Egy teszt a klasszikus Csillagok Háborúja játékok egyikéről...
Nemrég rám tört a Star Wars fangörcs, előkapartam a régi
könyveket, képregényeket, az eredeti trilógiát VHS kazin, a klón háborús
cuccokat pedig a lehető legmélyebbre dugtam, hogy ne is lássam. Nincs is ennél
jobb nosztalgia, ehhez pedig játékokra is szükség van. Miközben listába vettem
a fellelhető Star Wars játékokat, rá kellett döbbenjek, hogy túl kevés SW játék
készült… a sorozat fénykorában csőstül jöttek a legendás játékok, mint a Rebel
Assault, a Shadow of the Empire, vagy a Jedi Knight, aztán Lucas agymenése után
csökkent a felhozatal, és romlott a minőség. Ez bizony szomorú, de talán pont
ennek köszönhető, hogy ismét rájöttem: a régi SW játékok igazi klasszikusok.
Elhatároztam, hogy a legtöbbjükről retro teszt fog készülni nektek, első
mérkőzőt viszont nem tudtam választani, így a véletlenre bíztam a választást,
és a Rogue Squadron került ki győztesként, így hát erről a klasszikusról fogok
írni most nektek.
Réges régen...
A Tie-fighter és az X-wing játékok kétség kívül az SW
franchise legelismertebb címei a Jedi Knight sorozat mellett, aminek több oka
is van. A Jedi és Sith mánia csak később vette át az uralmat a rajongók felett,
addig viszont a filmekből jól ismert csaták feldolgozásán élvezkedtek az
emberek. Ha manapság elhangzik a Star Wars cím, akkor a többség emós sithekre,
kellemetlenül gagyi mesékre és ugra-bugráló Yodára asszociál, régebben viszont
az SW cím egyet jelentett az epikus űrcsatákkal, lépegetők rohamával, és a
rohamosztagos seregek irtásával lézerpuskákkal. Delej szablya és midiklorián
akkoriban nem volt ennyire menő, helyette a kedvenc űrhajónkba pattanva
darálhattuk a mocskos lázadókat, vagy épp a birodalmiakat.
A Nintendo elvitte a stílust az arcade felé, így született
meg a Rogue Squadron. Mint azt minden valamire való férfiember tudja, a Rogue
Squadron a lázadók elit űrhajós osztaga, a játékban pedig magát Luke Skywalkert
fogjuk alakítani a negyedik és ötödik film közti időszakban, mikor a lázadók a
legtöbb kárt okozzák a birodalomnak.
A játékban minden küldetés előtt egy lázadó flotta
anyahajóján kezdünk, ahol kiválaszthatjuk az általunk irányítani kívánt hajót.
Kezdetben nincs sok választási lehetőségünk, a küldetéseket először a
feladathoz kijelölt géppel kell végrehajtani, majd visszatérve próbálhatjuk ki
magunkat más klasszikus járműben is. A pályák kezdetekor kapunk egy gyors
felvilágosítást a teendőinkről, amely során vethetünk egy gyors pillantást a terepre,
és az azon lebzselő ellenségekre is. Amint megkaptuk az irányítást a hajónk
felett, kezdetét veszi a harc. Soha nem leszünk egyedül, osztagunk tagjai
mindig elkísérnek bennünket, és a maguk tempójában, a saját belátásuk szerint
segítik utunkat. Nem kell őket félteni, általában jól boldogulnak, bár
esetenként inkább a visszavonulás mellett döntenek a túlerővel szemben, így a
saját bátorságunkra kell hagyatkoznunk. Társaink ezen felül kommentálják is
cselekedeteinket, jelzik hogy ha ellenség jelenik meg, vagy megköszönik, ha
leszedjük az őket üldözőket. Luke is ad helyzetjelentéseket a csatáról,
többnyire a hajó sérülésének mértékéről, így a kritikus állapotnál R2-D2
visítását, és Luke kétségbeesett „Kilőtték R2-t” kiáltását is hallhatjuk.
