Jack Keane 2: The Fre Within - Teszteltük a játékot...
Elveszett ereklyék, vagyon, hírnév és hajmeresztő kalandok. Ezek azok a főbb elemek, mely az Indiana Jones filmeket és könyveket is jellemezték. Mint annyiszor a szórakoztatóipar termékek kapcsán egy-egy sikeres franchise farvizein sok hasonló jellegű termék is megjelenik, ha nem is egy az egyben lekoppintva az adott franchise-t, de erősen merítve abból. Valószínűleg hasonló módon születhetett meg Jack Keane karaktere, aki némileg Dr. Jones paródiájának tűnik.
A Jack Keane először 2007-ben jelent meg meg német nyelvterületen, majd angol nyelven csak 2008-ban. A játék nem aratott osztatlan sikert, de azért nagyrészt pozitív kritikákat kapott. Jelen tesztalanyunk az első rész előzményeként játszódik majd és a Jack Keane 2: The Fire Within elnevezést kapta. A játékot ismét a Deck 13 készítette el és a Nordic Games forgalmazza. De lássuk is, hogy sikerült Jack új kalandja.
A Jack Keane 2 története az elején nagyon nem tetszett, aztán a vége felé megkedveltem a karaktereket, de egész fogyaszthatóvá vált. A játék úgy indul, hogy Jack egy kínai börtönben sínylődik és hűséges segítője, a szépséges Amanda indul a kimentésére. Jack a börtönben egy afrikai sámánnal raboskodik egy cellában, aki mesés kincsekről tömi a fejét. A sámán végül tragikus körülmények között elhalálozik, de még előtte át tudja adni a tudást, ami a kincskeresés rögös útján elindítja Jacket.
Nagyrészt Afrika sivatagos területein fogunk kalandozni
A játék története egyébként rendkívül gyakran csap át a bárgyúan gyerekesből a csak kicsit komolyabb kategóriába. Értem én, hogy a kaland témakör szerves részét kell képeznie a humor, de nekem már néha ez egy picit túlzás volt a játékban, főleg hogy rendkívül gyermeteg humorról beszélhetünk. A Jack Keane tehát egy rendkívül könnyed kaland lesz ezt már most előljáróban szeretném megemlíteni. A komolyabb kalandjátékokat kedvelőket tuti zavarni fogja ez a komolytalanság.
A játékmenet tekintetében nem fogjuk az állunkat keresgetni. A kalandjátékok terén mondjuk nem is lehet már feltalálni a spanyolviaszt. Különböző általában kisebb területeken fordulunk majd meg, ahol tárgyakkal kell interakcióba lépni, némelyiket eltenni, másokat felszedni és kombinálni a továbbjutás érdekében. Néha a megoldás kulcsa bizony beszélgetéseken keresztül tárul fel majd előttünk. Ami kicsit is újdonság lehet az az, hogy van ugrás a játékban és ezt sokszor kell is majd használni a kattintgatások közepette.
Alapvetően egyébként több játszható karakter van. Mármint lesz lehetőség a többieket is irányítani néhány küldetés erejéig. Ez a feature bizony nagyon tetszett, mivel sokszor az egyik karakter lép valamit, amire a másiknak is meg kell cselekedni a saját lépését. Ráadásul sokszor egymásra is vannak utalva. Így gyakorlatilag néha tényleg olyan érzésünk lesz, hogy igen itt tényleg csapatmunkával tudtuk megoldani a feladatokat.
Lesz lehetőség váltani a szereplők közt
A feladatok tekintetében nem lesz túl nehéz dolgunk. Gyakorlott kalandjátékos veteránoknak bizony játszi könnyedséggel fognak menni a játék által támasztott kihívások, sőt szerintem a kezdők se nagyon fognak elakadni. Véleményem szerint ez a fajta könnyedség nem illik a tradícionálisan agytornát jelentő kalandjátékok közé. Bizony kellett volna némi kihívás is a Jack Keane 2-be. Így maximum gyerekeknek tudnám ajánlani a játékot, legalábbis a nehézség alapján, de egyébként hétköznapi játékosoknak, akik csak szórakozni szeretnek, azoknak tetszhet a játék.
