Prototype 2 - PC teszt

Három évet és egy hónapot kellett várniuk a PC-s játékosoknak a Prototype 2 (a továbbiakban PRO2) megjelenésére. A konzolosok egyébként már áprilistól kipróbálhatták, ám a fontos kiadói döntésnek megfelelően a PC-sek csak június 27-én kaparinthatták meg az új főhős rémes kalandjait feldolgozó alkotását. Az első részben Alex Mercer szemszögéből  ismerhettük meg a Prototype világát, a mostani részben, vagyis a PRO2-ben egy új hőssel találjuk meg magunkat, méghozzá a militarista James Heller őrmester személyében.

A PRO2 sztorija az első rész cselekménye után egy évvel játszódik New York Zone (NYZ) városában, ahol Alex Mercer éppen magát "ünnepelteti", hiszen a vírus fertőzte metropoliszt megmentette a további katasztrófális pusztulástól. A várost a Gentek és a Blackwatch zsoldosai, illetve katonái tartják szemmel, vigyázva arra, hogy egy újabb vírus-hullám ki ne törjön. Azonban nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt mi szeretnénk, mert egy újabb, ám az előzőhöz képest sokkal veszélyesebb vírusfertőzés tör ki New York egyik körzetében. A városban teljes a káosz. A Blackwatch New Yorkot karantén alá helyezte, felosztva a várost három nagyobb körzetre: Vörös zóna (a legveszélyesebb, fertőzött hely), Sárga zóna (erősen fertőzött hely, átutazás saját felelősségre) és Zöld zóna (ez a biztonságot jelentő körzet). Az emberek félelemben élnek, és a dolgok általában rosszul sikerülnek a városban.  A PRO2-ben tehát James Hellert irányíthatjuk, akinek a feleségét és lányát állítólag  Alex Mercer ölte meg. Az iraki háborúból visszatért veterán katonát semmi más nem érdekli, csak is a személyes bosszú. Hősünk szakaszával Mercer nyomába ered, ám az antihős se perc alatt elintézi őket. Hellert pedig megfertőzi a Mercer-vírussal. James Heller ezidáig volt ember, mostantól kezdve ő Mercer "ikertestvére". Mercer szerint a felesége és lánya haláláért maga a Blackwatch volt a felelős. Alex szándékosan kihasználta Hellert, hiszen a későbbiek során nagy tervre szeretne készülni vele. Az új prototípus útnak indul, hogy megtalálja az igazságot, valamint el tegye a föld színe elöl a családja gyilkosait, akik részt vettek ebben a kegytelen mészárlásban.

A történet nem nevezhető irgalmatlanul jónak, hiszen egy meglehetősen sablonos bosszú történeten alapul. A főhősnek szembe kell néznie legnagyobb félelmeivel, aztán jöhet a megnyugvás. A sztori bár sablonos, viszont a történetvezetés annál inkább kiemelkedő, valamint meglehetősen hangulatosan kezelik a cut-scene rendezők az elemeket. A játék gyakran targikomédiába fullad, ez elég egyértelmű, hiszen a Radical egyik fejlesztője nem vette komolyan James Heller karakterét, ugyanis a virtuális főhősünk a színesbőrűek stílusát követi igen rendszeresen és meggyőzően. Ez egyáltalán nem hat komolynak ebbe a környezetbe: sok motherfucker, what the fuck töltelék szavakat használ a jelenet során. Hellert egyáltalán nem lehet kezelni szimpatikus karakternek, teljesen közömbös, valamint a szinkronja is sokszor picit a hülye, buta ember jellemét kelteti. A készítők azért megpróbálták őt igazi érző emberré varázsolni, néha jó szándékúvá, míg más szituációkban obszcén, kegyetlen dolgokra is képes felmutatni. És így jön a képbe a konzumálás. Mercernek hála, Heller is tud kutatni az emberek titkaiban, vagy amit éppen elszenvedtek egy egyénileg rosszul átélt helyzetben. Ekkor megszerezhető az illető tudása, valamint képmása is. Bármikor átalakulhatunk arra az egyénre, akit éppen legutoljára „megvizsgáltunk”. Ha szeretnénk helikoptert vezetni, akkor pilóta konzumálásra lesz szükségünk. Tulajdonképpen a Prototype játékok egyik legnagyobb védjegye a konzumálás, függetlenül attól, hogy ez egy meglehetősen kegyetlen cselekedetnek számít.

