- Eredeti cím: The Avengers
- Stílus: akció, sci-fi, képregény feldolgozás
- Rendező: Joss Whedon
- Forgatókönyv: Joss Whedon
- Főszereplők: Chris Evans, Chris Hemsworth, Tom Hiddleston, Robert Downey jr., Mark Ruffalo, Jeremy Renner, Scarlett Johansson, Samuel L. Jackson
Bár Jason13 már írt egy nagyon jó kis kritikát a Bosszúállókról, úgy érzem nekem is le kell írnom a véleményemet erről az alkotásról. Egyrészt mert képregény őrült vagyok, másrészt meg azért, mert az idei év eddigi legjobb filmjével van dolgunk. Amikor a Marvel saját filmstúdiót hozott létre, valami elindult. Az ő kezei alól kikerülő filmek mind magas színvonalat képviseltek. Nálam speciel az összes 5/5-ös értékelésű. Továbbá, a Vasemberben volt először egy stáblista utáni jelenet, ami meglehetősen rejtélyes volt. Én magam reménykedtem, hogy arra célozgatnak, amire minden igazi képregény rajongó vágyik, és készítenek egy több szuperhőst felvonultató filmet. Jöttek ki sorban a filmecskék és a stúdió is elismerte, erre készülnek. Méghozzá az egyik legérdekesebb csapatot akarják bemutatni a mozikban, a Bosszúállókat. Nem mennék bele, hogy a képregényben kik voltak még benne, mert gyakorlatilag 60 év képregény történelmét kellene átvennünk és ilyen szintű felzárkóztatást nem vállalok. A lényeg, hogy az igazán jó karakterek itt vannak.
A S.H.I.E.L.D. épen azzal a tesseract-tal kísérletezik, amit Vörös koponya is bűvölt korábban. A kocka egyszer csak megvadul, senki sem tudja miért, de egy átjárót nyit és megjelenik Loki. Varázslattal maga mellé állítja Erik Selvig professzort és Sólyomszemet (ez nem spoiler, az első 5 percben megtörténik), majd a kockával kitört a komplexumból. Nick Fury-nak nincs más lehetősége, egy elvetett tervvel hozakodik elő és összehívja a Bosszúállókat. Azt akarja, derítsék ki, mit akar Loki és akadályozzák meg.
A történet igazán egyszerű, lévén egy akció filmről van szó, viszont a lehető legtöbbet kihoztak belőle. Semmiféle hiányérzetem nem volt, vagyis... többé-kevésbé, majd még erről később. Remekül belőtték az információkat, igazából azok számára is fogyasztható, akik az előzmény filmeket nem látták, de teljes rálátást csak az kap, aki látta őket. Ők fognak minden poént érteni, és az apróbb információ morzsákat érteni. Egy-két következetlenség azért akad a filmben. Thor megjelenése például eléggé fura. Ugyanis a majd két és fél órás filmben egyszer sem térnek ki rá, hogy hogyan is tért vissza a földre. Aki látta a Thor filmet tudja, hogy miért nem olyan egyszerű dolog ez. Nagy poén, hogy még Loki is megkérdezi, hogy hogyan került ide. Igazából ez és ehhez hasonló hibák vannak, de megmondom őszintén, nem igazán rontanak az összképen.
Na de térjünk rá arra, amiért leülünk Bosszúállókat nézni. A csapat és a karakterek. Nagyon könnyen ellehetett volna rontani, egyik karakter elnyomja a másikat, jobban foglalkoznak Thor-ral, mint Amerika kapitánnyal stb. És... nem! Sikerült megtalálni a tökéletes egyensúlyt, ami számomra hihetetlen. Sly érdemtelenül egekbe magasztal Feláldozhatók című filmje is elhasalt ezen. Hiszen a film 70%-ában Sly-t és Statham-et kellett néznünk, a többiek szinte nem is kaptak teret. Még a két másodhegedűsnek szánt karakter, Fekete Özvegy és Sólyomszem is nagyon sokat szerepelnek és a karakterük fontos is, nem csak úgy ott vannak. A karakterek hozzák a korábbi filmekből a stílusukat, a színészek mind remekelnek. Az újoncnak tekinthető Mark Ruffalo-n le voltam döbbenve. Piszkosul jól játszik, gyakorlatilag ő a született Bruce Banner/Hulk. Edward Norton Hulk-ját is nagyon bírtam, de ennek a színésznek sokkal jobban állt. Remélem, vele készítenek még Hulk filmet. Tom Hiddleston Loki szerepében most is a zsenialitás határát feszegeti, irgalmatlanul bírom ezt a palit. Persze a többiek is nagyon jók szó se róla.
