Leteszteltük az indie platformjátékot...
Az indie játékoknál már megszokhattuk azt, hogy az azokat készítő csapatok általában igen létszámmal bírnak, ám ez sosem akadályozza őket abban, hogy véghezvigyék a projektjüket, és hogy olyan játékokat készítsenek nekünk, amilyeneket a AAA címek között (legalábbis manapság) nem igazán lehet látni.. A mostani alanyunk készítőire, a Coilworksre is igaz az, hogy egy apró csapat, hiszen mindössze hat svéd fiatal alkotja. Hogy mennyire sikerült jól a srácok első játéka, a Cloudbuilt? A tesztből kiderül.
A fellegekben szaladok
A Cloudbuiltben egy Demi nevű fiatal leányzót alakítunk, aki egy háborús veterán. Azonban, mint tudjuk a háború pokol, így főhősnőnk se úszta meg a dolgot, és jelenleg egy szanatóriumban igyekszik rendbe jönni. Ebből már kitalálható, hogy játék eseményei csupán Demi képzeletében történnek meg, és a lány így próbálja meg visszaszerezni az uralmat az elméje felett. Ahogy haladunk előre, és visszük végük az összesen tizenhét darab pályát, úgy tudunk meg újabb információkat Demiről, és jutunk el a négy különböző befejezés valamelyikéhez.
A játék tehát egy egyszerű, ám kifejezetten érdekes történettel operál, amit tovább színesít a négy befejezés, amelyek újabb végigjátszásra is sarkalhatják a játékost. De mi a helyzet magával a játékkal? Nos, itt már akadtak gondjaim, de azokról majd később beszélek.
A Cloudbuilt egy akció-platformjáték, amelynek az a lényege, hogy minél rövidebb idő alatt eljussunk az adott pálya végére. Ezek a pályák nem tűnnek különösen nagynak, ám első nekifutásra nem lesz annyira könnyű dolgunk a teljesítésükkel, de ha igazán belejövünk, akkor akár pár perc alatt is végig lehet szaladni egy-egy térképen. Maguk a pályák egyébként ötletesek, nem túlságosan könnyűek, és ami külön öröm, hogy a fejlesztők lehetőséget adtak a kísérletezésre is, ugyanis a Cloudbuiltben nem az helyzet, hogy van egy adott útvonal, és nekünk azon kell végigügyeskednünk magunkat, hanem többféleképpen is eljuthatunk a pálya végére. Ez lehetőséget ad, hogy lefaragjunk az időnkből, vagy, hogy kikerüljünk ellenségeket, vagy csapdákat.
A pályákon való haladáshoz természetesen rendelkezésünkre áll egy repertoár, tehát tudunk (akár duplán is) ugrani, falon futni és onnan elrugaszkodni, valamint a hátunkon lévő rakéta segítségével extra löketet tudunk adni a falon futásnak, vagy egy ideig repülhetünk is. Az irányítás viszonylag egyszerű, ám mindenképpen szokni kell a dolgot, mert például ha éppen egy peremen csimpaszkodunk, vagy a faltól szeretnénk elrugaszkodni, akkor karakterünk arra ugrik, amerre a kamerával éppen nézünk. Ez sokszor jelent gondot akkor, amikor az ellenfelek miatt kicsit kapkodunk, és az éppen csimpaszkodunk egy platform peremén, akkor az ugrásgombot használva a Demi szépen a mélybe veti magát, ahelyett, hogy felkapaszkodna azért, mert éppen nem a platform felé néztünk. A másik nagy gond az irányítással az, hogy a karakterünk nagyon gyorsan fut, és nincsen semmilyen átmenet az álló és a futó állapot között, hanem ha éppen csak megérintjük valamelyik iránygombot, akkor hősünk máris halad arra pár métert, ráadásul piszok gyorsan. Ez sokszor szinte lehetetlenné teszi a pontos helyezkedést, és emiatt rengetegszer csak a szerencsém miatt sikerült az aktuális mutatvány. Sok esetben viszont éppen emiatt haláloztam el.
