sims, úgy ez is képes beszippantani akármelyik
embert, legyen szó birkalelkű casual gamerről, vagy kemény kötésű kockáról.
Mindig szidják a Simset, hogy jaj de rossz jaj de gagyi, aztán a nagy LoL-os,
WoW-os, Cod-os leül, és órákra ott ragad előtte. Hogy miért, azt nehéz lenne
megmagyarázni, de létező jelenség. Ugyanez igaz a menedszelős játékokra is,
ahol szintén nem kell számítani intenzív játékmenetre, változatos tennivalókra,
egyszerűen csak építgetjük a kis birodalmunkat, adókat vetünk ki, kereskedünk,
és szívjuk a fogunkat, ha nem akarnak összejönni a dolgok. Én speciel szeretem
ezeket a játékokat, mert van bennük egy különleges nyugalom és béke, de közben
mégis érdekes a játék, így kellemes kikapcsolódást nyújtanak a sok adrenalin
pumpáló játék sűrűjében.
Mostani cikkünk témája is egy ilyen város építgetős játék,
amit iPadről írtak át nekünk PC-re, hogy mi is kipróbálhassuk magunkat a 19.
század aranylázának évében. A játék egyszerűbb és letisztultabb, mint társai,
ami elsősorban annak köszönhető, hogy tabletes alkalmazásról van szó, más
részről pedig inkább casual stílusú a játékmenet, semmint sok-sok órát igénybe
vevő birodalom építés. Szkeptikusan álltam hozzá a játék kipróbálásához, és az
első pár perc is kicsit csalódás volt, de aztán rájöttem, hogy jó kis játék ez.
Ez az 1849.
Kincsvadászok
A sztori a történelemkönyvekből is ismerős lehet, 1800-as
évek közepén Kaliforniában aranyra bukkannak, aminek hatására emberek ezrei
utaznak nyugatra, hogy szerencsét próbáljanak. Mi magunk a tehetősebb fajtából
származunk, akik nem csak egy marék arannyal szeretnének hazatérni, hanem egy
jól fialó bánya-birodalmat szeretnének maguknak tudni. Épp ezért a feladatunk
nem a kétkezű munka lesz, hanem egy bánya város építése, az ide érkező emberek
eltartása, foglalkoztatása és a zsebünk megtömése. A kor akkori fontosabb
területeit fogjuk meglátogatni, összesen 20-at.
A játékban két játékmód található, a sandbox, és a story.
Érdemes utóbbival kezdeni, ugyanis a játék egyszerű, de vannak bizonyos dolgok,
melyeket érdemes előre ismerni, és észben tartani. A story mód során a már
említett 20 pályán kell teljesítenünk, mindegyiken konkrét teendők elvégzésével
juthatunk tovább. Ez elveszi ugyan a szabadságunkat, de a kezdeti pár pálya
úgyis inkább a tutorial szerepét töltik be, később a küldetések is olyanokká
válnak, hogy mindegy hogyan, csak játszunk.
Amit a lakosaink kitermelnek, és nem zabálnak fel, az a
raktárunkba kerül, itt láthatjuk összesítve minden árúnkat, amit kereskedelembe
bocsáthatunk. A közeli településekkel kiépíthetjük a kereskedelmi utakat, és
elindulhat a vásárlás illetve eladás. Mindkettő fontos eleme a játéknak, előbbi
a fejlődést szolgálja, utóbbi pedig a megélhetésünket. Az emberek például
szeretnének önállóan is építkezni, így kell nekik fa, és egyéb építőanyag, amit
mi nem tudunk előállítani, de be tudunk szerezni. Ezekért szép summát fizetünk,
de a lakosaink is fizetni fognak ezekért a dolgokért, úgyhogy visszajön az ára
a befektetésünknek, ha ügyesek vagyunk. Aztán lesz a raktárunkban sok pamut,
bőr, pia, és egyéb jószág, amit eladhatunk szomszédainknak. Ha egyszer
elkezdjük az adás-vételt, a játék egészen felpörög, és nem lesz elég hátradőlve
figyelni, ahogy a kis birodalmunk magától kitermelni számunkra a suskát. Észnél
kell lenni, jó időben kell jó embernek eladni, illetve ésszel kell vásárolni
is, de ha ez nem lenne elég, lesznek belső problémáink is.
Ilyen például a bűnözés. A seriff rendet tud tenni ugyan, de
minél nagyobb a lakosság létszáma, annál több munkahely kell, és ha marad
munkanélküli, az bizony bajt fog csinálni. De a jó munkás emberek is
stresszesek, ők is csinálhatnak balhét, ehhez kell fogadót építeni, ahol
levezethetik a napi feszültséget. Aztán ha nincs elég kaja, a nép éhezni kezd.
