Két évvel ezelőtt a Treyarch a Black Ops első részével minden FPS rajongót meglepett, amikor epekedve látta mindenki, hogy ők is tudnak még alkotni valamit. Az első rész kapcsán mind a sztori, a multiplayer, és a zombi hentelő rész is megállta a helyét, pedig a World at War után senki nem számított arra, hogy az a csapat, akit tulajdonképpen a Call of Duty széria "szégyen foltjának" lett tekintve, ennyire megszedje magát, és elkápráztasson mindenkit. Na, de ugorjunk vissza a jelen időbe, ugyanis most a játékosokat hideg zuhany és meleg zuhany is érni fogja a Black Ops II kapcsán, de ez majd a későbbiekből kiderül, hogy mennyire is lett sikeres.
A történet nagyjából ott folytatódik, ahol befejeződött az első rész, annyi kiegészítéssel, hogy itt már a jövő megmentéséért is küzdünk, nem mással, mint Alex Mason fiával, David Masonnel. A sztori úgy épül fel, hogy egy igen csak veszélyes drog kartell feje, Raul Menendez, egy baleset miatt, ami a húgával történt még a nyolcvanas években, bosszút akar állni mindazokon, akik közre játszottak a kishúg merényletében. Eközben az évek során a radarról eltűnve szőtte a tervét, ami majd mindenki szemében hőssé fogja őt kikiáltani, ám viszont David Mason apja nyomdokaiba lépett, és ő is a titkos bevetésekhez használatos "ügynökként" tevékenykedik a jövőben. A játék elején kiderül, hogy Raul Menendez egy lázadó csoport élén, a Cordis Die vezetőjeként kiber-támadást indít a kínai tőzsde piac ellen, ami azt eredményezi, hogy a kínaiak megtiltják a ritka nyersanyagok exportálását és ezzel egy új hidegháborút feszegetnek az Egyesült Államok ellen. Eközben az is kiderül, hogy David Mason tudomására jutott, hogy Frank Woods (!) életben van, és hogy ő az egyetlen, akitől több információt tudhatnak meg Menendezről, mint bárki mástól, na meg azt is figyelembe véve, hogy ő az egyetlen, aki még életben van a 80-as években történt dolgok után.
A játékmenet tulajdonképp nem sokban változott a többi részhez képest, annyival egészült ki, hogy a kampány módban lehetőségünk van taktikai nézetből irányítani az egységeinket, és akár az irányítást is átvehetjük az egyes egységeknek, ha esetleg manuálisan kell beavatkozni a harc kellős közepén. A kampány módban lehetőségünk van még a küldetés megkezdése előtt a felszerelésünket beállítani, tehát hogy milyen fegyverrel szeretnénk kezdeni, milyen kütyüt akarunk rászerelni, és amellett milyen perkeket akarunk beállítani. A jövőben játszódó küldetésekben lehetőségünk van olyan kütyüket szerelni a fegyverre, mint pl. hő érzékelős Red Dot Sight, hybrid optikai irányzék, és még jó pár játékszer van, amit rápakolhatunk a fegyverekre. A játék többjátékos része egész jóra sikeredett, és többek-kevesek tanúsították azt, hogy egy kicsit Modern Warfare 2-esre sikeredtek a pályák, csak hogy hozzak fel pár példát: ugye minden MW2-es játékos ismeri a Scrapyard nevezetű pályát, és a Black Ops 2-ben elég komoly hasonlóság van a Turbine nevezetű pályán, ami Yemen országában játszódik. A zombis része nagyjából hasonlít az előző részben levőhöz, de most annyival kiegészült, hogy minden egyes pályán vannak ún. nehezítések, és ezen nehezítések leküzdéséhez fel kell venni különböző tárgyakat (pl. az egyik pályán elég sok helyen porfelhő övezi az utcákat, és ha abba belemegy a játékos, akkor elég csúnya dolgok fognak történni vele, amit senki sem akarna, ha netán épp egy csapatban játszik az illető).
A játék hangulata érdekesre sikeredett, ugyanis a kampány mód hangulata nem teljesen adja át azt a hangulatot, mint amit kéne, de eközben a többjátékos mód és a zombis mód teljesen ott van a szeren, és emiatt vegyes érzelmeket táplál néha a játék. Lassan indulnak be a cselekmények a kampány módban, és az első részhez képest a kampány nem lett annyira magával ragadó, ugyan van benne fantázia a jövő harcászatában. Azon játékosoknak valószínűleg tetszeni fog a kampány mód is, aki szerette az első részt, és a magával ragadó rejtélyességet, amit a Viktor Reznov féle cselekmény szál nyújtott, ugyanis a második részben is felbukkan majd néhol, és megint csak elgondolkodtatja az embert, hogy akkor most itt mi is történhetett.
