Batman Arkham Origins teszt

Megnéztük a Batman Arkham Origins konzolos verzióját....

A Rocksteady Studios fejlesztői annak idején egy meglehetősen erős színvonalú képregény adaptációs videojátékkal rukkoltak elő az Arkham Asylum, valamint az Arkham City képében. A Warner Bros. Entertainment úgy döntött, hogy az abszolút sikert tovább szeretné folytatni a Batman Arkham Origins címmel ellátott előzménytörténetet feldolgozó produkcióval. A Rocksteady Studios sajnos a fejlesztési munkában nem tudott részt vállalni, s éppen ezért a Warner gyorsan megalapított egy új fejlesztői stúdiót Montreálban, hogy a csapat megkezdhesse munkáit az Arkham Origins fejlesztése kapcsán. A két korábbi Arkham játékok a jelen-generációs konzolok gyöngyszemei közé tartoznak, pláne annak függvényében, hogy a képregény feldolgozások között toronymagasan a Batman játékok sikerültek a legjobbra.

Az Arkham Origins lényegében egy eredet történetet dolgoz fel, aminek a központi cselekménye az Arkham Aslyum és az Arkham City előtt pár évvel korábban zajlik le. A sztori tehát az első két játék előtt játszódik, évekkel ezelőtt, amikor is Bruce Wayne / Batman a fiatal éveit tapossa. Az Arkham kezdetek sztorija szerint Bruce Wayne tökéletes ellentettje, Black Mask felbérel nyolc bérgyilkost Batman azonnali levadászására. Ezek között olyan bérgyilkosok is felbukkannak, akik sokak számára ismerős lehet a képregényekből, vagy a filmekből egyaránt. Batman életét többek között Deathstroke, Deadshot és Bane is meg fogja keseríteni, de az denevérvadászok mellett (aki ugyan nincs a listán) még egy régen látott ismerős is feltűnik a városrészben. Batmant ezen a hosszú és veszélyes karácsonyi időszakban hűséges komornyikja és egyben támogatója, dédelgetője, Alfred fogja segíteni a különböző és meglehetősen hasznosnak bizonyuló tanácsokkal. Kis segítséget ugyan kap Gordon nyomozó lányától, Barbarától is.

Sok szempontból az Arkham Origins leginkább egy karácsonyi expanzióként felelne meg, vagy legalábbis egy standalone, spin-off címnek, hiszen a cselekménye nagyjából a DLC fogalom határait súrolja. Véleményem szerint ez a rész nem felel meg teljes értékű előzmény feldolgozásnak. Ugyan tele van tartalommal, de aki először a játék sztori részére fog koncentrálni (majd pedig a gyűjtögetésre), az hamar csalódhat. Ráadásul hasonló területen fogunk tevékenykedni, amit ugye már láthattunk az Arkham Cityben is. A terület ugyan másképpen néz ki, de mégis a játszónak több esetben is Arkham City nagyon jól kidolgozott területe juthat az eszébe. Maga a külső terület kidolgozottsága és részletessége hagy némi kivetnivalót maga után, ugyanis olyan közömbösre sikerültek, hogy rossz berepülni azt. A nagy terület szinte haldoklik, hiába meg vannak töltve csatlósokkal, mégis nagyon üresnek hat. A civilek hiányáról meg ne is beszéljünk. A belső terek felépítése legalább korrektek lettek, azokra nem is tudnék rossz szavakat írni. A területeket ugyanúgy meg lehet tisztítani az ellenségektől, akik teljesen ugyanúgy néznek ki, mint az előző játékokban. Pár ellenség típussal harcolhatunk, de nem tudnám nevezni játékmenetbeli újdonságnak. Ezek a minimális újdonságok DLC-knél teljesen elfogadhatóak lettek volna, de tekintve azt, hogy ez egy AAA kategóriás blockbuster cím, azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon kevés és kiábrándító.

A minimális újítások közül, amit nagyon ki tudnék emelni, az a helyszínelés, mely során a bűntény helyszínét vizslathatjuk meg, majd a felmérések, illetve a beazonosítások után Bruce kiváló detektív érzékét használva szépen rekonstruálhatjuk a helyszínt, hogy pontosan mi is történhetett valójában. A visszajátszást egy hologram segítségével nézhetjük vissza. Emiatt emelem kalapomat a montreáli srácoknak, végre valami egyediséget vittek bele a játékba, s ezzel a tartalommal nem kicsit fellendítették a nyomozós részeket. A játékmenet sava-borsát továbbra is a közelharcos összecsapások adják. Jól működik itt is, ez az elem tulajdonképpen az Arkham City-ből lett átemelve. A montreáli stúdió e résznél is nagyon minimálisat tudott le tenni az asztalra. Mind ezek ellenére a harcok még a két játék több végigjátszása után is nagyon látványosak és dinamikusak tudnak lenni. Aki ismeri a jelen-generációs Batman játékokat, annak nem túl sok újdonságot tudnék ezzel kapcsolatosan mondani. A lényeg, hogy a harc felépítése és szerkezete remek, és valójában a tudat alatt (:)) ez a játékmenet elem viszi el a hátán az egész játékot, valamint a történet közötti átvezető felvételek, amik szinte zseniálisak lettek. A főnök harcok általában jó minőségűek, de az előző részek kiváló színvonalát sajnos nem tudja hozni. A tökéletesen bevitt ütések és a védekezések után pár trükk elemet kell újra és újra eljátszanunk minden egyes bérgyilkosnál. Vegyük például Deathstroke harcát, ahol egy aréna szerűségben zajlik a nagy csata. Ez egy egyszerű 1vs.1 elleni küzdelem, ahol szinte filmszerűen mutatja be a harci küzdelmet. Ilyenkor más kamera beállásból ütlegelhetjük az ellent. Gyors, frenetikus és szórakoztató volt. A bérgyilkosok csatái között talán a legemlékezetesebb ez a rész, de akad siralmas főnökharc is, amit a fejlesztők nagyon benézhettek Gyilkos Krokónál. A boss fightoknál mindig a reflexre és a jó ütemre, és az időben kezdeményezett ütésekre kell majd figyeljünk. Ha ez meg van, a bossfight élvezetes tud lenni. Harcok mellett természetesen ragadozó módjára lopakodhatunk is, hiszen a fegyveres ellenségeket javallott észrevétlenül kiiktatni.

