Max Payne 3: Teszt

- Kiadó: Rockstar

- Fejlesztő: Rockstar Vancouver
- Műfaj: TPS, akció
- Platformok: Xbox 360, PC (június), PS3
- Tesztelve: Xbox 360

2001-ben a Remedy berobbant a játékok világába. Ekkor jelent meg a zseniális Max Payne című TPS akció játék. A Max Payne gyakorlatilag a műfaj alapjait fektette le, igazi kuriózum volt a maga idejében. Először tűnt fel a bullet time effekt, ehhez kaptunk még egy remek harc rendszert. Zseniális történetet, amit megfejeltek a keserű noir hangulattal és néhány elvont elemmel. Igazi mestermű volt. A folytatásra két évet kellett várni, és a finnek megint megcsinálták. Még az első résznél is jobb játékot készítettek. A második részt már a Rockstar adta ki, és a jogok náluk maradtak, amikor a Remedy elment a Microsoft-hoz Alan Wake-et hegeszteni. Sokáig csak a remény élt a rajongókban, egy esetleges folytatás reményét illetően. 2008-ban jöttek az első pletykák a harmadik rész felől, majd újra csönd. Pár éve megjelentek az első képek és információk és az egész játékos társadalom egy emberként hördült fel a látottak és hallottak alapján. New York-ot lecserélték Brazíliára, Max fizimiskája egy az egyben olyan volt, mint Bruce Willis-é. Sokan már akkor temették a játékot, köztük én is. Azt kell, mondjam, így a végigjátszás után, kár volt hőzöngeni.

Nyolc évvel járunk a Max Payne 2 eseményei után. Max új életet kezdett és Brazíliába költözött, kedvenc reggelije a whisky fájdalomcsillapítóval és egy helyi gazdag család a Branco-k testőre lett. Már afféle bizalmasként tekintenek Max-re, többször is kihúzta őket a csávából, de most úgy látszik egy komplett háborút indítottak a család ellen. Egyre gyakrabban törnek rájuk, míg végül Fabiana-t elrabolják és váltságdíjat kérnek érte. Max ezért nagy levegőt vesz és újra egyszemélyes hadsereggé válik.

Az az igazság, hogy én teljesen le vagyok döbbenve. Ez a játék valami eszméletlen jóra sikerült, végig érezhető rajta a Rockstar maximalizmusa és őrült akaratereje, hogy "azért is megmutatjuk a hőbörgőknek, hogy tudunk Max Payne-t készíteni." Valóságos bravúrt vittek véghez, egy igazi odlschool lövöldét tekertek modern köntösbe úgy, hogy nem köpték szembe az alapanyagot. Persze meg is lett az ára. Sokaknak biztosan fájó pont lesz, hogy a noir hangulat egy az egyben hiányzik a játékból. Persze a Rockstar azt nyilatkozta, hogy ez noir. Púder! Attól, hogy sok az alvilági figura és az eseményeket folyamatosan "narrálja" a főhős még nem lesz noir. Nem, ez egy nagyon durva thriller, amiben kell egy kicsit nyomozni és rengeteget lőni. Sokan biztosan kérdezik, "hogy lehet akkor ez Max Payne?" Nos, paradox módon a játék abszolúte működő képes, hiába lett teljesen más a hangulata. Más, mint az előző két rész, de vérprofi. Rengeteget merít Tony Scott 2004-es filmjéből, a Tűzben edzett férfiból. Már a sztori is hasonló, a képi világ viszont egy az egyben ugyanaz. Túlexponált képek, fura szűrők, szellemképek, amik még egymáson is átcsúsznak. Retina gyilkos! Aki viszont 2-3 óra után sem tudja megszokni a változtatást, az valószínűleg csalódni fog a játékban.