A film egyik alappillére az ellentétek. Gondoljunk csak bele, a fő karakterek: Thor, Vasember, Amerika kapitány, Hulk. Mindegyikük szuperhős, de mi a közös bennük ezen kívül. Na, ez az, semmi. Ezt pedig a rendező/forgatókönyvíró remekül kihasználta. A The Avengers-ben olyan poénokat és beszólásokat kapunk, amilyeneket évek óta nem, hozzáteszem ez is teljes egészében hiányzott az Expendables-ből. Gyakran a hasamat fogtam úgy nevettem, tényleg zseniális a film humora. Nem írnák példákat, mert rontanám az élményt, és egyébként sem tudnám így, írásban visszaadni. Egyszerűen jó látni és hallani ezt a sok korábban már látott és meg szeretett karaktert, egy helyen. Az ellentétek egyébként nem csak egymás piszkálásában és verbális pofozkodásban mutatkozik meg. Aki látta az előzeteseket az tudja, hogy bizony vannak súrlódások a csapatban, amik fizikailag is komoly eredményeket produkálnak. Értsd: a csapat tagjai is egymásnak esnek és nem csak egy alkalommal. Hatalmas piros pont ezért Joss Whedon-nak.
A film költségvetése egészen eszméletlen, 220 millió dollárba fájt a film elkészítése. Viszont mindez nem ment pocsékba. Itt két és fél órában, olyan akció dömpinget és látvány orgiát kapunk, hogy az valami embertelen. Simán lekörözi az Avatar-t. Minden valóságosnak hat, remek a film látványvilága, Vasember páncélja részlet gazdag, az ellenfelek valamiféle félig mechanikus félig organikus harcosok és remekül néznek ki. A repülők, a robbanások, a törmelékek, ahogy szakadnak. Szájtátva bámultam. A zenék is nagyon jók, Alan Silvestri megint kitett magáért. Hozzáteszem még, hogy a film remek tempót diktál, nincsenek fölösleges üresjáratok. Ha kell akció, akkor az van, ha nyugisabb a helyzet, akkor poénkodás és minimális szinten egy kis drámaiság. Remek arány érzékkel rendelkezik a rendező. Tényleg egy rossz szavam sincs a munkájára, egy két logikátlanságát elnézve.
Azt kell mondanom, ez a film nem csak a maga kategóriájában zseniális. Megmutatta, hogyan kell egy sok érdekes szereplőt felvonultató filmet jól összehozni, anélkül, hogy egyet kiemeljünk közülük, anélkül, hogy az akciót feláldozzuk a játékidő és korhatár besorolás miatt. És még jó fajta poénokat is belecsempésztek. Na és persze megmutatja, hogy a The Expendables-nek milyennek kellett volna lennie. Megszületett az új generációs akció filmek királya, amelyet gyermeki lelkesedéssel vártam, ami két és fél órán keresztül végig szórakoztatott, ami elérte, hogy 22 évesen Hulk akarjak lenni és óriáis robotokat verjek bele a betonba és azt hiszem egyöntetűen mondhatjuk: Kérünk még!
- Stílus: akció, sci-fi, képregény feldolgozás
- Rendező: Joss Whedon
- Forgatókönyv: Joss Whedon
- Főszereplők: Chris Evans, Chris Hemsworth, Tom Hiddleston, Robert Downey jr., Mark Ruffalo, Jeremy Renner, Scarlett Johansson, Samuel L. Jackson
Bár Jason13 már írt egy nagyon jó kis kritikát a Bosszúállókról, úgy érzem nekem is le kell írnom a véleményemet erről az alkotásról. Egyrészt mert képregény őrült vagyok, másrészt meg azért, mert az idei év eddigi legjobb filmjével van dolgunk. Amikor a Marvel saját filmstúdiót hozott létre, valami elindult. Az ő kezei alól kikerülő filmek mind magas színvonalat képviseltek. Nálam speciel az összes 5/5-ös értékelésű. Továbbá, a Vasemberben volt először egy stáblista utáni jelenet, ami meglehetősen rejtélyes volt. Én magam reménykedtem, hogy arra célozgatnak, amire minden igazi képregény rajongó vágyik, és készítenek egy több szuperhőst felvonultató filmet. Jöttek ki sorban a filmecskék és a stúdió is elismerte, erre készülnek. Méghozzá az egyik legérdekesebb csapatot akarják bemutatni a mozikban, a Bosszúállókat. Nem mennék bele, hogy a képregényben kik voltak még benne, mert gyakorlatilag 60 év képregény történelmét kellene átvennünk és ilyen szintű felzárkóztatást nem vállalok. A lényeg, hogy az igazán jó karakterek itt vannak.
A S.H.I.E.L.D. épen azzal a tesseract-tal kísérletezik, amit Vörös koponya is bűvölt korábban. A kocka egyszer csak megvadul, senki sem tudja miért, de egy átjárót nyit és megjelenik Loki. Varázslattal maga mellé állítja Erik Selvig professzort és Sólyomszemet (ez nem spoiler, az első 5 percben megtörténik), majd a kockával kitört a komplexumból. Nick Fury-nak nincs más lehetősége, egy elvetett tervvel hozakodik elő és összehívja a Bosszúállókat. Azt akarja, derítsék ki, mit akar Loki és akadályozzák meg.