Bár volt pár rész, ahol kicsit azért gondolkodni kellett, de sajnos többségében igen könnyűek voltak a feladványok. Külön kiemelném azonban a klasszikus találós kérdésben szereplő feladatot (ahol a farkas, kecske és káposzta biztonságos átszállításáról van szó egy folyón), ami igazán szórakoztató volt. Társaink ugyanis nem minden esetben szívlelik egymást így nem maradnak meg kettesben egy légtérben sokáig. Ez egy igen szórakoztató része volt a játéknak számomra. Körülbelül egyébként a játék feléig eléggé unalmasnak találtam a Jack Keane 2-t. Nagyon lassan indul be, aztán a közepétől már kissé izgalmasabb.
Egy kalandjátékban mindig fontos elemet képeznek az NPC-k. A Jack Keane 2-ben ahogy az eddigi teszt során is írtam párszor, de ez az elem is eléggé kettős érzéseket keltett. A főszereplő Jack társai izgalmas karakterek, főleg Amanda volt nekem nagyon szimpatikus, aki egy texasi cowboy lány. Carl a német mérnök is egész egyedi és érdekes karakter volt, ahogy Eve a fotóriporter is hozta a formáját. Eve és Amanda egyébként állandó rivalizálásban van egymással Jack kegyeiért (néha választani kell kettőjük közül ki mit tegyen vagy ne tegyen és ezen választásokat a játék méri is egy mutató segítségével. Ez alapján jobban és kevésbé fognak minket a lányok kedvelni).
Együtt a nagy csapat
A többi NPC sajnos erősen átlagosnak nevezhető. Nem különösebben alkotnak maradandót. Mindegyik folyamatosan humorizál ráadásul. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy viccet mesélnek, hanem valamilyen karakter paródiájaként lettek kialakítva. Ez eleinte még szórakoztató volt, de amikor végig ilyen alakokkal sodor összes a sors az kicsit lehangoló. A főgonosz sem lett igazán maradandó élmény számomra. Kapott egy szigorú gonosz arckifejezést, arcberendezést, meg egy hatalomittas, pénzhajhász hozzáállást, de egyáltalán nem tudnám eredetinek nevezni a karakterét.
Gyakorlati haszna is van egyébként az NPC-kkel való eszmecserének. A játékba beépítésre került egyfajta harcrendszer. Gyakorlatilag támadások és kivédések sorozatáról beszélhetünk. Minden támadásnak megvan az ellenszere és ha nem azt nyomjuk be bizony eltalálnak majd minket. Ha a megfelelő védekezést nyomtuk be, akkor ellentámadhatunk. Eléggé egyszerűre sikerült sajnos ez a feature is és én sajnos inkább felesleges nyűgnek éreztem, mint szórakoztatónak. Sok esetben az ellenfél legyőzéséhez egy NPC-től kell majd megtanulni a megfelelő harci technikát.
A Jack Keane 2, mint az elődje is rajzolt grafikával érkezett. Általában maximum stílusosnak szoktam nevezni az ilyen megvalósítást, ha jól van kialakítva. Sajnos itt ezt sem éreztem így. Néhol nagyon elnagyolt a grafika. Alapvetően a főbb NPC-ék kidolgozás megfelelő, főleg Amanda kialakítása volt nagyon jól eltalálva. Carl kicsit baltával faragottnak tűnik, ahogy Eve is, Jack pedig szintén nem maradandó élmény. Számos helyszínen fogunk megfordulni egyébként és ezekkel többnyire nincs is gond azon kívül, hogy ezek zsebkendőnyi területek. Rendkívül apró területeken fogunk majd megfordulni, ami nem kicsit volt illúzióromboló számomra. A helyszínek kidolgozásával egyébként nem volt problémám, sőt néha egész kellemes a grafika.