Közelítsük meg a játékot technikai téren. Hibátlan! A játék grafikája valami félelmetesen jó. Az embereknek mimikája van, élethűen mozognak, a fény-árnyák hatás döbbenetesen jó. A pályák tele vannak mindenféle limlommal, a kuka felborul, ha nekimegyünk, leesik a teteje. Lövöldözéskor minden darabjaira lőhető. Potyog a vakolat, törik az üveg, széttörik a fa, a fénymásoló szikrát hány, felrepülnek a papírok. Nincsenek későn betöltődő textúrák. Valami emberfeletti, amit kihoztak a RAGE motorból. Hozzátenném még, hogy a törmelékek nagy része a pályán marad, és a holttestek is, szóval egy-egy lövöldözés után akár gyönyörködhetünk is a művünkben. Ami nagyon tetszett még, az az emberek mozgása. Annyira realisztikus. Max a fedezék mögött megtörli a homlokát, fészkelődik, a súlypontját egyik lábról a másikra helyezi. Meglátszanak rajta a lövések, véres lesz a ruhája, van, hogy szét is szakad, vagy átizzad. Nem törik szét a gerince, amikor forgolódik. Ha éppen előre tartjuk a pisztolyt és hátra felé megyünk, a karját előre tartja, és előre figyel, közben a teste hátra, a kamera felé néz és mozog felénk. Hihetetlen az egész, a földön is folyamatosan helyezkedik. A kirepülő töltényhüvelyek a pocsolyába esve fodrozódást idéznek elő. Ilyen szempontból nagyon ráálltak a realitásra. A fizika is piszok jó, nincsenek már pattogó emberek, mint a GTA4-ben, bár egy-két bug előfordul. Volt, hogy egy sima fejlövéstől akkorát szállt hátra a delikvens, mintha bontó golyóval csapták volna meg, de egyébként elenyésző az ilyen jelenetek száma. Ja és a játék nálam egyetlen egyszer sem szaggatott, pedig már előre rettegtem. A képregényes átvezető animációk ugrottak, helyette mindent a játék grafikus motorjával készítettek el, de, hogy ne legyen hiányérzet, a képregények helyére lenyúlták a 24 osztott képernyős megoldását, ami egyébként baromi jól áll a játéknak. A zene és a szinkronhang parádés. Max újra James McCaffrey hangján szólal meg, sőt, már a mozgását is vele vették fel.

A harcrendszert komoly változás érte, mert helyett kapott a fedezékharc. Az elvakult rajongók már ezt is szapulták még a megjelenés előtt. Szerencsére hülyeségeket beszéltek, mert teljesen jól működik, bár az irányításhoz hozzá kellett szoknom. Eleinte az volt az érzésem, hogy Max 200 kilót nyom, a sprinteléskor is alig mozdult meg. Nem értettem, hogy mi lehet. Aztán rájöttem, ez is koncepció. Max egy kiöregedett zsaru, persze, hogy nem fog össze-vissza vetődni, vagy Marcus Fenix módjára 200 kilós túlsúllyal 40km/h-val futni. A fedezék rendszer teljesen jól működik és kell is használni, mert a játék valami piszkosul nehézre sikeredett. Normál fokozaton, olyan könnyen lekaptak, hogy csak néztem. Új generációs akció játékokon felnőtt játékosoknak előre szólok, hogy készüljenek fel lelkileg. Az automataregenerálódás nem teljes körű, csak vállig fordítja vissza a sérülést a kis kijelzőn. A többit fájdalomcsillapítóval kell visszaállítani, amiből nagyon kevés van elszórva a pályákon. Egyébként a fedezékek mögül is könnyen kilőnek, ha éppen rossz szögben vagyunk mögötte. A mesterséges intelligencia remek, utoljára a Halo sorozatban és a Rage-ben találkoztam ilyen jóval. Élvezet velük harcolni és meglehetősen agresszívek. Cselhez folyamodnak, bekerítenek. Gránáttal vagy molotov-koktéllal dobálnak. Folyamatosan rá vagy kényszerítve a helyváltoztatásra. Pontosak a lövéseik és rengeteget sebeznek. Remek munka!