A sztori küldetések felépítése általában a konzumálásból és a pusztításokból állnak, de amint látvány formában megvalósulnak ezek a képernyőnkön, nem fogunk azon morfondírozni, hogy már megint  „ez” következik. A játék lényege konzumálás után tehát a pusztítás, és erre kiemelkedően nagy szerepet kapunk Heller személyében. Több missziónk során bónusz feladatokat is adnak a készítők, mint pl. ne riadóztassuk az őrséget, vagy ölj meg észrevétlenül 2 katonát a 6-ból, meg ilyenek. A bio-bombás támadással a lopakodás nagyon egyszerűen kivitelezhető, ilyenkor az ellenségre egy bio-bombát helyezünk, miután az felrobbant áldozatunkon, több ellenfélt is magával ránthat, elég látványos módon. Mintha egy gyors katalizátor lenne. Továbbá lesz lehetőségünk tankokat és helikoptereket irányítani, vagy éppen elpusztítani. A küldetések játékmenete tehát nem túl meggyőző, hiszen nagyon egyszerű dolgokat kell csinálni benne, és többször meg is ismétlődnek. De mindezek ellenére egyáltalán nem mondható rossznak, sőt, még közepesnek sem. Valahogy annyira illenek ezek a momentumok a PRO2-be. A Radnet tartalom is némileg "belepiszkít" a játékmenetbe, ezek általában szimpla, időre menő kihívás versenyekkel fognak megmutatkozni, amiben felvehetjük a harcot a Steames barátiankkal is. Ezekre egyébként hamar rá unhatunk, nem úgy, mint a gyűjtögetéskre, illetve felfedezéskre.

A PRO2 harcrendszere természetesen vérfrissítésen ment keresztül. A nagy update-nek köszönhetően a harcrendszer és a karakterfejlődés sokkal jobb, mint ami az eredeti játékban volt. Értelemszerűen a sztori előrehaladtával Heller minél több képességekre tesz szert, és ezek csata közben nagyon jól és könnyen kombinálhatóak. A 3-as gomb hosszanti lenyomásval hívhatjuk elő Heller verekedési (Powers) stílusait, itt választhatjuk ki, hogy éppen hatalmas kalapácskezeket, vagy éppen ostorszerű láncokat vagy pengéket használjunk. Minden egyes erőtípus számít az ellenség fajtáira nézve. Pl. a helikopterek ellen egész jól jön a láncos-csápos támadás, míg az egyszerű zsoldosok ellen kiemelkedően jó a karom és a kalapács stílus is. Ezeket az erőket természetesen lehet fejleszteni, a mutáció vagy az szintfejlődésünk során, valamint a speciális szörnyek kivégzésével kaphatjuk meg az Erő tökéletes fejlesztéseinket. Erre még van egy másik alternatív útvonal is, gyűjtögetnünk kell, osztagokat kell látványosan felmorzsolnunk, vagy éppen titkos csatornákat kell megtisztitanunk. Ezek a mellékküldetések is fontos mutációkat adnak. Heller úgynevezett skillfája is sokkal ütősebb, átláthatóbb lett. Minden egyes szintfejlődéskor (evolúció) fejleszthetjük karakterünk gyorsaságát, életerejét és regenrálódását is. Minden egyes evolúció során egy tapasztalati pontot kapunk, amit első végigjátszáskor nagyon ész szerűen kell kihasználnunk. Sok mindent fejleszthetünk, de szerencsére nem veszünk el benne, pláne akkor, ha tisztában vagyunk az evolúció és a mutáció támadó és védekező felállásával. A játékban helyt kapott a vadász mód (Q billentyű) is, amiben főhősünk a visszaverődő impulzus után találhatja meg keresett áldozatát. Maga a harcrendszer menete is könnyebb lett, lehetőségünk van az ütéseket hárítani vagy éppen kitérni előle a Space vagy a ctrl segítségével. Néhány parkour elem megmaradt az első részből , Hellerrel állandóan a városban kell ügyködnünk, futási sebessége pedig eléri a több mint 110 mérföld/órát. Igen..., jól olvassátok, amennyiben a mozgási sebességet felfejlesztjük, száguldozhatunk is a mutáns haverrel. A főhős képes bárhol futni egyszerű könnyedséggel, bármilyen épület falára fel tud mászni, hasonlóan mint Alex Mercer a PRO1-ben. Az utazásainkat pedig repülve tudjuk megtenni. Heller a játék végére pedig kegyetlen erős mutánssá válhat.

