Teszteltük a War of the Vikings játékot
A nagy csata a "közelharcra fókuszáló játékok" között 2012-ben kezdődött, amikor szinte egyszerre jelent meg a War of the Roses és a Chivalry. Azóta mindkét félnek volt ideje csatasorba rendeződnie, finomodnia. A War of the Vikings a Fatshark fejlesztőcsapat második játéka ebben a témában, lássuk milyen arzenállal rendelkezik.
A War of the Vikings egy olyan hátulnézetes játék, ahol közelharcra alkalmas fegyverek (és íj) használatával kell az ellenfél csapatát legyőzni. Ahogy a nevéből is kitalálható, most a vikingek korába kalandozunk el: a két szemben álló fél ezúttal a Vikingek és a Saxonok.
Aki csak arra kíváncsi, hogy mennyit változott a War of the Roses (továbbiakban WotR)-hoz képest, annak előjáróban annyit tudok mondani, hogy van olyan változás, amit pozitívan és negatívan is fel lehet fogni és van olyan, ami egyértelműen rosszabb lett. Az egész játék olyan hatást kelt, mintha ennek kellett volna előbb megjelennie, a War of the Vikings egyszerűbb lett, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb.
A játékmenet nagyon hasonló az előző részhez képest: tudunk támadni és védekezni is többféle irányból, ami nem egyszerű, de megtanulható. A különféle ütésekre nincsenek külön gombok, mindegyiket a bal egérgomb lenyomásával és az egér mozgatásával tudjuk megadni (a védekezést is). Ez eleinte biztos, hogy nehézkes lesz, mivel azért célozni is kell a játékban. Az ütéseink lassúak, de van súlyuk, amit a hangok nagyon jól érzékeltetnek. A közelharcon van a lényeg, de szerencsére a távolsági fegyverek használata is nagyon élvezetes.
Egyelőre három klassz szerepel: Skirmisher, Warrior, Champion. Utóbbinak a legvastagabb a páncélzata, cserébe nem tud íjat használni. A War of the Vikings-ben az egyik legnagyobb csalódás egyértelműen az, hogy kihagyták a játékból a fegyverek részletes statisztikáit. Na nem mintha ott sokat számítottak volna, de jó volt őket nézni, jól el lehetett velük szórakozni. Ezeket az adatokat ezúttal egy rövid leírás, idézet váltja fel, aminek igazából nem sok értelme van, maximum a játék hangulatához/történelméhez ad valamennyit. A karakterünket többféle módon lehet egyénire szabni: fegyvereket tudunk cserélni, pajzsot tudunk befesteni (mintát is meg lehet adni), megváltoztathatjuk a sisakunkat, ruhánk színét, lecserélhetjük az arcunkat és szakállt is adhatunk magunknak. Csatakiáltást is állíthatunk és magasabb szinten köpenyt is viselhetünk. Szerencsére a játékban megvehető legtöbb dolog a játékmeneten nem változtat, így nincs nagy különbség a kezdő és a legnagyobb szint között. Ez nagyon jó, bár sajnos minden szinthez van kötve, ezért az elején szinte semmit nem tudunk megvenni, mindent meg kell nyitni szintlépéssel. Jobb lett volna, ha csak szintlépéssel vagy csak pénzzel tudjuk ezeket megszerezni.
Játékmódok között megtalálható a gyors újraéledési idővel rendelkező Team Deathmatch, a területfoglaló Conquest vagy a kis létszámú játékmód, az Arena. 20-24 fő már a nagyobb pályákon is tömegnek számít, két szembejövő emberrel már nehezen tudunk elbánni, ezért érdemes mindig a tömeggel menni. A játékban alaphelyzetben be van kapcsolva csapattag sebzés, ami egy újabb csavart ad a játékmenetnek, mert így sokkal óvatosabban kell csapkodni a fejszével. Általában ellenzem az ilyet, de ebben a játékban nagyon jól bevált. A sok kozmetikai kellék mellett azért van, ami előnyt adhat a játékban: a perkek. Három kategóriába vannak sorolva és valamilyen nem túl nagy pluszt adnak. Szerencsére ezeket hamar meg lehet nyitni és olcsón meg lehet őket venni. A War of the Vikings díjazza a kitartó és/vagy ügyes játékosokat: minél több XP-t szerzünk egyhuzamban, annál nagyobb mennyiségű elkölthető pénzt kapunk egy-egy játszma után. Ez mindenképpen jó dolog, több játék is alkalmazhatná.
