A bevezetésben feltétlenül szögezzük le, hogy az akció-RPG roguelike stly műfajokat szinte mindenki szereti, hiszen a kaland, a fejlődés és a dinamikus harc hármasát kevesen tudják figyelmen kívül hagyni, és éppen ezért az efféle alkotások állandóan a rivaldafényben állnak. A Moonlighter 2: The Endless Vault a műfaj legnemesebb hagyományait követi, és első ránézésre azonnal a Bastion fantasztikus, izometrikus látványvilágára és pörgős akciójára emlékeztetett, ami már önmagában is hatalmas pozitívum. A tesztelés gyakorlatilag jó kezekben landolt, hiszen személyesen hatalmas rajongója vagyok ezeknek a zsánernek, így alapos, de szenvedélyes elemzést ígérhetek. Ugyanakkor a Moonlighter 2 egészen másabb élményt kínál, mint zsáner többi képviselője, mivel zseniálisan ötvözi a dungeon-crawler és a shop management mechanikákat. Ez az a pont, ahol muszáj ajnároznunk a 11bit studios kiadói felügyeletüket, illetve munkásságukat is, hiszen én személy szerint rajongójuk vagyok, mert tudjuk, hogy mindig a minőséget képviselik. Olyan felejthetetlen játékokat tettek le az asztalra, mint a morálisan nehéz döntésekkel teli This War is Mine, a zseniális RTS-széria, az Anomaly, a hideg Frostpunk, a friss megjelenés kapcsán az The Alters vagy éppen a misztikus The Thaumaturge. Ezek a címek garantálják, hogy a Moonlighter 2 esetében is magasra tették a lécet, és a minőség ezúttal sem marad el, hanem egy mély, stílusos és addiktív játékélményt nyújt.
A második nagy bekezdésemben részletezzük a történetet, hiszen a Moonlighter 2: The Endless Vault nem csupán a zúzásról szól, hanem egy mélyebb, karakterközpontú narratívát is kínál. A játék világát egy, a hétköznapi életbe beágyazódott misztikum hatja át, ahol a főhősünk, Will utódja vagy egy hozzá hasonlóan kalandvágyó kereskedő, egy apró boltocskát üzemeltet, amely egy titokzatos, folyamatosan változó labirintus, az Endless Vault bejáratánál található. A lore alapos ismeretének megosztása során elmondható, hogy a Vault maga egyfajta kozmikus anomália, amely végtelen számú szörnyet és felfedezésre váró relikviát rejt magában, mindezt azért, hogy a hősünk anyagi sikerét megalapozza. A fő célunk éppen ez a kettősség: túlélni a kazamatákban, megszerezni a kincseket, majd visszatérni, és azokat a lehető legmagasabb áron értékesíteni a vásárlóknak. A fő mozgatórugó egyrészt a személyes fejlődés (a bolt és a felszerelésünk javítása), másrészt pedig a Vault titkainak megfejtése, amely valószínűleg sokkal nagyobb léptékű titkokat rejt, mint gondolnánk. A játék mondanivalója a kockázatvállalás, a vállalkozói szellem és a mindennapi munka értékét boncolgatja, ahol a kaland és a kapitalizmus találkozik egy fantasztikus pixelvilágban, ezzel egyedi és elgondolkodtató réteget adva a játéknak.
Elérkeztünk a legfontosabb elemhez, a játékmenethez, ahol a Moonlighter 2 igazán a csúcsra tör, és itt nagyon részletesen számoljunk be a mechanikákról. A karakterünk egy ügyes kardforgató és kalandor, aki tud ugrani, vetődni, különféle fegyvereket és képességeket használni a veszedelmes kazamatákban. A játék rendelkezik szintlépés rendszerrel is, amely két részre osztható: van a run-ok alatti ideiglenes fejlődés, amely a talált képességeken és bónuszokon alapul, és van a boltunkhoz és felszereléseinkhez kötött állandó progresszió. Ez utóbbi a legfontosabb, mivel a crafting, a fejlesztések és az üzletelés-eladás rendszer képezi a játék igazi szívét. A Vaultból hozott nyersanyagokból kovácsolhatunk erősebb fegyvereket és páncélokat, amelyek elengedhetetlenek a mélyebb szinteken való túléléshez. Az üzletben az eladás rendszerét komoly megfontolással kell kezelnünk, hiszen nekünk kell beáraznunk a termékeket, figyelve a vevők reakcióit, hogy megtaláljuk az optimális hasznot. A harcrendszerről számoljunk be, amely veszettül dinamikus, és szinte már-már sodródunk ezzel a mechaniával, hiszen a gyorsaság és a reflexek a kulcs a túléléshez. Nálunk felszerelésben fegyverek (kard, íj, kesztyűk, stb.) és páncélzat (fej, test, láb) lehetnek, valamint különféle gyógyitalok és speciális kiegészítők, amelyek mindegyike egyedi előnyöket kínál a harc során, biztosítva a változatos és izgalmas játékmenetet.