A hangokkal különösebb probléma nincs, az új fegyverek nagyot szólnak, és nem elcsépelt a hangjuk. A robbanások, a párbeszédek, mind korrektül lett megcsinálva, ugyan az egyetlen dolog, amit negatívumnak tudok felróni, az a többjátékos módban volt, ugyanis a bemondó, avagy a narrátor, aki közli, hogy éppen melyik pontot foglalták el, vagy hogy mindjárt lejár az idő az adott meccsben, elég egyhangúnak hangzik, és sokszor azt hittem, hogy ezt egy robot mondja be (először erre a dologra az Express nevezetű pályán figyeltem fel). Ugyan annyira nem zavaró, de azért lehetett volna olyan szintű, mint pl. az előző részben, vagy ha már van némi hasonlóság a Modern Warfare széria és a Black Ops II között, akkor legalább egy olyasmi szintet kellett volna hozni e téren, de ez egy szubjektív vélemény, és nem biztos, hogy mindenki így látja ezt a dolgot.
A játékhoz elég valószínű, hogy egy jó pár DLC-t (már van Season pass) és egy tonna javítást fognak kiadni, mint ezt már a többi Call of Duty résznél is megszokhattuk, szóval ezen részével a játéknak különösebb probléma nem lesz. Akik viszont megvették a játék külön kiadását (Digital Deluxe), azok megkapták pluszba az első részben sokak által szeretett Nuketown pályának a 2025-ös remake-jét és a zombi módban is a Nuketown Zombies pályát, a Call of Duty: World at War-t (ha esetleg nincs még meg), egy exkluzív fegyver festést, két exkluzív Player Card hátteret és a Black Ops II-ben elhangzott összes zenét digitális formában.
Összességében a Black Ops II egy részt hozta a várt szintet, más részt még dolgozhattak volna rajta egy kicsit, de azért a Call of Duty fanok nagyobb részt nem csalódhatnak ebben a részben sem, és emiatt is kérdéses volt a megjelenés előtt, hogy vajon megdől-e az eladási rekord, amit az első résznél tapasztalhattak a Treyarchnál, ugyanis 5,6 millió darab kelt el az első részből a legelső nap, és ez 360 millió dollárt jelent. Ugyan nem mondható csalódásnak a második rész, de az biztos, hogy sok módosítás várható még a jövőben a különféle patchekben.
Pros:
+ egész jóra sikeredett többjátékos mód (ugyan még mindig ugyanazt kell csinálni, mint az eddigi összes részben)
+ tovább gondolt/nehezített zombi mód
+ remek hang effektek
+ kampány módban állítható felszerelés a küldetések előtt
+ kampány módban állítható felszerelés a küldetések előtt
Cons:
- kampány mód lehetett volna jobb is
- a többjátékos módban a narrátor hangja lehetne emberibb
| Értékelés | |
| 8.0 | Játékmenet: Az előző részhez képest nem túl sokat változott, talán a kampány módban van némi változás. |
| 8.5 | Hangulat:
A hangulat maradt a régi, és ez illik is hozzá, ugyan a kampány mód megint csak érdekesre sikeredett, de a többjátékos mód és a zombi mód teljesen korrekt. |
| 7.5 | Grafika: A grafika nem változott, és ugyanolyan maradt, mint az előző részekben, talán egy kicsit optimalizálták a grafikai motort. |
| 8.0 | Hangok: Korrekt fegyver hangok, hang effektek, az egyetlen negatívum, hogy a többjátékos módban a narrátor hangja lehetne emberibb. |
| 8.5 | Szavatosság: Ez talán a játék egyik legerősebb része, ugyanis jó pár DLC fog megjelenni a játékhoz, és mellette egy tonna javítás is. |
| Summary | |
| 8.1 | Összességében nem sikerült rosszra, ugyan a kampány mód lehetett volna jobb is, de a többjátékos és a zombi mód nagyon jó lett, és egész biztos, hogy a patchekkel majd korrigálják az apróbb hibákat. |