Kipróbáltuk a játék béta változatát...
A Respawn Entertainmentet 2010-ben alapították az Infiniti Ward korábbi alapítói Jason West és Vince Zampella. A cég azóta csendben dolgozik egy játékon, amelyet a 2013-as E3-n mutattak be először a nyilvánosságnak. Ez a játék a Titanfall, amely igyekszik átértelmezni a multiplayer játékélményt. Olyannyira, hogy a játék nem is kapott szólista módot, és csak a többszereplős mód megalkotására koncentráltak a fejlesztők.
A játék hamarosan megjelenik, de még előtte a fejlesztők betekintést engedtek a játékosok számára a játék bétájába, amelyet jómagam is kipróbáltam, és most szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat.
Háború és háború
A játék története szerint egy távoli rendszerben az Interstellar Manufacturing Corporation és a Militia vívja hosszú és kegyetlen csatáját. És ennyi. Bizony, a készítők nem vitték túlzásba dolgot, de ez kit érdekel, amikor titánoknak keresztelt hatalmas robottokkal lőhetjük rommá az ellenfeleinket a kifejezetten hangulatos pályákon. Tehát a játék rendelkezik egy zsebkendőnyi történettel, aminek csupán a hangulatteremtés a célja, és ezt teljesíti is.
A játék lényege tehát a játékmenetben keresendő, és jelentem ebben a játék valóban jeleskedik. Nem vagyok igazán oda a kompetitív lövöldékért, de a játék sikeresen elérte, hogy beleöljek jó pár órát. Tehát elmondható, hogy a Titanfall már így bétaállapotban is igencsak szórakoztató játék.
Miután elindítottam a játékot, egy kissé hosszadalmas szerverhez való csatlakozás után egyből a tutorialba csöppentem, ahol több fejezeten keresztül magyarázták a játék működését, és sikeresen elsajátítottam az alapokat, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres játékhoz. Miután azt letudtam egyből bele is vetettem magam a csata sűrűjébe. A bétában három játékmód és két pálya volt elérhető. A három játékmód pedig a következő:
A játékban nem csak hatalmas robotot, hanem egy pilótát is irányítunk. A játékban nincsenek kasztok, csak három kész összeállítást kapunk, majd az ötödik szintet meglépve három sajátot is készíthetünk. A három összeállítás a következő:
A bétában a három titán közül csak egy volt elérhető, amelyik az Atlas nevet viseli. Bár egy kis szerencsével a másik kettőt is ki lehetett próbálni. Azonban minden robot rendelkezik alapból három darab kész összeállítással, amelyek a következőek:
Természetesen a titánoknál is van lehetőségünk bizonyos szint után saját összeállítás készítésére is.
Amint kiválasztottuk a kívánt játékmódot, pilóta- és titán-összeállítást, el is kezdődik a csata. A két jelenleg elérhető pálya mérete nagyjából egy CoD és egy Battlefield pálya mérete között helyezkedik el. Mivel ezek a pályák még a titánokkal együtt is nagyok tizenkét játékosnak, ezért a pályán jelen vannak még úgynevezett minionok (lásd. DotA, LoL), amik azért vannak, hogy kitöltsék a pályát, hozzáadjanak a játék háborús hangulatához, és lelövésük sikerélményt ad a kezdő, vagy a kevésbé jó játékosoknak is. A meccsek egyébként kellőképpen pörgősek, izgalmasak és szórakoztatóak.
De ezen kívül a fejlesztőknek sikerült még egy aprósággal feldobniuk a már amúgy is élvezetes játékot. A meccsek során ugyanis különböző challenge-eket teljesíthetünk, és minden ilyen teljesített kihívás után kapunk egy kártyát. A kártyából maximum (a bétában legalábbis) három darabot vihetünk magunkkal egy meccsre, és annak elején, vagy éppen az újraéledésünk előtt aktiválhatjuk őket. Ezek a legtöbbször valamilyen extra fegyvert jelentenek, ám akadnak más extrák is, mint például a titanfall visszaszámlálásának csökkentése, vagy éppen radarlátás. Ez az apró extra még színesebbé teszi az amúgy is változatos küzdelmeket.
A béta még így a limitált lehetőségeivel együtt is órákra a gép elé szögezett még engem is, pedig én nem vagyok kifejezetten oda az ilyenfajta multis élményért. Tehát a játékmenet abszolút jól működik, és hihetetlenül addiktív.