A grafika nagyjából megegyezik a WotR-ban látottakkal, javulás nem nagyon fedezhető fel. A menü zenéje illik a korhoz, a fegyverek hangjai és a dumák sokat dobnak az élményen. A korai hozzáférés ellenére azonban még akad gond a játékkal: villódzó objektumokra, fagyásokra panaszkodnak a játékosok (többek között én is). Van olyan beállítás az irányítások között, amit minden alkalommal újra be kell állítani. Az is gond, hogy nem lehet futtatni a háttérben bizonyos alkalmazásokat, mint például a Fraps vagy az Afterburner, és habár az okát nagyjából megmagyarázták, nem örültem ennek a döntésnek. (FPS számláló bekapcsolása megoldható config átírásával)
Sok mindent lehet megnyitni/megszerezni és viszonylag sok pálya van a War of the Vikings-ben. A készítők ígértek ingyenes és fizetős (utóbbi biztos lesz) frissítéseket. Aki szeret kártyázni, annak jó hír, hogy cserélhető kártyákat is ad a játék és ezen kívül a STEAM achievementeket is osztogat az arra érdemeseknek.
Az első két órában nagyon szenvedtem, elég nehezen jöttem csak bele... utána viszont nagyon jól szórakoztam, akár egy balta volt a kezemben, akár egy íj. Testrészeket nem láttam repkedni (talán csak egy-két fejet), mégis nagyon élveztem a gyilkolászást. A kivégzéseket sajnos kivették a játékból, ami nagy csalódás volt számomra, mert a WotR-ban imádtam. (Meg merem kockáztatni, hogy talán az egyik legjobb dolog volt abban a játékban. Kár érte.)
Összességében így is jól szórakoztam és remélhetőleg sokáig támogatja a fejlesztőcsapat, még ha pénzért is. Akinek tetszett a War of the Roses, annak valószínűleg ez is tetszeni fog. Ha valaki azon gondolkodik, hogy melyiket vegye, akkor mindenképpen ezt ajánlom.
A játék megvásárolható STEAM-en, a legolcsóbb csomag 24 euró, a legdrágább 168 euró.
A nagy csata a "közelharcra fókuszáló játékok" között 2012-ben kezdődött, amikor szinte egyszerre jelent meg a War of the Roses és a Chivalry. Azóta mindkét félnek volt ideje csatasorba rendeződnie, finomodnia. A War of the Vikings a Fatshark fejlesztőcsapat második játéka ebben a témában, lássuk milyen arzenállal rendelkezik.
A War of the Vikings egy olyan hátulnézetes játék, ahol közelharcra alkalmas fegyverek (és íj) használatával kell az ellenfél csapatát legyőzni. Ahogy a nevéből is kitalálható, most a vikingek korába kalandozunk el: a két szemben álló fél ezúttal a Vikingek és a Saxonok.
Aki csak arra kíváncsi, hogy mennyit változott a War of the Roses (továbbiakban WotR)-hoz képest, annak előjáróban annyit tudok mondani, hogy van olyan változás, amit pozitívan és negatívan is fel lehet fogni és van olyan, ami egyértelműen rosszabb lett. Az egész játék olyan hatást kelt, mintha ennek kellett volna előbb megjelennie, a War of the Vikings egyszerűbb lett, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb.
A játékmenet nagyon hasonló az előző részhez képest: tudunk támadni és védekezni is többféle irányból, ami nem egyszerű, de megtanulható. A különféle ütésekre nincsenek külön gombok, mindegyiket a bal egérgomb lenyomásával és az egér mozgatásával tudjuk megadni (a védekezést is). Ez eleinte biztos, hogy nehézkes lesz, mivel azért célozni is kell a játékban. Az ütéseink lassúak, de van súlyuk, amit a hangok nagyon jól érzékeltetnek. A közelharcon van a lényeg, de szerencsére a távolsági fegyverek használata is nagyon élvezetes.
Egyelőre három klassz szerepel: Skirmisher, Warrior, Champion. Utóbbinak a legvastagabb a páncélzata, cserébe nem tud íjat használni. A War of the Vikings-ben az egyik legnagyobb csalódás egyértelműen az, hogy kihagyták a játékból a fegyverek részletes statisztikáit. Na nem mintha ott sokat számítottak volna, de jó volt őket nézni, jól el lehetett velük szórakozni. Ezeket az adatokat ezúttal egy rövid leírás, idézet váltja fel, aminek igazából nem sok értelme van, maximum a játék hangulatához/történelméhez ad valamennyit. A karakterünket többféle módon lehet egyénire szabni: fegyvereket tudunk cserélni, pajzsot tudunk befesteni (mintát is meg lehet adni), megváltoztathatjuk a sisakunkat, ruhánk színét, lecserélhetjük az arcunkat és szakállt is adhatunk magunknak. Csatakiáltást is állíthatunk és magasabb szinten köpenyt is viselhetünk. Szerencsére a játékban megvehető legtöbb dolog a játékmeneten nem változtat, így nincs nagy különbség a kezdő és a legnagyobb szint között. Ez nagyon jó, bár sajnos minden szinthez van kötve, ezért az elején szinte semmit nem tudunk megvenni, mindent meg kell nyitni szintlépéssel. Jobb lett volna, ha csak szintlépéssel vagy csak pénzzel tudjuk ezeket megszerezni.