Természetesen visszatérő elem a bullet time. A jobb analóg kart lenyomva minden belassul és könnyebben kaszálhatjuk el az ellenségeket. A jobb váll gombot lenyomva pedig vetődhetünk. Az adott szakaszon megölve az utolsó rossz fiút jön a már megszokott belassítás. Közelről és látványosan látjuk a halálnemét, sőt akár még jobban belassíthatjuk egy gombnyomással, de a kilőtt lövedéket követő kamera is itt van. Újdonság a shootdodge-nak elnevezett rendszer. A lényege az, ha kapunk egy halálos lövést, de van nálunk fájdalomcsillapító, akkor minden belassul és zuhanás közben, ha meglőjük azt, aki a halálos csapást mérte ránk, akkor megmenekülünk, de egy fájdalomcsillapítót elvesz a rendszer. Ez nagyon hasznos, de eléggé veszélyes is. Mert van, hogy ő el tudott minket találni, de mi pont olyan szögben esünk, hogy nem tudunk visszalőni, na, ekkor van gond, mert ha ez előfordul, jöhet a visszatöltés. Kivégzések is kerültek a játékba, ha sikerül az ellenfélhez nagyon közel férkőznünk, akkor meghúzva a ravaszt egy látványos animáció keretében láthatjuk, ahogy Max agyba-főbe veri az ellenséget, ezután rátartja a pisztolyt. Ilyenkor kell újra megnyomni a lövés gombot és közvetlen közelről fejbe lövi.

A játék története nagyon jó, remekül van tálalva és van egy két meglepő fordulat is. Max karaktere rengeteget változott. Az első részben ugye egy teljesen elkeseredett bosszúszomjas zsaru volt, a másodikban egy lecsúszott nyomozó, akinek a fényt az alagút végén egy bérgyilkosnő szerelme jelentette. A harmadik részben még tovább csúszott, már nem is a rendőrségnél dolgozik és nem is igazán érdekli már semmi. Az egész életét minden mindegy alapon éli. Legnagyobb ellensége a másnaposság, tényleg totál kivan az ipse. Ráadásul sokkal agresszívabb és cinikusabb lett, többet káromkodik, de egyáltalán nem öncélúan. Az évek során felhalmozódott haragot remekül érzékeltetik vele, ami gyakran robbanásszerűen tör ki belőle. Innen üdvözlöm újra James McCaffrey-t és a csodálatos hangját. Élmény hallgatni. Ami viszont nem tetszett a játékban az az, hogy nincs egy emlékezetes mellékszereplő sem. Ez pedig a második rész fényében hatalmas visszalépés. Mondanak valakinek valamit ezek a nevek: Mona Sax, Vladimir Lem, Vinnie Gognitti, Winterson. Itt kiszúrták a szemünket ezzel a Pasos nevű jótét lélekkel, egy idióta partyarc herével és a Max Payne széria legfantáziátlanabb főellenségeivel. Ne értsetek félre, a harcok jók, de a karakterekről nem tudunk meg semmit. Ez nálam hibapont! Annyira nekifeszültek Max átalakításának, hogy elfeledkeztek a többi karakterről.

A fegyverek hordozhatóságát is átszabták. Egyszerre két pisztoly lehet nálunk, mondjuk egy géppisztoly és egy hatlövetű kézi ágyú, ezeket már kombinálhatjuk is, így még halálosabbak vagyunk, de figyelnünk kell nagyon a lőszerekre, hamar kifogynak, ha csak ész nélkül pufogtatunk. Továbbá lehet nálunk még valamilyen puska. Ezt Max nem tudja eltenni, mindig a szabadon lévő kezében tartja, a másikban pedig a pisztolyt. Fura látvány mikor így lövöldözöl, de ez is a fejlesztők zsenialitását mutatja meg, hogy ilyen dolgokra is gondolnak. Még az átvezető videók közben is ezt alkalmazzák, puska az egyik pracliban, a másikban az elsődleges pisztoly, a másodlagos pisztoly pedig a tokban. Viszont ha egyszerre két pisztollyal akarunk harcolni, akkor a puskát eldobja, szóval még egy pici taktika is van a dologban.