A pályákon egyébként checkpoint-rendszer működik, amelyeket a pályán található zászlók jelentenek. Néha azonban ezek piszok messze találhatóak egymástól, és egy idő után bizony frusztráló dolog megtenni ezeketek a távolságokat, és imádkozni, hogy most ne haljak meg. Ráadásul a dolgot nehezítendő, nem halhatunk meg akárhányszor, ugyanis csak bizonyos számú életünk van, és ha az elfogy, akkor bizony kezdhetjük teljesen elölről az adott pályát. Ez önmagában nem lenne probléma, mert remek kihívást jelentene, ha nem lennének a fentebb említett gondok az irányítással.
Fentebb már volt szó csapdákról és ellenfelekről, mert bizony a Cloudbuiltben nem csak szaladgálnunk, és ugrálnunk kell, hanem az utunkba álló ellenfeleket is le kell győzni. Én a magam részéről a hátam közepére sem kívántam ezt a részét a játéknak, ugyanis ebben az amúgy igencsak gyors játékban csak gondot okoznak. Az elhalálozásaim nagy része annak köszönhető, hogy a rám lövöldöző lövegek és a támadó kis pókrobotok miatt eszeveszetten siettem, hogy meg ne haljak, azonban a nagy sietségben előjött a már fentebb is említett probléma. Egyébként az a legszomorúbb, hogy ezek a lövöldözős részek akkor kezdtek el igazán zavaróak lenni, amikor már kezdtem volna belejönni a gyors rohanásba, és ugrabugrába, és el is kezdtem igazán élvezni azt.
Tehát a játékmenet bár kifejezetten izgalmas és jó móka lenne, ezek az amúgy nem túl nagy hibák rendesen belerondítanak a képbe. Így a játékmenetről elmondható, hogy eléggé felemásra sikeredett. Sajnos.
„Let’s build a happy little cloud!”
A játék grafikája kifejezetten szép. A magam részéről imádom a cell shading játékokat, így a Cloudbuilt grafikája is azonnal megfogott. Ám lelkesedésem nyomban alábbhagyott, amikor a játékot elindítva szembesültem azzal, hogy bizony a játék meglehetősen szaggat. Ezt, hiába impozáns, a látvány nem indokolja, és sajnos ezen nem is tudtam segíteni a grafikai beállításokkal, mert a megjelenéskor csak a felbontást és a v-syncet lehetett állítani. Szerencsére, ezt azóta a fejlesztők javították, és már elég részletesen lehet skálázni a beállításokat, ahhoz, hogy elérjük a megfelelő sebességet. Az optimalizálatlanság oka egyébként valószínűleg a srácok korlátozott lehetőségeinek és erőforrásainak köszönhető, tehát emiatt picit elnézőbb voltam a játékkal. A grafika mellett a dizájn is teljesen rendben van. A pályák és még a gyűlölt ellenfelek is kellően jól néznek ki, tehát vizuális téren a játék teljesen rendben van.
Zenék terén szintén csak elismerően tudok nyilatkozni a Cloudbuiltről, ugyanis pályákon hallható kellemes, igényes elektronikus zene remekül passzol a környezethez, és a játék által diktált eszeveszett tempóhoz is. Ezen kívül a játék a hangok terén átlagosan teljesít, és nincsen benne semmi kiemelkedő.
Ítélet
A Cloudbuilt egy kifejezetten érdekes és szórakoztató platformjáték, amelynek megvannak a maga hibái, ám az elkötelezett platformer rajongók és a kihívást keresők számára jó szórakozás lehet a játék. Én a magam részéről szurkolok a fejlesztőknek, hogy sikere legyen a programnak, és a későbbiekben is hasonlóan érdekes, ám kiforrottabb alkotásokkal lephessenek meg bennünket.
Pro:
+ Tetszetős látvány
+ Jó zene
+ Érdekes történet
+ Jól felépített pályák
Kontra:
- Optimalizálatlan
- Döcögős irányítás
- Az akciórészek
Az indie játékoknál már megszokhattuk azt, hogy az azokat készítő csapatok általában igen létszámmal bírnak, ám ez sosem akadályozza őket abban, hogy véghezvigyék a projektjüket, és hogy olyan játékokat készítsenek nekünk, amilyeneket a AAA címek között (legalábbis manapság) nem igazán lehet látni.. A mostani alanyunk készítőire, a Coilworksre is igaz az, hogy egy apró csapat, hiszen mindössze hat svéd fiatal alkotja. Hogy mennyire sikerült jól a srácok első játéka, a Cloudbuilt? A tesztből kiderül.