Hogy milyen lett a Prototype 2 audio- és vizuális tartalma? Hangok, zenék tekintetében egy szikra szavunk sem lehet rá. A szinkronok egész jók, míg a hangeffektek egyenesen zseniálisak lettek. A grafikával a mára már nem létező Radical Entertainment picit törődhetett volna jobban is, ez ugyanis semmi kiemelkedőt nem hozott, csupán próbál helyt állni 2012-ben, több-kevesebb sikerrel.  Az első részhez képest pedig mindez minimális változás. Tehát nem egy pocsék játék, de nem is nagyon hatásos, elvétve vannak jelenetek, ahol a PRO2 tud szép is lenni. A város a játék alatt is csak úgy van, túlságosan üres, semmitmondó, felesleges tartalmi rész, csupán a látványos pusztítások legjobb helyszínéül szolgálhat. A karakterek kidolgozottsága nem éppen iránymutató a fejlesztőkre nézve.

Mindent egybe vetve a Prototype 2 egy méltó folytatás lett, hiszen az előző részt sikerült felülírnia a fejlesztő brigádnak, valamint sokkal repetítiv lett a játékmenet, könnyen magába szívhatja a játékosokat a kánikulai délutánokon. A játékideje is példás, mert több, mint 10 óra tartalom van benne. Akik csak most ismerkednek először a PRO játékokkal, azoknak biztosan tetszeni fog (megjegyzés a PRO1-gyel sem voltak gondok), akik pedig Alex Mercert hiányolják a második részből, azok csak ellene küzdhetnek meg egy igen látványos, ám sablonos végkifejlet során. De, hát ilyen egy jó fajta akciójáték...

Pros:
+tartalmas kampány
+pusztítás felsőfokon
+részletes fejlődési rendszer
+Blacknet küldetések
+New Game+

Cons:
-sablonos sztori
-a karaktereknek nagyon gyenge a jellemük, karizmatika nulla
-gyenge grafika

Értékelés
8.0	Játékmenet:  A játékmenet a szokásos elemekből építkezik. A-ból B pontba kell eljutnunk, miközben felülvizsgáljuk (consume) a karaktereket, valamint a város utcáit darabokra szedjük.
9.0	Hangulat:   A hangulattal nincs gond, a pusztítás öröme és annak kivitelezése mindent visz.
8.0	Grafika:   Ahhoz képest, hogy a PC verzió a konzolos megjelenéshez képest több hónapos csúszást szenvedett el, a grafika lehetett volna sokkal szebb. Amolyan semmitmondó, sokszor közömbös a látványvilág.
9.0	Hangok:   A szinkronmunka rövidségük ellenére korrektnek mondható, az effektek és a zenék meglehetősen kiemelkedőek.
7.5	Szavatosság:   Több végigjátszás lakozik a játékban, a steam teljesítmények, a RADNET versenyek és az Új játék+ lehetősége nagyot dobhatnak a maximalisták számára.
Summary
8.4	Összességében egy remek folytatás lett, az első részt minden tekintetben sikerült felülmúlnia. A pusztító kedvűeknek a Prototype 2 kötelező alkotás!