A pályák nagyon változatosak, a nyomortanyáktól kezdve luxushajókon át szinte mindenhol megfordulunk és mind remek látványt nyújt. A nyomor telepeknél a kis Ronaldinho-k rúgják a bőrt, a kupikban a lányok éppen nagyon keményen megdolgoznak a pénzükért, a disco-ban a csajok rázzák a seggüket, lüktet a világ, amiben vagyunk és Max feje is néha. Ami még a pályákhoz kapcsolódik, hogy eléggé nagyok és hosszúak, van, hogy több mint egy órát töltünk egy pályán. Összesen 3 fejezetre van felosztva a játék, amik 14 jelentere (chapter) oszlanak, ezek a pályák. Szóval a játék végigjátszása bőven 10 óra felett van normál fokozaton is. A játék nehézsége egyébként rendkívül jól skálázható. 4 nehézségi szint közül választhatunk és három célzás fajtából. Van az automatacélzás, automatikusan befog egy ellenséget, a félautomata, itt van egy kis célzás rásegítés, és a mindenféle segítség nélküli. Továbbá van gyűjtögetés is. Minden pályán el van szórva kettő-három fegyvernek a darabjai. Ha ezeket összegyűjtjük, akkor az a fegyver aranyszínű lesz és második végigjátszáskor végtelen muníciót biztosít.

Van a játékban arcade mód is. A sztoriban végigvitt pályákat lehet újra játszanunk, több külsővel is. Még a Max Payne 1-es és 2-es kinézetet is használhatjuk. Egyelőre két mód választható (DLC-k képében biztos lesznek új dolgok), az egyikben minél látványosabban kell végezni az ellenfelekkel, a másikban pedig megadott időre kell teljesíteni a pályákat, mindent lelőtt ellenfélért nő egy kicsit az időnk.

Meghajlok a Rockstar Vancouver zsenijei előtt. Megreformálták a játéktörténelem egyik igazi ékkövét, tökéletesítették és csiszolták. Persze eközben néhány dolog eltűnt van, ami változatlan maradt van, ami több lett. Azt kell, mondjam, az idei év eddigi legjobb játékával van dolgunk és sajnálok minden más játékot, ami csak ezután fog megjelenni. A Rockstar elkészítette pályafutása legjobb játékát és hatalmas pont a végén. Frenetikus élmény volt!

Pozitívumok:
+ Max Payne
+ Tökéletes harcrenszer
+ Izgalmas és pörgős játékmenet
+ Remek MI
+ Csodálatos grafika
+ Remek zenék és parádés szinkronhangok
+ Jó történet
+ Remek hangulat

Negatívumok:
- Gyenge mellékszereplők és nincs egy karakteres főgonosz sem

Értékelés
9.5	Játékmenet: Remek harcrendszer, eszeveszett pörgés, amit végig tart a játék.
9.5	Hangulat:  Az új irányvonal remek. 1-2 óra után már nem is zavar a noir hiánya.
9.5	Grafika:  Idén nem láttam még szebbet, a fizika pedig brillírozik.
9.5	Hangok:  James McCaffrey orgánuma utánozhatatlan, kifogástalan zene és a fegyverek hangja tökéletes.
9.5	Szavatosság:  A sztori többször is újrajátszható, végre van egy élvezetes arcade mód és ott a multiplayer is.

Summary
9.5	Méltó folytatása egy legendának és a Rockstar eddigi legjobb játéka.

Hungamer GOTY 2012 jelölés:
A legjobb TPS
A legszebb játék
Az év hőse, karaktere
A leghangulatosabb játék
A legjobb történet