Ha nincs elég építőanyag, nem tudnak fejlődni az emberek, nem tudnak a
családjuknak nagyobb házat építeni. És ezek az emberek nem fognak
meghunyászkodva rabszolgamód dolgozni, ha nem tetszik nekik valami, fogják a
cókmókjukat, és lelécelnek. Minél nagyobb a bánya birodalmunk, annál erősebbek
ezek a problémák, és a nyugis, apró lépésekben játszott építgetés átcsap egy
kapkodós, bosszankodós menedzselésbe, hogy megpróbáljuk stabilizálni a
befektetésünket. Ez a fajta játékmenet képes beszippantani az embert.
Aranyláz
A gond csak az, hogy mikor belejönnénk a játékba, már el is
végeztük a pályára kiszabott feladatokat, és mehetünk a következő területre. A
pályák pedig elfogynak egész hamar, de épp ezért van a játékban sandbox mód,
ahol nincsenek küldetések, nincs korlátozás, egyszerűen csak építkezünk,
menedzselünk. Érdekes módon ez a játékmód egészen lebilincselő és élvezetes,
próbára teszi az embert egy bizonyos pont után. A gond csak az, hogy a
felhasználható terület nem túl nagy, és ha elértük a határainkat, akkor nem
fogunk tudni terjeszkedni, hiába lenne még kedvünk és pénzünk hozzá.
Grafikailag ne számítsunk semmi komolyra, az iPades
határokat nem lépi át a PC-s verzió, akármennyire is indokolt lenne. Távolról
pofásan néz ki a városkánk, de bezoomolva minden épület, karakter és tereptárgy
kis felbontású, és eleve nem túl szép. A rajzolt karakterek animációi is elég
minimálisak, még ahhoz képest is, hogy egy ilyen játékban nem vár el az ember
sok kidolgozott mozgást a több száz izgő-mozgó egységtől. A menü és a
kezelőfelület is elég letisztult, közli amire szükségünk van, de igazából
ennyi. Egyáltalán nem azt mondom, hogy az 1849 rosszul néz ki, nincs csúnyán
megcsinálva, vagy elrontva. Egyszerűen csak üvölt róla hogy tabletes átirat,
még annak is, aki amúgy nincs tisztában ezzel a ténnyel. A PC-s verzióban jó
lett volna például az épületek és tereptárgyak képeinek frissítése, aminek
hatására az összhatás még akár látványos is lehetett volna.
Hangok terén szintén nem történt változás, tableten pedig
hangeffektekre nem igen kell számítani, nincs jelentőségük, így igen kevés
található a játékban. Halljuk persze a munkások beszélgetésének zaját, a malom
őrlését, az aranymosó csobogását, de ennyi. Ellenben van zene, és az kellően
hangulatos ahhoz, hogy feledtesse velünk a hangok hiányát. Több szám is
található a játékban, mind egész kellemes, nyugis western hangulatot áraszt,
ami nem csak jól illeszkedik a játékhoz, de még fülbemászó is.
Ítélet
Összességében az 1849 egy jó kis játék, ami tableten is jól
teljesíthetett, és PC-n is érdemes kipróbálni. Jobb lett volna, ha a grafika terén
nagyobb felbontású képekkel villantanak, vagy ha kiegészítik a játékot pár
pályával, de ezek kimaradtak. Ettől függetlenül a játék hangulatos, élvezhető,
be tudja szippantani az embert pár órácskára. Nem túl tartalmas a sztori mód, a
sandbox pedig játékosfüggő, hogy meddig tart ki, így alkalmi móka az 1849, de
aki ilyesmire vágyik, annak érdemes itt próbálkoznia.
-Róka-
Pro:
+Kellemes város-építgetés
+Hangulatos
+Steam teljesítmények
+Steam teljesítmények
Kontra:
-Nem elég tartalmas
-Grafika, hangok minimálisak
| Értékelés | |
| 7.5 | Játékmenet: Nem épp változatos, inkább egyszerű, de pont ezért kellemes és dinamikus az építkezős-kereskedős alap. A gondot a rövidség és a pályák korlátozottsága jelenti. |
| 8.0 | Hangulat: A western környezet soha nem volt még ennyire könnyed és nyugis. A látvány bár nem a legjobb, de az összhatás kellemes, a zene sokat hozzáad a hangulathoz. |
| 6.5 | Grafika: A látvány nem a legjobb, mivel tabletes játékról beszélünk, és nem nagyon fejlesztették a képeket, hogy a nagyobb képernyőn is szépen mutasson a játék. Minimális maradt, de azért még élvezhető. |
| 7.0 | Hangok: Hangeffektekről nem igazán beszélhetünk, egy-két zörej van csak a játékban, ellenben a zene kellemes, több szám is felcsendül, amik szerves részei a hangulatnak. |
| 6.5 | Szavatosság: Jól el lehet vele lenni, de a sztori módnak viszonylag hamar vége van, a sandbox pedig játékosfüggő, hogy meddig nyújt szórakozást. Alkalmi szórakozás. |
| Review score | |
| 7.1 | Az 1849 egy kellemes játék, kellően könnyed, és képes rövid időre beszippantani az embert. Amíg tart, addig élvezetes, de tartalmilag még igényelne pár dolgot. Így csak alkalmi kikapcsolódás marad, így aki ilyesfajta szórakozásra vágyik, annak merem ajánlani. |