Most következik a küldetések felépítése és szerkezete, ahol megvizsgáljuk, hogyan van tálalva a játék, és milyen könnyen játszható a folyamatosan változó feladatok alapján. A Moonlighter 2 esetében a küldetések nem a klasszikus értelemben vett, A-ból B-be tartó feladatok, hanem a folyamatosan generált Endless Vault felfedezésén alapuló, ösztönző célok. A játék rendkívül könnyen játszható a küldetések szempontjából, hiszen a napi feladatunk a Vault egyre mélyebb szinjeinek meghódítása, az ott talált anyagok és kincsek összegyűjtése. A játék struktúrája egy addiktív hurokra épül: belépsz a Vaultba, harcolsz, kincseket gyűjtesz, visszatérsz a boltba, eladod a cuccokat, fejlesztesz, majd újra belépsz. Az A-ból B-be való haladásunk itt nem a térkép két pontja közötti séta, hanem a szintek közötti, egyre nehezedő átjutás, ahol minden egyes szint egy-egy kis küldetés. A kincsek felhalmozása során döntenünk kell, mikor vállalunk kockázatot, és mikor menekülünk vissza a bolthoz a portál segítségével, hiszen a túl sok kockázat a teljes felszerelés elvesztésével járhat. Ezt a feszültséget és a kockázatkezelési mechanikát zseniálisan adagolja a játék, ami miatt a küldetések struktúrája mindig friss és izgalmas marad, még akkor is, ha a végcél mindig ugyanaz: a minél nagyobb profit.
A grafika és a hangok kategóriájában kijelenthetjük, hogy ez a játék legnagyobb erősségei közé tartozik, hiszen a vizuális megvalósítás egészen csodás jelzővel illethető, strukturálisan is tökéletesen kidolgozott. A pixel art stílus, a Moonlighter-ből ismerős, de itt még tovább finomított látványvilág egyszerűen lenyűgöző, a karakterek animációi, az ellenfelek designja és a környezeti részletek mind a legapróbb gondosságról tanúskodnak. A struktúráját tekintve a fény-árnyék hatások, a varázslatok és a robbanások effektekkel való megtámogatása olyan mélységet és dinamizmust kölcsönöz a képernyőnek, ami ritkaságszámba megy a pixel art játékok között. A hangok és a zenék egyszerűen bájosak és fülbemászóak, ami elengedhetetlen egy olyan játék esetében, ahol hosszú órákat töltünk a kazamatákban és a boltunkban. A zenei betétek tökéletesen illeszkednek a kaland és a kereskedés hangulatához, és hatalmas reszpekt illeti a fejlesztőket és a 11 bit studios-t, hogy ezúttal is a minőséget képviselik ezen a téren. A fegyverek hangjai, a szörnyek hörgése és a tárgyak csörgése mind-mind sajátos pluszt adnak az immerzióhoz, a hangulatos zene pedig elhiteti velünk, hogy a legmegfelelőbb helyen vagyunk a kaland és a kereskedelem tökéletes találkozásánál.
Bár a játék alapvetően kiváló, sajnos még az Moonlighter 2 esetében is akadnak olyan hibák, amelyeket a Steam userek is emgkóstoltak. Az egyik leggyakoribb hiba, amivel én is szembesültem, a balanszolás kérdése, különösen a dungeonok nehézségi görbéjével kapcsolatban. Időnként a szintek közötti nehézségi ugrások túl drasztikusak, ami frusztráló lehet, és úgy érezzük, mintha hirtelen falba ütköztünk volna a fejlődésben, ami a roguelite játékok Achilles-sarka. A másik gyakori probléma a repetitivitás érzése lehet, bár a Vault folyamatosan változik, a cselekvési hurok (harc-gyűjtés-eladás) egy idő után monotonná válhat, ha a játékos éppen nem a fő sztorivonalra koncentrál. A boltmenedzsment mechanika néha túl egyszerűnek érződik, hiányoznak a mélyebb stratégiai lehetőségek a termékek beárazásán túl. Persze technikai hibák is előfordulhatnak, például kisebb frame-rate ingadozások vagy ritka bugok az inventory kezelése során, amelyek bár nem teszik tönkre a játékélményt, de a minőségi élményt kissé árnyalják. Ezek a problémák nem akadályozzák meg a játék élvezetét, de a tökéletességhez még szükség van a finomhangolásra és a közösség visszajelzéseinek beépítésére.
Végezetül, kiknek ajánljuk ezt a címet? A Moonlighter 2 egyértelműen kötelező darab azok számára, akik imádták az első részt, és rajonganak az akció-RPG és a roguelite zsáner keveredéséért. Elsősorban azoknak ajánlom, akik értékelik a fantasztikus, nosztalgikus, de mégis modern pixel art látványvilágot, és akik szeretnek elmerülni egy olyan játékban, ahol a kardforgatás és az üzleti érzék egyaránt fontos a sikerhez. Ez a játék tökéletes választás azoknak, akik egy könnyen felvehető, de nehezen letehető címet keresnek, amelyben a fejlődés folyamatosan jutalmazza a játékost. Ha egy olyan kalandot keresel, ahol a harc dinamikus, a zene bájos, és a profitmaximalizálás izgalmas kihívást jelent, akkor a Moonlighter 2 a te címed lesz. Egy igazi kis gyöngyszem, amely már most, Early Access szinten bizonyítja, hogy a 11 bit studios a stílus és a tartalom mestere. Ezért bátran mertük tesztelni, és ítéletet mondani a videojáték felett. Fogyasszátok! Vegyétek!
| 🎮 Eary Access Review | ⭐ Review Score |
|---|---|
| A Moonlighter 2 egy vizuálisan csodás, zseniálisan addiktív akció-RPG, amely a dinamikus kazamata-mészárlást a fülbemászó bájos zenével és a profit maximalizálásának izgalmával ötvözi, így a kis hibái ellenére is kihagyhatatlan élmény a zsáner rajongóinak. | 9.0 |