A harc ennél egyszerűbb már nem is lehetne
A hangok tekintetében nem kell ilyen szőrös szívűnek lennem, mint a fentebbi bekezdésekben. A hangok nagyon jól segítik a hangulat kialakítását. A zenék egészen füllbemászókra sikeredtek, míg a szinkron is egészen kiváló lett. Nagyon jól illenek a főbb NPC-k hangszíne, hanglejtése a karakterükhöz. Az összes többi hang is minimum jó minősítést érdemel. Szerencsére ezen a téren semmi problémát nem érzékeltem a játékkal kapcsolatban.
Szavatosság tekintetében érdemes mindenképp szem előtt tartani, hogy kalandjátékról beszélünk. Ha így nézzük az a 8 óra hossza, ami a végigjátszáshoz kelleni fog nem is annyira kevés. Kicsit árnyaltabb a kép, ha az újrajátszási faktort vizsgáljuk. Nem sok olyan elem van sajnos ami újabb próbálkozásra sarkallna. Talán az egyetlen az, hogy a játék végén van egy választási lehetősünk, ami talán másképp alakítja majd a végikifejletet.
Összességében amennyire vártam a Jack Keane 2-t annyira felemás érzésekkel keltem fel a székből a végigjátszás után. A túlzásba vitt gyerekes humor, a rendkívül könnyű feladványok semmiképp nem kedveznek a játék pozitív megítélésének. Valahogy azonban a játék közepétől mégis elkapott a hangulat és azért a poénok is néha vigyorgásra sarkaltak. A grafika sajnos közepesre sikerült, míg a hangok kiválóak. Akinek tetszett az előző rész, annak bátran ajánlom a játékot. Komolyabb kalandokat kedvelők inkább hagyják ki.
Pros
+ Jack újabb kalandja
+ Néhol kellemes grafika
+ Amanda karaktere
+ Néhány ötletes feladat
Cons
- Néha nagyon bárgyú és könnyű feladatok
- Túlzásba vitt gyerekes humor
- Jack fejében játszódó részek
- Jack néha egy helyre beragad és nem veszi fel az adott tárgyat.
- Kamerakezelés és karakterek fordulása borzalmas
| Értékelés | |
| 7.0 | Játékmenet: Kalandjáték rajongóknak nem fog meglepetést okozni a Jack Keane játékmenete. Egyedüli újdonságok az ugrás (frusztráló néha, mert a karakterek nem arra fordulnak, amerre várnánk a kamera miatt) és karakterek közti váltás. Előbbi nem nagy élmény, utóbbi azért feldobja a játékmenetet. Sajnos a feladványok túl könnyűek egy a kalandjátékhoz képest. |
| 6.5 | Hangulat: Nem tudom, hogy a játék véletlenül lett ennyire könnyed vagy szándékosan. Sajnos rendkívül komolytalan és egy ilyen kincskeresős témához ez szerintem nagyon nem illik. A túlzásba vitt humor, ami ráadásul rendkívül bárgyú, ahogy néha a feladatok is egyáltalán nem tesznek jót a hangulatnak. |
| 7.0 | Grafika: Rajzolt grafikával érkezett a játék, ami némely NPC esetében nagyon tetszetős, másoknál kevésbé. Néhány elnagyolt grafikai megvalósítást is fel lehet majd fedezni és a kisebb jelentőségű karakterek nem kaptak akkora figyelmet. |
| 9.0 | Hangok: A játék kétségtelenül legjobb része. A zenék kiválóak és fülbemászóak, a hangok rendben vannak. A szinkronszínészek kiválóan hozzák a figurák jellemét. |
| 6.5 | Szavatosság: Kalandjáték révén nem beszélhetünk hosszú játékidőről. A Jack Keane 2-t kb. 8 óra alatt lehet abszolválni és talán lesz olyan, akit a végén lévő döntés miatti másik befejezés is érdekelni fog. |
| Summary | |
| 7.2 | A Jack Keane 2-t a fentebbi érvek alapján elsősorban gyerekeknek ajánlanám. Nincs benne túlzott erőszak és más a lelki világukat romboló elem sem, így talán ők még kiválóan is szórakozhatnak. A kalandjátékok rajongóinak főleg a komolyabb témát kedvelőknek más elfoglaltságot ajánlanék. Összességében a Jack Keane 2 nem rossz játék, ha rá tudunk hangolódni, főleg a második fele már egész kellemes. |