A két harci stílus mellé még dukál a felfedezés öröme, valamint a fentebb említett nyomozós részek. Van azért még néhány újítás a játékban, ezek közé tartozik a gyors utazás, mely segítségével sokkal hamarabb elérhetjük a főküldetések területét. Gyors utazással adott területre csak akkor juthatunk el, ha megmásztuk a rádió tornyokat, ahol a rendszert kell feltörni. Ez gyakorlatilag szép újdonság, mely segít csökkenteni a felesleges utazást, ezáltal az elég rövid játékidőt is megtépve. Változás történt a szintlépés-rendszernél is, ami ugyan új kinézetet kapott, de azt roppant kellemetlenül hozták össze. Szinte "átláthatatlanok" a fejlesztési lehetőségek; egy szó mint száz, rossz ránézni a skill fára. Trehányul, gyorsan összedobott fejlődési fát láthatunk az Arkham Originsben. A fejlesztéseket természetesen úgy tudjuk meg venni, ha elértünk egy-egy bizonyos szintet, amit verekedéssel, gyűjtögetéssel, illetve a küldetések teljesítésével érhetünk el. Ez a része változatlan maradt, meg legyünk őszinték: ezt nem is lehetett volna másképpen megoldni. Ez egy ilyen, jól bevált rendszer.

A játék alapvetően jól néz ki konzolokon, de egyébként itt sem fedezhető fel orbitális látványos részek. Sőt, talán visszafejlődéssel tudnám jellemezni a grafikai motort az Arkham Kezdetek esetében. Gyakorlatilag a konzolos Arkham City óta semmit sem változott, inkább csak "megcsúnyult". Hangok tekintetében minőségi produkció lett, de mikor meghallottam Roger Craig Smith hangját Batmanként, kicsit megdöbbentem, mert egyáltalán nem áll jó neki ez a szerep. Sok esetben frusztrált a hangorgánuma (pedig Ezio hangjaként remek volt és stílusos is), nagyon nehezen szoktam meg a megszólalásait. A többi karakterek szinkronhangjait, az elszenvedett ütéseket verekedés közben továbbra is jól eltalálták.

Most összegezni kéne. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, hiszen minőség szempontjából AAA kategóriás játékként tekintettem rá (meg annak is van feltüntetve), de gyakorlatilag egy kiegészítő tartalmú valamit kaptam. Az első két rész minőségbeli színvonalát egyértelműen, a Batman rajongók bánatára alul múlja. De aki egy jó nagyot és látványosat szeretne verekedni, az bőven el lesz a játékkal idén. Ráadásul ott vannak a Challange módok is, amit öröm elkezdeni. Van néhány újdonság benne, pár új ellenség, de a játékmenet központi része szinte érintetlen maradt. És talán ez a legnagyobb baj a játékkal, hogy nem tudott fel mutatni forradalmi újítást, csak egy újabb kalandot. Nem lett rossz játék, de én, és biztosan sokan más is, nagyon szerettük volna, ha tökéletes elégedettséggel állunk fel a végigjátszás után.

A játékot az Xbox360-as verzió alapján teszteltük.

Pros:
+eredettörténet
+helyszínelés
+még mindig jó verekedni Batman-nel
+helyenként domináló karácsonyi hangulat
+zene

Cons:
-kiegészítő - DLC szerű tartalmak
-nem elég hosszú
-Új szinkronnal szólal meg a főhős
-kidolgozatlan külső területek
-tele van buggal

Értékelés
8.5	Játékmenet: A harcrendszer továbbra is jól működik, de semmilyen eget rengető újításra ne számítsunk.
8.0	Hangulat:  A karácsonyi hangulat hellyel-közel működik, de nem az igazi.
8.0	Grafika:  Az Unreal Engine tovább fejlesztett változata szépen dübörög a konzolokon is. De ez édes kevés, fejlődés itt sem tapasztalható.
8.5	Hangok:  Úgy vélem, a kiadó mellé trafált abban a témakörben, hogy ki lenne a legjobb az új Batman szinkronhang kapcsán. A többi karakter szinkronhangja, valamint az effektek szinte tökéletesek lettek.
7.0	Szavatosság: Mivel nem az igazi Batman játék, ne számítsunk több perceket előidéző élményekre. Az igazi rajongó inkább az előző játékot veszi újra elő.
Review score
8.0	Nem lett olyan rossz játék a Batman Arkham Origins, de a játékból eredő több hiba, valamint a néhol csapongó hangulata mellett nem tudunk elmenni kritika nélkül. Újdonságok alig vannak benne. Ha egy forradalmi játékot szeretnél, kerüld el, ha pedig csak egy új kalandot, próbáld ki. Ha még nem játszottál életedben Batman játékkal, nagyon fog tetszeni :)