A hajónk irányítása kényelmes, és egyszerű, a
manőverezhetőség pedig a hajónk típusától függ. Egy Y-szárnyú jelentősen
lassabb és lomhább, mint egy X-szárnyú, az A-szárnyú pedig meglepően gyors, és
fürge. Kipróbálhatjuk ezen felül a nehéz-lövegekkel felszerelt V-szárnyút is,
valamint egy küldetés erejére behoppanhatunk egy Tie-interceptor
pilótafülkéjébe is. Ha a játékban jól teljesítettünk, az Ezeréves Sólyom is
irányíthatóvá válik, a forgó-lövegeknek hála pedig a célzásról sem kell
különösebben gondoskodnunk. Ha snowspeedert kapunk hajónak, akkor jó eséllyel
számíthatunk AT-AT lépegetők megjelenésére, melyeket a filmből is jól ismert
vontatókábeles manőverrel kell kiiktatni. Ez kicsit kényelmetlenebb része az
irányításnak, hiszen a kamera kitávolodik, és ebből a szögből kell tartanunk az
ívet és sebességet.
Alapból külső nézetből irányítjuk a hajónkat, de bármikor átválthatunk
fülke-nézetbe, ami felidézi az X-winges korszakot, habár nincs annyira
kidolgozva.
Vörös Ötös, készenlétben!
A játékban összesen 16 küldetés, valamint 3 feloldható extra
pálya található, mindegyik egy különböző bolygót, és egy különböző küldetés
típust jelent. A legtöbb jól ismert bolygó visszaköszön, mint a Tatooine,
Bespin, Corellia, Mon Calamari, Kessel, és a többi. A pályákon rendszerint
találunk városokat, vagy telepeket, esetleg birodalmi bázisokat, de lesznek
küldetések kifejezetten kopár terepeken is. A küldetések változatossága nem ver
földhöz senkit, de ahhoz kellően különbözőek, hogy a sokadik küldetés után is
fenntartsák az érdeklődést. Lesznek egyszerű felderítő küldetések, ahol
körberepüljük a pályát, és lelövöldözzük, ami a szemünk elé kerül, de később
bonyolódhatnak a dolgok. Például meg kell védenünk egy szállító hajót, vagy
épületet, akár többet is egyszerre. Az ellenség pedig több oldalról fog
közelíteni, és ha nem vagyunk elég gyorsak, valamit el fogunk veszíteni. Ezek a
küldetések végigvihetőek úgy is, hogy öt megvédendő egységből csak egy éli túl
a csatát, de nyilván a magasabb értékelés elérése érdekében mindenkinek a
biztonságáról gondoskodnunk kell. Lehet szó szállítóhajóról, lopott
lépegetőkről, vonatról, börtönből kirohanó lázadókról, a mi dolgunk távol
tartani, és elpusztítani mindent, ami közel férkőzik. Továbbá lehetnek olyan
küldetéseink is, ahol a tökéletes pusztítás a cél az ellenség bázisának szívében,
de ez történhet labirintusszerű kanyonban, vagy barátságtalan láva-bolygón is.
Meglepő, de az utolsó küldetésben még egy főellenséget is kapunk, egy egész
érdekes sztorival együtt. A sztorit csak rádióüzenetekben ismerjük meg, amikre
nehéz koncentrálni a csata hevében, így ez hanyagolható eleme a játéknak, de
fogunk hallani a lázadók felé húzó birodalmiakról, Wedge Antillest is elkapják,
hogy aztán jól kimenekítsük, majd Moff Seerdon személyesen próbálja eltenni láb
alól az irritáló lázadó pilótákat.
A 16 küldetés mindegyike végigjátszható könnyedén, de minden
feladat tökéletes és gyors elvégzése néha igazi kihívást jelent, de megéri
fáradozni vele, ugyanis minden pálya végén kapunk egy értékelést. Ez lehet
bronz, ezüst, vagy arany. Ha minden pályán elértük a bronzminősítést, megkapjuk
a Koldus Kanyon pályát, ahol Luke gyerekkorába repülünk vissza, mikor a
T-16-osával versenyezik. Ha elértük az arany minősítést 16 alkalommal, akkor a
híres neves Halálcsillag felszínén próbálhatjuk meg elérni a szerviz járat
végén lévő szellőző aknát, belőve a torpedókat, ezzel felrobbantva a hold
méretű űrállomást. Végül pedig arany minősítések bezsebelése esetén a Hoth
csatát élhetjük át újra, vontató kábelekkel kibuktatva a négylábú AT-AT
lépegetőket. Az egyetlen dolog, ami engem zavart, az űrcsaták hiánya. Minden
valamirevaló SW játékban kirepülhetünk a nyílt világűrbe, hogy megrohamozzunk
egy csillagrombolót, vagy egy aszteroida mezőben vadásszunk az ellenségre, de
ez itt sajnos kimaradt, pedig nagyon jó lett volna. Továbbá a meglévő pályák
viszonylag kicsik, a megoldandó feladatok is szűkebb területekre
összpontosítanak, ami például egy védő küldetésen azt eredményezi, hogy
össze-vissza forgolódunk egy talpalatnyi terep felett.