Rozsda és nyikorgás
A játék tehát élvezetes móka. De mi a helyzet a külsővel? Nos, a Titanfall alatt az öregecske Source motor egy erősen átdolgozott változata dübörög, és véleményem szerint igencsak jól néz ki. Láthattunk már szebbet is, de még így is igencsak impozáns a látvány. Bár én ezt sajnos nem igazán tapasztalhattam, ugyanis az öregedő gépemen igencsak sok kompromisszumot kellett kötnöm ahhoz, hogy a játék jól fusson. Ezért sajnos a játék nálam nem volt szép, de cserébe a sebesség jó volt. És mindezek ellenére élvezetes is maradt a játék. De annak, aki nem rég újított gépet, nincsen semmiféle félnivalója, mert az ő gépen biztosan nem lesznek problémák, és valószínűleg a végleges verzió még jobban optimalizált lesz. Hangok tekintetében is rendben van a játék, a fegyverdörrenések, a robbanások, a titánok lépéshangjai mind-mind tökéletesen illeszkednek a látványhoz.
Victory?
A Titanfall egy élvezetes és addiktív játék még a bétaállapotban is. Hiszen a stílustól való idegenkedésem ellenére jó pár órát eltöltöttem a virtuális csatatéren, és rengetegszer mondtam azt, hogy „na, még játszom egy meccset”. A magam részéről örülök, hogy részt vehettem a dologban, és elmondhatom, hogy a játék meggyőzött. A stílus rajongóinak abszolút kötelező vétel lesz majd, de én a stílustól idegenkedőknek is tudnám javasolni, mert tényleg friss és remek élmény.
A Respawn Entertainmentet 2010-ben alapították az Infiniti Ward korábbi alapítói Jason West és Vince Zampella. A cég azóta csendben dolgozik egy játékon, amelyet a 2013-as E3-n mutattak be először a nyilvánosságnak. Ez a játék a Titanfall, amely igyekszik átértelmezni a multiplayer játékélményt. Olyannyira, hogy a játék nem is kapott szólista módot, és csak a többszereplős mód megalkotására koncentráltak a fejlesztők.
A játék hamarosan megjelenik, de még előtte a fejlesztők betekintést engedtek a játékosok számára a játék bétájába, amelyet jómagam is kipróbáltam, és most szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat.
Háború és háború
A játék története szerint egy távoli rendszerben az Interstellar Manufacturing Corporation és a Militia vívja hosszú és kegyetlen csatáját. És ennyi. Bizony, a készítők nem vitték túlzásba dolgot, de ez kit érdekel, amikor titánoknak keresztelt hatalmas robottokkal lőhetjük rommá az ellenfeleinket a kifejezetten hangulatos pályákon. Tehát a játék rendelkezik egy zsebkendőnyi történettel, aminek csupán a hangulatteremtés a célja, és ezt teljesíti is.
A játék lényege tehát a játékmenetben keresendő, és jelentem ebben a játék valóban jeleskedik. Nem vagyok igazán oda a kompetitív lövöldékért, de a játék sikeresen elérte, hogy beleöljek jó pár órát. Tehát elmondható, hogy a Titanfall már így bétaállapotban is igencsak szórakoztató játék.
Miután elindítottam a játékot, egy kissé hosszadalmas szerverhez való csatlakozás után egyből a tutorialba csöppentem, ahol több fejezeten keresztül magyarázták a játék működését, és sikeresen elsajátítottam az alapokat, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres játékhoz. Miután azt letudtam egyből bele is vetettem magam a csata sűrűjébe. A bétában három játékmód és két pálya volt elérhető. A három játékmód pedig a következő:
- Attrition: ebben a játékmódban gyalogosan kezdünk egy hatfős csapat tagjaként. A cél az, hogy pontokat gyűjtsünk, és természetesen az a csapat nyer, amelyik több pontot szerez a meccs végéig.
- Hardpoint Domination: itt a pályán található három területet kell a csapatunkkal elfoglalni, és minél tovább megtartani azt, és ezekért kapunk pontokat. Itt is gyalogosan kezdünk, azonban a pontok megtartása végett itt talán még fontosabb az, hogy minél hamarabb lehívjuk a titánunkat, mert hatalmas előnyt jelenthet egy küzdelemben.
- Last Titan Standing: ez a játékmód igazából nagyon egyszerű. Mindenki egy titán ülésében kezd, és az a csapat nyer, amelyben legalább egy titán megmarad.
A játékban nem csak hatalmas robotot, hanem egy pilótát is irányítunk. A játékban nincsenek kasztok, csak három kész összeállítást kapunk, majd az ötödik szintet meglépve három sajátot is készíthetünk. A három összeállítás a következő:
- Rifleman: egyszerű katona egy automata gépfegyverrel, egy félautomata pisztollyal, egy rakétavetővel, álcával, repeszgránáttal, extra robbanóanyaggal és egy pajzs-akkumulátorral van felszerelkezve.
- Assasin: orgyilkos, aki egy automatán célzó pisztollyal, egy automata pisztollyal, egy mikro-rakétákat lövő fegyverrel, álcával, repeszgránáttal, egy energiacellával, és egy minion detektorral van felszerelve.