A Cloudbuiltben egy Demi nevű fiatal leányzót alakítunk, aki egy háborús veterán. Azonban, mint tudjuk a háború pokol, így főhősnőnk se úszta meg a dolgot, és jelenleg egy szanatóriumban igyekszik rendbe jönni. Ebből már kitalálható, hogy játék eseményei csupán Demi képzeletében történnek meg, és a lány így próbálja meg visszaszerezni az uralmat az elméje felett. Ahogy haladunk előre, és visszük végük az összesen tizenhét darab pályát, úgy tudunk meg újabb információkat Demiről, és jutunk el a négy különböző befejezés valamelyikéhez.
A játék tehát egy egyszerű, ám kifejezetten érdekes történettel operál, amit tovább színesít a négy befejezés, amelyek újabb végigjátszásra is sarkalhatják a játékost. De mi a helyzet magával a játékkal? Nos, itt már akadtak gondjaim, de azokról majd később beszélek.
A Cloudbuilt egy akció-platformjáték, amelynek az a lényege, hogy minél rövidebb idő alatt eljussunk az adott pálya végére. Ezek a pályák nem tűnnek különösen nagynak, ám első nekifutásra nem lesz annyira könnyű dolgunk a teljesítésükkel, de ha igazán belejövünk, akkor akár pár perc alatt is végig lehet szaladni egy-egy térképen. Maguk a pályák egyébként ötletesek, nem túlságosan könnyűek, és ami külön öröm, hogy a fejlesztők lehetőséget adtak a kísérletezésre is, ugyanis a Cloudbuiltben nem az helyzet, hogy van egy adott útvonal, és nekünk azon kell végigügyeskednünk magunkat, hanem többféleképpen is eljuthatunk a pálya végére. Ez lehetőséget ad, hogy lefaragjunk az időnkből, vagy, hogy kikerüljünk ellenségeket, vagy csapdákat.
A pályákon való haladáshoz természetesen rendelkezésünkre áll egy repertoár, tehát tudunk (akár duplán is) ugrani, falon futni és onnan elrugaszkodni, valamint a hátunkon lévő rakéta segítségével extra löketet tudunk adni a falon futásnak, vagy egy ideig repülhetünk is. Az irányítás viszonylag egyszerű, ám mindenképpen szokni kell a dolgot, mert például ha éppen egy peremen csimpaszkodunk, vagy a faltól szeretnénk elrugaszkodni, akkor karakterünk arra ugrik, amerre a kamerával éppen nézünk. Ez sokszor jelent gondot akkor, amikor az ellenfelek miatt kicsit kapkodunk, és az éppen csimpaszkodunk egy platform peremén, akkor az ugrásgombot használva a Demi szépen a mélybe veti magát, ahelyett, hogy felkapaszkodna azért, mert éppen nem a platform felé néztünk. A másik nagy gond az irányítással az, hogy a karakterünk nagyon gyorsan fut, és nincsen semmilyen átmenet az álló és a futó állapot között, hanem ha éppen csak megérintjük valamelyik iránygombot, akkor hősünk máris halad arra pár métert, ráadásul piszok gyorsan. Ez sokszor szinte lehetetlenné teszi a pontos helyezkedést, és emiatt rengetegszer csak a szerencsém miatt sikerült az aktuális mutatvány. Sok esetben viszont éppen emiatt haláloztam el.
A pályákon egyébként checkpoint-rendszer működik, amelyeket a pályán található zászlók jelentenek. Néha azonban ezek piszok messze találhatóak egymástól, és egy idő után bizony frusztráló dolog megtenni ezeketek a távolságokat, és imádkozni, hogy most ne haljak meg. Ráadásul a dolgot nehezítendő, nem halhatunk meg akárhányszor, ugyanis csak bizonyos számú életünk van, és ha az elfogy, akkor bizony kezdhetjük teljesen elölről az adott pályát. Ez önmagában nem lenne probléma, mert remek kihívást jelentene, ha nem lennének a fentebb említett gondok az irányítással.