A történet igazán egyszerű, lévén egy akció filmről van szó, viszont a lehető legtöbbet kihoztak belőle. Semmiféle hiányérzetem nem volt, vagyis... többé-kevésbé, majd még erről később. Remekül belőtték az információkat, igazából azok számára is fogyasztható, akik az előzmény filmeket nem látták, de teljes rálátást csak az kap, aki látta őket. Ők fognak minden poént érteni, és az apróbb információ morzsákat érteni. Egy-két következetlenség azért akad a filmben. Thor megjelenése például eléggé fura. Ugyanis a majd két és fél órás filmben egyszer sem térnek ki rá, hogy hogyan is tért vissza a földre. Aki látta a Thor filmet tudja, hogy miért nem olyan egyszerű dolog ez. Nagy poén, hogy még Loki is megkérdezi, hogy hogyan került ide. Igazából ez és ehhez hasonló hibák vannak, de megmondom őszintén, nem igazán rontanak az összképen.
Na de térjünk rá arra, amiért leülünk Bosszúállókat nézni. A csapat és a karakterek. Nagyon könnyen ellehetett volna rontani, egyik karakter elnyomja a másikat, jobban foglalkoznak Thor-ral, mint Amerika kapitánnyal stb. És... nem! Sikerült megtalálni a tökéletes egyensúlyt, ami számomra hihetetlen. Sly érdemtelenül egekbe magasztal Feláldozhatók című filmje is elhasalt ezen. Hiszen a film 70%-ában Sly-t és Statham-et kellett néznünk, a többiek szinte nem is kaptak teret. Még a két másodhegedűsnek szánt karakter, Fekete Özvegy és Sólyomszem is nagyon sokat szerepelnek és a karakterük fontos is, nem csak úgy ott vannak. A karakterek hozzák a korábbi filmekből a stílusukat, a színészek mind remekelnek. Az újoncnak tekinthető Mark Ruffalo-n le voltam döbbenve. Piszkosul jól játszik, gyakorlatilag ő a született Bruce Banner/Hulk. Edward Norton Hulk-ját is nagyon bírtam, de ennek a színésznek sokkal jobban állt. Remélem, vele készítenek még Hulk filmet. Tom Hiddleston Loki szerepében most is a zsenialitás határát feszegeti, irgalmatlanul bírom ezt a palit. Persze a többiek is nagyon jók szó se róla.
A film egyik alappillére az ellentétek. Gondoljunk csak bele, a fő karakterek: Thor, Vasember, Amerika kapitány, Hulk. Mindegyikük szuperhős, de mi a közös bennük ezen kívül. Na, ez az, semmi. Ezt pedig a rendező/forgatókönyvíró remekül kihasználta. A The Avengers-ben olyan poénokat és beszólásokat kapunk, amilyeneket évek óta nem, hozzáteszem ez is teljes egészében hiányzott az Expendables-ből. Gyakran a hasamat fogtam úgy nevettem, tényleg zseniális a film humora. Nem írnák példákat, mert rontanám az élményt, és egyébként sem tudnám így, írásban visszaadni. Egyszerűen jó látni és hallani ezt a sok korábban már látott és meg szeretett karaktert, egy helyen. Az ellentétek egyébként nem csak egymás piszkálásában és verbális pofozkodásban mutatkozik meg. Aki látta az előzeteseket az tudja, hogy bizony vannak súrlódások a csapatban, amik fizikailag is komoly eredményeket produkálnak. Értsd: a csapat tagjai is egymásnak esnek és nem csak egy alkalommal. Hatalmas piros pont ezért Joss Whedon-nak.
A film költségvetése egészen eszméletlen, 220 millió dollárba fájt a film elkészítése. Viszont mindez nem ment pocsékba. Itt két és fél órában, olyan akció dömpinget és látvány orgiát kapunk, hogy az valami embertelen. Simán lekörözi az Avatar-t. Minden valóságosnak hat, remek a film látványvilága, Vasember páncélja részlet gazdag, az ellenfelek valamiféle félig mechanikus félig organikus harcosok és remekül néznek ki. A repülők, a robbanások, a törmelékek, ahogy szakadnak. Szájtátva bámultam. A zenék is nagyon jók, Alan Silvestri megint kitett magáért. Hozzáteszem még, hogy a film remek tempót diktál, nincsenek fölösleges üresjáratok. Ha kell akció, akkor az van, ha nyugisabb a helyzet, akkor poénkodás és minimális szinten egy kis drámaiság. Remek arány érzékkel rendelkezik a rendező. Tényleg egy rossz szavam sincs a munkájára, egy két logikátlanságát elnézve.
Azt kell mondanom, ez a film nem csak a maga kategóriájában zseniális. Megmutatta, hogyan kell egy sok érdekes szereplőt felvonultató filmet jól összehozni, anélkül, hogy egyet kiemeljünk közülük, anélkül, hogy az akciót feláldozzuk a játékidő és korhatár besorolás miatt. És még jó fajta poénokat is belecsempésztek. Na és persze megmutatja, hogy a The Expendables-nek milyennek kellett volna lennie. Megszületett az új generációs akció filmek királya, amelyet gyermeki lelkesedéssel vártam, ami két és fél órán keresztül végig szórakoztatott, ami elérte, hogy 22 évesen Hulk akarjak lenni és óriáis robotokat verjek bele a betonba és azt hiszem egyöntetűen mondhatjuk: Kérünk még!
5/5