Alan Wake's American Nightmare - PC teszt

A Remedy által fejlesztett Alan Wake a maga korában egy igazi slágernek bizonyult, először Xbox360-ra jelent meg, majd évekkel később, mindenki meglepetésére PC-re is ellátogatott az író. A játék nagyszerűen kezelte a pszichológiai elemeket, úgy, hogy közben a készítők nem voltak restek a nagyobb, hírnevesebb  íróktól, és filmektől (sorozatoktól) „lopni”, már ami a történet felépítését illeti.  Tipikus konzoljátékként indult, egész jól megírt párbeszédekből, felszültségkeltő elemekkel építkezett a játékmenet.  Nem egy horror játék, de mégis lehetett félni benne, köszönhetően a nagyszerű atmoszférának. Alan Wake minden játékos tudatában egy hős volt, szinte már legendák keringenek róla. Ő volt az, aki felvette a harcot a rémálmai legveszélyesebb alakjaival, a takenekkel. Történetét két nagyszerű DLC, azaz új fejezetek egészítették ki. Most pedig elérkezett a standalone kiegészítő, amihez nem kell az alapjáték megléte.  Érdekes koncepció ez. Aki túlságosan komolynak és nehéznek vélte  az AW1-et, az most nyugodtan tehet egy próbát az Amerikai rémálommal.

A PC-seknek nem kellett sokat várniuk az új Alan Wake DLC-re, hiszen az alapjáték februárban, míg a kiegészítő már májusban megjelent. Az Alan Wake’s American Nightmare az arcade akció és az adrenalin stílusú játékmód kombinációja, mely elég jól adagolja az akció-kaland elemeket. A nagy szabású  DLC-től senki ne várjon nagy csodát, hiszen teljes mértékben egy arcade címről beszélhetünk, amely alkalmi szórakozást nyújthat a játékosoknak és a rajongóknak egyaránt. Utóbbi rétegnek lehet nem fog bejönni az új irányvonal, de könnyen szokható. Végülis egy agymenésről van szó, igazán minőségi CGI átvezetőkkel, ami belefért volna az alapverzióba is. Az Amerikai rémálom az Alan Wake története után két évvel később játszódik. Alan továbbra is keresi feleségét, Alice-t, hiába a felemás győzelem, őt még nem sikerült előkeríteni, tovább bolyong a nagy semmiben. Alan Wake újabb, egy sötét helyen találja magát, valahol Arizona sivatagjában ébred fel, Night Springs közelében.  A célunk az igazság felfedezése, illetve annak ismerete lesz. Meg is kapjuk, főleg a zárójelenetben. A fő sztorit tehát picit kiegészíti az American Nightmare, sőt Alan egy új, ám meglehetősen stílusos ellenféllel kerül szembe. A neve nem más, mint Mr. Scratch. Hatalmas az egója, teljesen örült viselkedést mutat mindenki felé, egy igazi gyilkos. A Takenek Ura!

A játékmenetét tekintve az Amerikai rémálom meglehetősen akciódúsabb lett elődjéhez képest. Mondhatni  a Remedy srácai sokkolóan az akcióra, és a látványra gyúrtak. Egy Alan Wake rajongónak ez rögtön szemet is szúr, sőt elfajulhat odáig a helyzet, hogy első látásra azonnal a sárga földig lehordja a kiegészítőt. Ám valahogy meg kell érteni a fejlesztőket is, mert a DLC-nek ezek ellenére is van valamilyen új fajta varázsa, ami arra késztethet sok gamert, hogy játsszon és játsszon.  A sztori cselekményének kibontakozása sokszor a háttérben lóg, vár valamire, ám nem ez lesz most az elsődleges célunk.  Vár arra, hogy tovább lépj, felfedezz dolgokat, kis területeket, naplókat olvass, rádiókat, és TV-t hallgass. Utóbbi tevékenységünkből megismerhetjük a zseniálisan felépített rosszmájú karakterünket, Mr Scratchet.  A felfedezés öröme ugyan megmaradt, de mégis valahogy másabb játékra sikeredett az AWAN. Nem lehet rá mondani, hogy nagyon rossz játék, sőt mi több, nagyon sokáig tud szórakoztatni az élvezetes játékmenete miatt.  A gameplay sokkal pörgősebb, cselekmény dúsabb lett. Gyorsan kell cselekednünk, túlélő feeling sajnos nincs a játékban, mivel az életünk regenerálódását (egyben chekpointot is) jelentő villanyoszlopok elég gyorsan kialusznak a közelünkben. Lőszerből egy egész hadsereget el tudnánk látni. Menni kell előre, nincs mese, nincs megállás! A változás szokható, és gyorsan elsajátítható.