- CQB: közelharci egység, aki egy sörétes puskával, egy félautomata pisztollyal, egy mikro-rakétákat lövő fegyverrel, álcával, repeszgránáttal, egy parkour felszereléssel és egy pajzs-aksival van felszerelve.
A bétában a három titán közül csak egy volt elérhető, amelyik az Atlas nevet viseli. Bár egy kis szerencsével a másik kettőt is ki lehetett próbálni. Azonban minden robot rendelkezik alapból három darab kész összeállítással, amelyek a következőek:
- Artillely: ez a típus nagy távolságból oszt le nagy sebzést egy egyszerre négy rakétát kilövő rakétavetővel, és lassabban semmisül meg a menthetetlen állapotában.
- Assault: közepes távolságon okoz közepes sebzést egy nagy gépfegyver segítségével, valamint baj esetén automatikusan katapultál minket.
- Tank: ebben a leosztásban a titán nagy sebzést oszt le, ám kifejezetten lassú a tüzelési sebessége, és itt is lassabban semmisül meg a titán a menthetetlen állapotában.
Természetesen a titánoknál is van lehetőségünk bizonyos szint után saját összeállítás készítésére is.
Amint kiválasztottuk a kívánt játékmódot, pilóta- és titán-összeállítást, el is kezdődik a csata. A két jelenleg elérhető pálya mérete nagyjából egy CoD és egy Battlefield pálya mérete között helyezkedik el. Mivel ezek a pályák még a titánokkal együtt is nagyok tizenkét játékosnak, ezért a pályán jelen vannak még úgynevezett minionok (lásd. DotA, LoL), amik azért vannak, hogy kitöltsék a pályát, hozzáadjanak a játék háborús hangulatához, és lelövésük sikerélményt ad a kezdő, vagy a kevésbé jó játékosoknak is. A meccsek egyébként kellőképpen pörgősek, izgalmasak és szórakoztatóak.
De ezen kívül a fejlesztőknek sikerült még egy aprósággal feldobniuk a már amúgy is élvezetes játékot. A meccsek során ugyanis különböző challenge-eket teljesíthetünk, és minden ilyen teljesített kihívás után kapunk egy kártyát. A kártyából maximum (a bétában legalábbis) három darabot vihetünk magunkkal egy meccsre, és annak elején, vagy éppen az újraéledésünk előtt aktiválhatjuk őket. Ezek a legtöbbször valamilyen extra fegyvert jelentenek, ám akadnak más extrák is, mint például a titanfall visszaszámlálásának csökkentése, vagy éppen radarlátás. Ez az apró extra még színesebbé teszi az amúgy is változatos küzdelmeket.
A béta még így a limitált lehetőségeivel együtt is órákra a gép elé szögezett még engem is, pedig én nem vagyok kifejezetten oda az ilyenfajta multis élményért. Tehát a játékmenet abszolút jól működik, és hihetetlenül addiktív.
Rozsda és nyikorgás
A játék tehát élvezetes móka. De mi a helyzet a külsővel? Nos, a Titanfall alatt az öregecske Source motor egy erősen átdolgozott változata dübörög, és véleményem szerint igencsak jól néz ki. Láthattunk már szebbet is, de még így is igencsak impozáns a látvány. Bár én ezt sajnos nem igazán tapasztalhattam, ugyanis az öregedő gépemen igencsak sok kompromisszumot kellett kötnöm ahhoz, hogy a játék jól fusson. Ezért sajnos a játék nálam nem volt szép, de cserébe a sebesség jó volt. És mindezek ellenére élvezetes is maradt a játék. De annak, aki nem rég újított gépet, nincsen semmiféle félnivalója, mert az ő gépen biztosan nem lesznek problémák, és valószínűleg a végleges verzió még jobban optimalizált lesz. Hangok tekintetében is rendben van a játék, a fegyverdörrenések, a robbanások, a titánok lépéshangjai mind-mind tökéletesen illeszkednek a látványhoz.
Victory?
A Titanfall egy élvezetes és addiktív játék még a bétaállapotban is. Hiszen a stílustól való idegenkedésem ellenére jó pár órát eltöltöttem a virtuális csatatéren, és rengetegszer mondtam azt, hogy „na, még játszom egy meccset”. A magam részéről örülök, hogy részt vehettem a dologban, és elmondhatom, hogy a játék meggyőzött. A stílus rajongóinak abszolút kötelező vétel lesz majd, de én a stílustól idegenkedőknek is tudnám javasolni, mert tényleg friss és remek élmény.
- Süti -
| Preview | |
| A+ | A Titanfall egy rendkívül élvezetes és addiktív móka már most is, tehát elmondható, hogy a kész verzió kötelező lesz a műfaj szerelmeseinek. |




