Egy széria negyedik részénél tartunk, hol ott az egész
csupán véletlenül jött létre. Na jó, ezt azért túlzás mondani, az viszont
bizonyos, hogy a Rebellion ma más ikonikussá vált játéka, eredetileg a Sniper
Elite V2 rajongóinak készült, amolyan bónusz alkotás, hiszen mi jobb van annál,
ha nacionalista zombikra lövöldözünk? Segítek, konkrétan semmi. A sorozat mára
elérte a csúcsot, hiszen az egy csomagba pakolt trilógia mellett ma már a 4.
rész is elérhető, ráadásul a jelenlegi konzol generációk bármelyikén neki
vághatunk az élőhalottak hordáinak megállításának.
Az elődökhez hasonlóan ez a TPS arcade kaland sem veszi
magát túl komolyan. Valójában egy teljesen új szintre emeli a védjegyet,
finoman megfogalmazott náci ostobaságot. Rengeteg teljesen új élőhalott fenyeget
minket, amelyek mindegyike ugyanolyan halálos, mint idióta. Megtalálható a
klasszikus horda játékok tipikus ellenfelei, a gyors és halálos zombik, a
kamikaze szerű önmagukat felrobbantók, és a hatalmas páncélozott tankok,
akiknek csak a kilátszó dobogó szívüket lehet sebezni. Na meg persze a zombi
náci cápák, mert ilyenek is vannak, de egyelőre őket meghagyom későbbre, hogy
legyen egy kis izgalom is.
A Rebellion a legutóbbi horda játékából, a Strande
Brigade-ból, átemelte az ott alkalmazott egyik legszórakoztatóbb harci elemet,
mégpedig a pályákon elhelyezett csapdákat, amikkel nagyobb zombi tömegeket
tudunk egyidejűleg likvidálni. Van például egy repülő propeller, amit egy jól
időzített lövéssel aktiválhatunk, majd magába szívja a közeli ellenfeleket és
nem szépítem a szót, széttrancsírozza őket. Bár meg kell jegyeznem, az
ilyesfajta csapdák a csapattársainkat és minket is sebezhetnek, így hiába
tudunk velük hatékonyan csapatokat eltávolítani, a visszájára is elsülhet a dolog.
A játék talán legélvezetesebb része ez, ami nem mellesleg a pályák kiismerését
is megköveteli. Kapunk egy viszonylag jól folytatott történetet is egy bőséges
kampánnyal, de az ilyesfajta játékok szavatossága az ismétlődésen múlik.
A kampány nagyon szórakoztató és akár 4-en is neki eshetünk.
Természetesen minél többen vagyunk, annál nehezebb az egész, de jól ki lett
egyensúlyozva, így akár egyedül, akár többen kellemes kihívást nyújt. Én
mondjuk nehezményezem, hogy a single player módban nincs lehetőségünk gépi
társakat beállítani. Tudom, hogy amúgy sem csinálnának sok mindent, de nem
érezném magam egyedül, plusz a karakterem beszólásai is célt nyernének, mert
így az egész sztori alatt olyan, mintha magában beszélne. De nem hibáztatom, ki
tudja hány éve térnek vissza Hitler kis barátai omladozó testükkel.
A játékot több karakterrel és végigvihetjük. Eredetileg 4
áll rendelkezésünkre, de rögtön 2-t már meg is vásárolhatunk dlc formában. Ja,
ehhez is van egy rakás mikrotranzakciós dolog, ami nekem baromi ellenszenves,
de ezzel nem sokat tudok elérni. Szóval minden katonának meg van a maga jelleme,
és persze képessége is, amit a későbbiek során testre tudunk majd szabni,
hiszen itt is megtalálható a klasszikus fejlődési rendszer. Maguk a pályák tele
vannak titkos helyekkel, amik vagy el vannak dugva, vagy valamilyen mechanika
módján tudunk kinyitni. Itt xp van elrejtve illetve fegyverfejlesztések, amivel
finomra szabhatjuk kialakuló játékstílusunkat.
Habár a zombi Hitler meghalt az előző részben, a náci
élőhalottak ugyanúgy ostromolják a világot és terjesztik a fertőjüket, ezért
vannak zombi cápák is. Érdekességképpen, most nem olyan csapatban játszunk,
akik a horda megakadályozását tervezik, szimplán túlélők vagyunk, akik
menekülnének, és bár lesz néhány fordulat a történetben, azért na, csak a darán
lesz a hangsúly mindvégig. A hordák kegyetlenek és kemények lesznek, akár
magában a horda módban, vagy éppen a sztoriban. Ha megindulnak a nácik, egy
dolgot tehetünk: hátrálunk és próbáljuk kihasználni a terület adottságait, hogy
megállítsuk őket, és mind ezt megspékeli majd a Sniper Elite-ből átemelt kamera
nézetek, amikor egy jól leadott lövés szétcincálja az ellenséget.
Grafikailag követik az előző részek stílusát, de a modern
textúrák, fények és effektek helyet kaptak, így egy egészen szép és hangulatos
látványt kapunk. A hangeffektekről nem is beszélve. Mind a robbanások, mind az
atmoszféra zajok és persze a náci zombik hörgései nagyon élvezetesek. Így
összességében egy jó játékról beszélhetünk, a horda stílus kiemelkedő
alkotásáról. Nincs szükség szuper célzó képességre, bárki neki eshet a
zombiknak és garancia, hogy élvezni is fogja.
| Review score | |
| 8.5 | A Zombie Army 4: Dead War egy hangulatos horda játék, amely méltó folytatása a nagy sikerű trilógiának. Akik szeretik a stílus vagy éppen az előző részeket, azok ismét jól fognak szórakozni. |