Vérfrissítésen esett át a HUD, sokkal letisztultabb rendszert kapott az életerőnk jelzése. A fegyverek már sokkal hatásosabbak, és választékosabb irányt képviselnek. Alan Wake ugyanúgy egy fegyverrel lövöldözhet, míg a legfontosabb kellékünk ismét a zseblámpánk. Ebből sajnos csak egyfajta van, ráadásul igen gyorsan visszatöltődik, ha netán akció közben lemerülne. A fegyverek maradtak a régiek, viszont több új katonai gépfegyver, félautomata (Uzi)  és puska helyt kapott. Az amerikai gépfegyver például nagyon hatásos, a sebzése eszméletlenül nagy lett. A takenek likvidálása ismét a jól bevált elven működik: zseblámpánkkal a pajzsukat le kell égetni, miközben folyamatosan  lövöldözünk rájuk. Zseblámpa nélküli akciónknál gyakorlatilag az ellenfél Istent játszik. A túlélési hangulatot mindig a lőszerek hiánya adta, ez esetben az Amerikai rémálom játéktere tele van szórva muníciókkal, felszerelésekkel, flashbangel, fénygránátokkal, jelzőrakétákkal. Nem kell félnünk emiatt, végülis ezért ment új irányba a játékmenet. Nyugodtan pazarolhatjuk a lőszert a takenekre. Az életben maradásunkat a zseblámpa nagyban segíteni fogja, bármilyen veszély is van a közelünkben, azonnal jobb klikkezni kell, és a veszély elhárul, legalábbis kis időre. Utunkat a már ismert takenek keresztezik, de akad a fejlesztők tarsolyában néhány ellenfél típus is. Pl. a varjúkból összeálló ellenfél, vagy a behemót, de van itt nekünk még egy gránátdobáló szörnyecskénk, és pókok is. A kéziratokat, vagy is naplókat már sokkal könnyebb megtalálni, mivel a térképen egyből kérdőjellel jelzik, amennyiben kellő távolságba kerülünk. A jó fegyvereket rejtő dobozokat a megfelelő  kézirat mennyisége alapján tudjuk majd kinyítni. Ha összegyűjtjük mind az 50+ iratot steam achievement jár érte. Szóval aki szeret maximalista lenni, az tegyen próbát vele.

Mivel csak egy kiegészítőről van szó, így megfelelő mértékkel kell kezelnünk az adott tartalmat. A játékban,  vagyis a sztori módban összesen három helyszín van, amit háromszor kell majd bejárnunk, hála Mr. Scratchnek. De ez a három helyszín, a sivatag, az obszervatórium és  az autós mozi helyszín eszméletlenül jól ki lettek dolgozva.  A helyszínekből csak úgy árad a hangulat, valamint némi sandbox érzés is társul  az egész játék mechanikájához. Az Alan Wake’s American Nightmare rövid, mindösszesen 3 óra alatt végigjátszható sztori módja mellé a fejlesztők még beépítettek, egy számomra teljesen felesleges módot, az Arcade módot. Itt nem kell mást tennünk, mint túlélni és sok pontokat szerezni. A Gears of War 2 hordaszerű játékmenetére hajaz. De ezt egyedül nagyon unalmas végrehajtani. Ha már itt tartunk, a legyőzött Mr. Scratch akár a társunk is lehetne ebben a módban. Gondolok én az online cooperative módra. Ugye, így már lett volna értelme? De a fejlesztők ennek hiányával gyakorlatilag öngólt rúgtak maguknak. Hatalmas hibapont!

Mindent egybe vetve az AWAN nem tekinthető egy igazi folytatásnak, de mégis a végső momentumai valahogy kiegészítik az alapjáték miértjét és Alan boldogságára is kapunk választ. Érdemes neki ülni az árkád irányvonal ellenére is, hiszen szórakoztat, az átvezetők pedig a Diablo 3 CGI animációjával vetekszenek, sőt, igazi minőségi pillanatok voltak ezek a jelenetek. Szinte élőszereplős stílusra sikerült megalkotni. Alan Wake minőségétől messze elmaradó alkotás.

 

Pros:
+ Alan Wake ismét
+ Átvezetők
+ az akció részek néha élvezhetőbbek lettek, de sokszor a játék rovására irányul 
+ új ellenfelek, új fegyverek
+ Pályatervezés
+ Jó befejezés


Cons:
- Rövid
- akciódús irányvonal
- túl arcade-os
- nincs bossfight
- Egyedül nincs értelme az Arcade módnak

Értékelés
8.0	Játékmenet: A játékmenet meglehetősen akciódúsabb lett elődjéhez képest.
8.5	Hangulat: A hangulat jól működik, köszönhetően a pályatervezésnek.
9.5	Grafika:  Az első részhez képest sok változás nem történt, de a karakterek picit szebben néznek ki. A látványvilág változatlan.
9.0	Hangok: A szinkronszínészekkel nincs gond, hozzák a kötelezőt. A fegyverek hangja hiteltelen.
6.0	Szavatosság:   A játék leggyengébb része. Egyszer-kétszer végig lehet szaladni rajta. Az Arcade mód meg csak rontja a helyzetet.

Summary
8.2	Túl árkádos, túl akciódús lett a játék, de legalább jól szórakoztat. Ajánljuk!

A review kódot köszönjük a Nordic Games osztrák képviseletének!