Fentebb már volt szó csapdákról és ellenfelekről, mert bizony a Cloudbuiltben nem csak szaladgálnunk, és ugrálnunk kell, hanem az utunkba álló ellenfeleket is le kell győzni. Én a magam részéről a hátam közepére sem kívántam ezt a részét a játéknak, ugyanis ebben az amúgy igencsak gyors játékban csak gondot okoznak. Az elhalálozásaim nagy része annak köszönhető, hogy a rám lövöldöző lövegek és a támadó kis pókrobotok miatt eszeveszetten siettem, hogy meg ne haljak, azonban a nagy sietségben előjött a már fentebb is említett probléma. Egyébként az a legszomorúbb, hogy ezek a lövöldözős részek akkor kezdtek el igazán zavaróak lenni, amikor már kezdtem volna belejönni a gyors rohanásba, és ugrabugrába, és el is kezdtem igazán élvezni azt.
Tehát a játékmenet bár kifejezetten izgalmas és jó móka lenne, ezek az amúgy nem túl nagy hibák rendesen belerondítanak a képbe. Így a játékmenetről elmondható, hogy eléggé felemásra sikeredett. Sajnos.
„Let’s build a happy little cloud!”
A játék grafikája kifejezetten szép. A magam részéről imádom a cell shading játékokat, így a Cloudbuilt grafikája is azonnal megfogott. Ám lelkesedésem nyomban alábbhagyott, amikor a játékot elindítva szembesültem azzal, hogy bizony a játék meglehetősen szaggat. Ezt, hiába impozáns, a látvány nem indokolja, és sajnos ezen nem is tudtam segíteni a grafikai beállításokkal, mert a megjelenéskor csak a felbontást és a v-syncet lehetett állítani. Szerencsére, ezt azóta a fejlesztők javították, és már elég részletesen lehet skálázni a beállításokat, ahhoz, hogy elérjük a megfelelő sebességet. Az optimalizálatlanság oka egyébként valószínűleg a srácok korlátozott lehetőségeinek és erőforrásainak köszönhető, tehát emiatt picit elnézőbb voltam a játékkal. A grafika mellett a dizájn is teljesen rendben van. A pályák és még a gyűlölt ellenfelek is kellően jól néznek ki, tehát vizuális téren a játék teljesen rendben van.
Zenék terén szintén csak elismerően tudok nyilatkozni a Cloudbuiltről, ugyanis pályákon hallható kellemes, igényes elektronikus zene remekül passzol a környezethez, és a játék által diktált eszeveszett tempóhoz is. Ezen kívül a játék a hangok terén átlagosan teljesít, és nincsen benne semmi kiemelkedő.
Ítélet
A Cloudbuilt egy kifejezetten érdekes és szórakoztató platformjáték, amelynek megvannak a maga hibái, ám az elkötelezett platformer rajongók és a kihívást keresők számára jó szórakozás lehet a játék. Én a magam részéről szurkolok a fejlesztőknek, hogy sikere legyen a programnak, és a későbbiekben is hasonlóan érdekes, ám kiforrottabb alkotásokkal lephessenek meg bennünket.
- Süti -
Pro:
+ Tetszetős látvány
+ Jó zene
+ Érdekes történet
+ Jól felépített pályák
Kontra:
- Optimalizálatlan
- Döcögős irányítás
- Az akciórészek
Értékelés | |
7.0 | Játékmenet: Pörgős, kihívásokkal teli platformjáték, de a kisebb gondok és az akciórészek rendesen belerondítanak a képbe. |
8.0 | Hangulat: Az érdekes történet, valamint a remek grafika és zene együttese egészen egyedi hangulatot kölcsönöz a játéknak. |
8.5 | Grafika: A játék cell shading megvalósítása kifejezetten megnyerő, és rajzfilmszerű külsőt adományoz a játéknak. |
8.0 | Hangok: A játék ezen a téren zenével domborít igazán nagyot, amelyek tökéletesen illenek a játékmenethez. |
8.5 | Szavatosság: A játék meglehetősen nehéz, valamint a pályák időrekordjának megdöntése is rengeteget dob a játékidőn. Ezen kívül az újrajátszhatósági faktort növeli a négy különböző befejezés. |
Review score | |
8.0 | Cloudbuilt egy szép és érdekes platformjáték, amelynek megvannak a maga hibái, ám azok, akik szeretik a platformereket és a kihívást nem fognak csalódni benne. |