Kell egy hős, vagy éppen három...
Trine. Ez a név
évek óta garancia a gyönyörű grafikára és a remek játékélményre. Nem is ismerek
olyan élőlényt, aki ne szerette volna ezt a csodálatos alkotást. És most itt a
harmadik rész: Trine 3: The Atrifacts of
Power, ami lehet, hogy fog gyűjteni egy-két negatív érdeklődött. Persze a
játék jelenleg számos hibát tartalmaz, mivel early access, de nem emiatt gondolom azt, hogy nem tetszést fog
kiváltani valakiből, hanem inkább azért, mivel ez az epizód szakít a rég bevált
dolgokkal. Újít és egyszerűsít, ami nem sült el éppen rosszul, de a maradiak
biztos csalódottak lesznek. Ennek ellenére mindenkinek érdemes újra belevetni
magát ebbe a mesébe, mert ez még mindig lebilincselő.
Történetünk megint bonyodalommal kezdődik. Ebben a mesés
világban egy hatalmas lény akarja ledönteni a varázsló akadémia falait és a
létesítmény növendékei és öreg professzorai minden tudása és mágiája hatástalan
ellene. Egy hősre lenne szükség, vagy éppen háromra. Rég megkedvelt barátaink
szokás szerint külön kalandoznak, amikor egyszer csak megjelenik a Trine, a lelkek műalkotása és
egybegyűjti ezeket a híres jótevőket egy újabb kalandra. És már indul is a
móka. Persze az előző részekhez képest sok minden megváltozott. Talán a
játékmenet a legészrevehetőbb, szóval kezdjük azzal.
Szemben a jól bevált oldalnézetes dologgal, a Trine 3 szakít ezen tradícióival. Habár
még mindig sok ez a Mario szerű
kamera nézet, a mozgás közel sem ilyen egyszerű már, hiszen tudunk mozogni az
x,y és z tengelyen egyaránt. Ami annyit tesz, hogy nem csak előre hátra tudunk
mozdulni, hanem bizony oldalra is. Ez meg fogja keseríteni a játék ügyességi
ugrálós elemeit. Ezen kívül a kamera sokszor lopakodik a játékos mögé, így már
egy igazi TPS stílust idéz meg. A
fejlesztők azon is ügyködtek, hogy a fókusz ne Zoyán legyen, ugyanis ez volt az a karakter az eddigiekben, aki a
legmozgékonyabb volt, valamint a kötele segítségével ő tudott szinte az összes
eldugott helyre bemenni, míg Amadeus és
Pontius csak kiegészítésként voltak
jelen.
Azt hiszem a Trine 3-ban
kiegyensúlyozottabbak a hősök szerepei. Először is elvették a tolvaj lány előbb
említett köteles képességét, vagyis inkább leegyszerűsítették. Ahogy eddig
megszokhattuk, Zoya szinte minden
felületre tudott egy lasszót lőni, aminek a segítségével el tudott rugaszkodni.
Most csak a megjelölt pontokba tudja ezt csinálni, pontosabban fém karikákba. Amadeus maradt a szokásos kocka varázsló
és tárgy mozgató, habár sokkal kevesebb a tárgyak mennyisége, amit manipulálni
tud. Úgy gondolom most a legnagyobb szó Pontiuson
lesz, a harcoson, aki immár nem csak üt, ver és véd, hanem többek között lök és
repül. Vagyis a nagy szakadékokon át tud siklani az által, hogy a feje fölé
emeli a pajzsát. Talán ebben a harmadik epizódban ő lesz az, akit a legtöbbször
használni kell, már a képességei szempontjából.
A grafika az gyönyörű. Ezt eddig is megszokhattuk és szerintem
oly annyira nem is meglepő. Az viszont már igen, hogy sokkal több az átvezető
videó és ezekben rengeteg a közeli kép a hősökről. Látjuk az arcukat, a
mimikájukat ahogy beszélnek. Javítsatok ki, de úgy emlékszem az előző részekben
nem igazán voltak közeli képek. Ezen kívül minden csillog-villog és ahogy azt
már megszokhattátok, brutális fizika van jelen a játékban. Persze mind ennek
következménye a gépigény emelkedése, ami még mindig nem olyan magas, mint az új
játékok esetében, de a régebbi gépeken már nem fog maxon futni, csak médiumon.
Kicsit hiányolom az optimalizálási lehetőségeket, persze lehet csak azért
nincsen még, mert a játék csak early access,
de a lényeg az, hogy rettentő kevés lehetőség van a grafikai beállításokra. Annál több van viszont a modok használatára, ugyanis a Trine 3 támogatja igen csak a modolást.
Számos patch ezt a lehetőséget finomítja és javítja és ahogy a közösséget
néztem, igen nagy az érdeklődés a különféle plusz játéklehetőségekre. A
megjelenés mellett ugyan annyira vagyok kíváncsi a különféle modokra is, mert
biztos vagyok benne, hogy ezáltal a játék még több mókát tartogat majd
számunkra.
Szóval a Trine 3: The
Artifacts of Power sok újítást tartalmaz az eddigiekhez képest, de azt kell
mondjam a Frozenbyte ismét jó munkát
végzett. Persze a rendszer másabb, a játékmenet meg szinte teljesen új, ezért
talán a régiek szerelmesi kicsit szitkozódni fognak, de ettől eltekintve
hangulatilag nem változott semmit. Sok dolgot írtam azokról a dolgokról, amik
mások, ezért essen szó arról is, ami maradt a régi, ezek pedig a zenék és a
hangok. A muzikális aláfestés az maradt olyan gyönyörű, mint eddig, valamint a
szinkronhangok is ugyan azok. Kellemes másodperceket fogunk relaxálva eltölteni
a töltőképernyő alatt, amikor a kedves bácsi hangú mesélő ecseteli nekünk a
fejleményeket. Sajnos a játékban van elég bug ahhoz, hogy a bugos kategóriába
soroljuk. Ugye a fizika lehetővé teszi azt, hogy a tárgyak ide-oda beakadjanak
és egyebek, de ez még csak early access,
finomításról biztos gondoskodnak majd a fejlesztők. A játék hosszú kellemes
órákat garantál nekünk, akár egyedül akár co-op-ban,
valamit a közösség a modok lehetőségével még több utat nyit meg. Teljesen
megéri a figyelmet, így hát minden rossz érzés nélkül írom azt, hogy a Trine 3: The Artifacts of Power egy
remek játék, melynek az korai hozzáférésű változata már most elérhető Steam-en.
Készüljetek, hamarosan jön egy kis bemutató videó is, amiben megnézhetitek azt,
amiről most olvastatok.
--- Entomofob ---