Játékmódok között megtalálható a gyors újraéledési idővel rendelkező Team Deathmatch, a területfoglaló Conquest vagy a kis létszámú játékmód, az Arena. 20-24 fő már a nagyobb pályákon is tömegnek számít, két szembejövő emberrel már nehezen tudunk elbánni, ezért érdemes mindig a tömeggel menni. A játékban alaphelyzetben be van kapcsolva csapattag sebzés, ami egy újabb csavart ad a játékmenetnek, mert így sokkal óvatosabban kell csapkodni a fejszével. Általában ellenzem az ilyet, de ebben a játékban nagyon jól bevált. A sok kozmetikai kellék mellett azért van, ami előnyt adhat a játékban: a perkek. Három kategóriába vannak sorolva és valamilyen nem túl nagy pluszt adnak. Szerencsére ezeket hamar meg lehet nyitni és olcsón meg lehet őket venni. A War of the Vikings díjazza a kitartó és/vagy ügyes játékosokat: minél több XP-t szerzünk egyhuzamban, annál nagyobb mennyiségű elkölthető pénzt kapunk egy-egy játszma után. Ez mindenképpen jó dolog, több játék is alkalmazhatná.
A grafika nagyjából megegyezik a WotR-ban látottakkal, javulás nem nagyon fedezhető fel. A menü zenéje illik a korhoz, a fegyverek hangjai és a dumák sokat dobnak az élményen. A korai hozzáférés ellenére azonban még akad gond a játékkal: villódzó objektumokra, fagyásokra panaszkodnak a játékosok (többek között én is). Van olyan beállítás az irányítások között, amit minden alkalommal újra be kell állítani. Az is gond, hogy nem lehet futtatni a háttérben bizonyos alkalmazásokat, mint például a Fraps vagy az Afterburner, és habár az okát nagyjából megmagyarázták, nem örültem ennek a döntésnek. (FPS számláló bekapcsolása megoldható config átírásával)
Sok mindent lehet megnyitni/megszerezni és viszonylag sok pálya van a War of the Vikings-ben. A készítők ígértek ingyenes és fizetős (utóbbi biztos lesz) frissítéseket. Aki szeret kártyázni, annak jó hír, hogy cserélhető kártyákat is ad a játék és ezen kívül a STEAM achievementeket is osztogat az arra érdemeseknek.
Az első két órában nagyon szenvedtem, elég nehezen jöttem csak bele... utána viszont nagyon jól szórakoztam, akár egy balta volt a kezemben, akár egy íj. Testrészeket nem láttam repkedni (talán csak egy-két fejet), mégis nagyon élveztem a gyilkolászást. A kivégzéseket sajnos kivették a játékból, ami nagy csalódás volt számomra, mert a WotR-ban imádtam. (Meg merem kockáztatni, hogy talán az egyik legjobb dolog volt abban a játékban. Kár érte.)
Összességében így is jól szórakoztam és remélhetőleg sokáig támogatja a fejlesztőcsapat, még ha pénzért is. Akinek tetszett a War of the Roses, annak valószínűleg ez is tetszeni fog. Ha valaki azon gondolkodik, hogy melyiket vegye, akkor mindenképpen ezt ajánlom.
A játék megvásárolható STEAM-en, a legolcsóbb csomag 24 euró, a legdrágább 168 euró.
Pros.:
+ Szórakoztató, bár nehéz játékmenet (részben pont ezért jó)
+ Jó grafika és hangok
+ Szinte csak kozmetikai dolgokat lehet venni
+ Steam kártyák
+ Steam teljesítmények
+ Steam teljesítmények
Cons.:
- Nem könnyű belerázódni
- Egyelőre nem túl változatos
- Nincsenek részletes leírások a fegyverekről
- Bogaras, gondok a videóbeállításokkal
- Kivették a kivégzéseket
- Kivették a kivégzéseket
Értékelés | |
8.5 | Játékmenet: Tényleg nem egyszerű, de ha kitartóak vagyunk, jót szórakozhatunk. |
9.5 | Hangulat: Vikingek, csatakiáltások, hulló fejek. |
8.0 | Grafika: Nagyon hasonló az előző részéhez. Sajnos még vannak gondok a videóbeállításokkal, de semmi olyan, ami nem orvosolható. |
8.0 | Hangok: Sok zene nincs a játékban, a hangok hangulatosak |
7.0 | Szavatosság: A játékmenet nem a legváltozatosabb, de sok mindent meg lehet benne szerezni és remélhetőleg a készítők is sokáig fogják támogatni. |
Summary | |
8.2 | Egyértelműen egyszerűsödött a War of the Roses óta, de még mindig jó. Egy akció során de akár most is tudom ajánlani a megvételét. |