Minősés szempontjából a Rogue Squadron egészen jó, főleg
hogy eleve Nintendo 64-re készült, és csak később lett PC-re dobva minimális
változtatásokkal. A grafikáról egy retro játék esetében kár is értekezni, de
ebben az esetben itt sem lehet különösebb panasz, hisz bár mai szemmel a
grafika nem szép, főleg a környezet elég kidolgozatlan, de a hajók tökéletesek,
és végülis csak ennyi számít ebben a játékban. 1998-as a játék, ettől
függetlenül a repkedés még mindig élvezetes, legyen az bármilyen bolygón.
A hangokra sem tudok rosszat mondani, főleg, hogy itt is a
filmekből ismert hangok adják a játék szíve-lelkét. A hajók hajtóműveinek zúgása,
az összetéveszthetetlen lövéshangok hajótípusonként mind itt vannak, és
működnek, nem is beszélve a zenéről, ami természetesen az eredeti Star Wars
muzsikákból van összeszedve, egy-két szám pedig feldolgozva.
Fan fact: Tudtad, hogy honnan jött a Tie-fighterek furcsa,
üvöltő hangja? Eredetileg a film hangjaiért felelős stúdióban egy reggel
tönkrement a légkondicionáló, és kísérteties hangot adott ki, ami nagyon
megtetszett az ott dolgozóknak. Ezt a hangot fejlesztette tovább Ben Burrt, a
végleges hangeffekt pedig egy elefánt és egy vizes talajon fékező autó
hangjából lett létrehozva.
Ítélet
A Rogue Squadron egy olyan játék, ami önmagában nagyon jó,
csak eltörpül a társai mellett, ezért is szokták a rajongók az X-wing
kisöccsének nevezni. A Star Wars univerzum varázsa inkább az összetákolt lázadó
hajókban és birodalmi gépszörnyekben van az én szerény véleményem szerint,
amihez a Rogue Squadron kellő tisztelettel adózik. A Star Wars űrhajócsaták
hangulatát nagyon jól visszaadja, habár hiányoznak az űrbéli pályák. Ezen felül
jól lenne, ha lenne multiplayer, de ez már csak kukacoskodás. Aki szereti a
régi, klasszikus Star Wars filmeket, azon belül is az űrhajókat, annak meleg
szívvel ajánlom ezt a játékot.
-Róka-
Pro:
+Klasszikus Star Wars
+Űrhajók!
Kontra:
-Viszonylag kicsi pályák
-Űrcsaták hiánya
| Értékelés | |
| 7.0 | Történet: Bár van egy kerettörténet, igazából elhanyagolható, és a rádióadásokból néha nem is teljesen követhető, de alapjába véve nem rossz. |
| 8.0 | Játékmenet: Az önfeledt repkedés mellé különféle küldetés típusokat kapunk, változatos terepeket, különböző hajókat. A pályák egyértelmű feladatokat állítanak elénk, melyek minél hatékonyabb megoldása kihívást jelenthet. |
| 9.0 | Hangulat: A Csillagok Háborúja űrhajós repkedéseinek hangulatát képes visszaadni, nem akar Lucas féle marhaságokkal belerondítani, a csaták pedig izgalmasak, és aki a történetre is odafigyel, az is jól szórakozhat. |
| 8.0 | Szavatosság: A 16 pálya kipörgetése nem nagy mutatvány, az arany minősítés elérése a három extra pálya feloldásához viszont már felemésztheti pár óránkat. |
| 8.5 | Érdemes kipróbálni? Star Wars rajongó vagy? Akkor kötelező! Szereted az űrhajós dog-fightokat? Akkor is kötelező! Aki egyiket se szereti, annak nem fog nagy élményt nyújtani. |
| Review score | |
| 8.1 | A Rogue Squadron nem az SW játékok gyöngyszeme, de emlékezetes tagja, és érdemes róla megemlékezni. Hangulatos akció, SW hangulatban, ami már elég a boldogsághoz. |